Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 16°C | 29°C Még több cikk.

A Jobbik egyetért a kkv-k segítésével, az MSZP szerint ˝három csepp víz a sivatagban˝

A DK szrint kockázatos a csomag, Rogán Antal viszont azt mondja, ezzel újraindulhatna a forintalapú hitelezés.
Elemzők: konzervatív a program, de kérdéses, mennyire segíti a növekedést

A várakozásoknál konzervatívabbnak nevezték a jegybank csütörtökön bejelentett növekedési hitelprogramját a Magyar Nemzeti Bankban rendezett elemzői tanácskozást követően az MTI által megkérdezettek, de kétségesnek tartották, hogy az intézkedések érezhetően segítik majd a növekedés beindulását.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a három pillérből álló program sok elemében logikusan egymásra épül, és nem rontja az ország pénzügyi stabilitását. Örvendetes az is, hogy nem csökkenti lényegesen a devizatartalékokat, amelyeket az EU-transzferek, az uniós források még folyamatosan pótolhatnak is - fejtette ki.

Nagy kérdésnek nevezte ugyanakkor, hogy a program mennyire segíti a növekedést, mert az intézkedésektől a beruházási hitelkereslet még nem indul be. Amíg a belső kereslet, a fogyasztás nem bővül, nem nőhet jelentősen a hiteligény sem - fűzte hozzá.

Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója úgy ítélte meg, hogy a várakozásokhoz képest konzervatív megoldást terjesztett elő az MNB, olyat, amely alkalmazkodik a piaci lehetőségekhez. Fontosnak nevezte, hogy az MNB kéthetes kötvényállományát mennyiségileg nem korlátozták, így a kéthetes kötvény kamata marad az irányadó a piacon. Egyúttal az MNB devizatartalékának csökkenése sem lesz nagyobb, mint amennyit még a piac el tud fogadni, és a forint várható árfolyama szempontjából is megnyugtató a csomag - mondta a vezető elemző.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint a csomag növekedésösztönző hatása kétséges, pedig ez lett volna az egyik alapvető célja. Mértéke elfogadható, de kétségtelen, hogy az első két pillér kidolgozottabb, tisztázottabb, mint a harmadik - tette hozzá. Megjegyezte ugyanakkor: a 2 százalékos kamatfelár nem biztos, hogy a kereskedelmi bankok számára vonzóvá teszi a kkv-k hiteleinek bővítését, még az sem biztos, a bankszövetség részt vesz a hitelprogramban.

Érdekes lesz annak a tényleges megoldása is, hogyan csökkentik majd a devizatartalékote - tette hozzá.

Az Equilor, MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti, hogy a bejelentett program értelmében maximum 3 milliárd euróval csökkenne az MNB devizatartaléka, ami nem jelentős tétel a 36 milliárd eurós tartalék fényében, ezért arra számítanak, hogy a negatív forintpiaci hatást pozitív mozgások követhetik.

További pozitívum a forint szempontjából, hogy a lakossági devizahitelesek számára most nem készült program, valamint elmaradtak a jelentős méretű kötvényvásárlásokat érintő bejelentések, amelyek "lebegtetése" borzolta a piaci szereplők kedélyeit.

Kifejtik: eszközoldalon, a külföldi követelések alatt február végén 10 ezer 186 milliárd forintot tartalmazott az MNB mérlege, ez jelenti a devizatartalékot. Ez az összeg azonban nem bankjegyekben vagy lekötetlen betétben van, hanem alapvetően AAA-besorolású - például német - államkötvényekben, amelyek jelképes, 0-1 százalékos hozamot adnak, forrásoldalon azonban a legnagyobb tényezőt a 4400 milliárd forint értékű kéthetes MNB-kötvény jelenti, amire a jegybanki alapkamatot fizeti az MNB, most 5,00 százalékot - hívja fel a figyelmet az Equilor. Emlékeztetnek rá: a törvény szerint az MNB veszteségét a rákövetkező évben mindig a költségvetés állja.

Azzal, hogy 3600 milliárd forintra szeretnék szűkíteni a kéthetes kötvények mértékét, lesznek olyan fordulók, amikor a befektetők nem újítják meg a lejáró kötvényeket. Ebben az esetben az MNB a devizás kötvényeket eladja, a befolyó euróból és más devizából pedig kifizeti a kéthetes kötvényeket forintban.

Az MNB döntése alapján a felszabaduló összegeket piacon kívül (devizaswapok révén) váltják forintra, hogy a lejáró kéthetes kötvényeket törlesszék. Emiatt a forinterősödés mértéke limitált maradhat az Equilor szerint.

A befektetők a felszabaduló kéthetes kötvények ellenértékét elhelyezhetik a jegybank egynapos betétjében, amely az alapkamathoz képest 100 bázisponttal alacsonyabb kamatot ígér (jelenleg 4,00 százalékost); illetve átforgathatják állampapírba vagy más hazai kötvénybe; de úgy is dönthetnek, hogy az itt parkoltatott pénzt devizára váltják.

Ez utóbbi opció előre meg nem határozható mértékű forintgyengülést válthat ki, figyelembe véve a hazai devizapiac napi átlagos, néhány száz millió eurós forgalmát - jelzi az Equilor.

A bankokat első körben negatívan érinti a kéthetes kötvények korlátozása, hiszen ez valamelyest csökkenti majd a nettó kamatbevételt, ám a felszabaduló összegeket az állampapírpiacon is elhelyezhetik - hívják fel a figyelmet.

PM: kudarcra van ítélve a növekedési hitelprogram

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint kudarcra van ítélve a Matolcsy György jegybankelnök által csütörtökön bejelentett növekedési hitelprogram.

Scheiring Gábor független képviselő budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a program olyan, mintha a jegybank egy "üres vödörbe öntené a vizet". Ehelyett inkább olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyektől az emberek életszínvonala nő - mondta.

Szavai szerint Matolcsy György gazdaságpolitikusi öröksége a folyamatosan csökkenő életszínvonal, aminek következtében az emberek nem költik el a pénzüket, a vállalkozások pedig nem vesznek fel hitelt, mert nem tudják eladni a termékeiket. Kijelentette: ilyen körülmények között nem a hitelezési, hanem a fogyasztási és kereseti oldal problémáit kellene kezelni.

Scheiring Gábor arra is kitért, hogy a jelenlegi kiszámíthatatlan környezet szintén a hitelfelvételek ellen hat.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön jelentette be, hogy a növekedés támogatására és a hitelezés bővítésére három intézkedésből álló növekedési hitelprogram indításáról döntött a jegybank monetáris tanácsa.

Rogán: újraindulhat a forintalapú hitelezés

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint a jegybank által csütörtökön meghirdetett növekedési hitelprogram jó hír a magyar vállalkozásoknak, a döntés ugyanis azt jelenti, hogy elindulhat Magyarországon a megfizethető kamatú, forintalapú hitelezés.

Rogán Antal budapesti sajtótájékoztatóján a központi bank programjának további előnyei között említette, hogy csökkenhet a devizakitettség, és egy éven belül jelentősen javulhat a magyar vállalkozások finanszírozása.

Álláspontja szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának döntése figyelemmel van a nemzetközi tendenciákra, hiszen az elmúlt egy évben hasonló döntéseket hozott az Európai Központi Bank, és hasonló programot hirdetett az angol jegybank, valamint a napokban a japán központi bank is.

A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedben a magyarországi devizahitelek a külföldi tulajdonú bankoknak jelentettek óriási üzletet, ezek a pénzintézetek ugyanis az anyaországaikban olcsón felvett devizát sokkal drágábban, átlagosan 4-4,5 százalékos kamatfelárral adták tovább a magyar vállalkozásoknak, miközben az árfolyamkockázatot teljes egészében az ügyfelekre hárították. A devizahitelek elterjedése rendkívül kockázatossá tette a magyar bankrendszert - hangsúlyozta Rogán Antal, hozzátéve, hogy ennek ellensúlyozására kellett felvennie hitelt Magyarországnak 2008-ban a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).

Kitért arra is, hogy a 2008-as hitelválság kezdete óta a külföldi tulajdonú bankok egyre több forrást vontak ki a magyar gazdaságból, azaz "hazavitték a pénzt".

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtökön jelentette be, hogy a növekedés támogatására és a hitelezés bővítésére három intézkedésből álló növekedési hitelprogram indításáról döntött a jegybank monetáris tanácsa.

Elemzők: visszafogott lesz az élénkítő hatás

A jegybank csütörtökön bejelentett gazdaság- és hitelezés élénkítő programjától csak korlátozott pozitív hatást várnak az MTI által - még az MNB elemzői tájékoztatóját megelőzően - megkérdezett elemzők, akik hangsúlyozták, hogy nagyon sok fontos részlet még nem ismert.

Matolcsy György jegybankelnök a csütörtöki, eseti monetáris tanács ülés után jelentette be, hogy a növekedés támogatására és a hitelezés bővítésére három intézkedésből álló növekedési hitelprogram indításáról döntöttek. Összesen 500 milliárd forint kedvezményes, 2 százalékos kamatozású forráshoz juthatnak a kkv-k fejlesztésekhez és az uniós programok önrészéhez, valamint devizahitel-kiváltáshoz. A kéthetes jegybanki kötvény állományát pedig 1000 milliárd forinttal csökkentik devizacserével, a devizatartalékból.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője elmondta, hogy első ránézésre a bejelentés messze nem olyan drasztikus, mint amire korábban számítani lehetett, így a kockázatok sem annyira jelentősek. A kkv-knak nyújtott kedvezményes hitelek 500 milliárd forintos korlátjával, valamint azzal, hogy a hitelt a bankok nyújtják és nem kötelező jelleggel, vélhetően a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás is visszafogottabb lesz.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője is úgy vélte: bár fontos részletek még nem ismertek, de az intézkedésektől jelentős növekedésösztönző hatás nem várható. Egyelőre nem ismert például, hogy az alacsony kamatozású hitelek felhasználhatóságát hogyan korlátozzák. Ha túlzottan, félő, hogy kevesen élnek vele, ha a korlátok lazák lesznek, akkor nagy számban használhatják a megnevezettektől eltérő célokra.

A kéthetes jegybanki kötvényállomány csökkentéséről pedig úgy vélte: első ránézésre az intézkedés nem járul hozzá a sérülékenység jelentős csökkentéséhez.

DK: kockázatos a Matolcsy-csomag

A Demokratikus Koalíció szerint kockázatos és alig érezhető előnyökkel jár a Matolcsy György jegybankelnök által csütörtökön bejelentett, gazdaságösztönzőnek szánt csomag.

Molnár Csaba DK-alelnök az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: az új Matolcsy-csomag hitelkerete a magyar vállalati szektor teljes hitelállománya (mintegy 7100 milliárd forint) alig 3,5 százalékának felel meg, vagyis összege a hitelezés szempontjából elhanyagolható, valós gazdasági növekedés beindítására alkalmatlan. Az Orbán-kormány idején mintegy 1500 milliárd forinttal csökkent a vállalatok által igénybe vett hitelek nagyságrendje, ezen a ma bejelentett csomag érdemben nem változtat - tette hozzá.

Kiemelte: a jegybankelnök által vélt előnyök ráadásul nincsenek összhangban azokkal a kockázatokkal (hitelezési-, kamat- és árfolyamkockázatok), amelyek a csomag bevezetésével együtt járnak. A vállalkozások forráséhségét a csomag nem enyhíti, munkahelyeket nem teremt, a gazdasági növekedést nem indítja be - értékelte Molnár Csaba, aki szerint a "Matolcsytól már megszokott tündérmesék" közé tartozik az az állítás is, mely szerint a csomag 0,7 százalékkal növeli a magyar gazdaság teljesítményét.

"Matolcsy ágyúval lő verébre" - összegezte véleményét az ellenzéki politikus.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön jelentette be, hogy a növekedés támogatására és a hitelezés bővítésére három intézkedésből álló növekedési hitelprogram indításáról döntött a jegybank monetáris tanácsa.

LMP: ígéretes és kockázatos elemek is vannak a növekedési programba

Az LMP szerint ígéretes és kockázatos elemek egyaránt találhatóak a Matolcsy György jegybankelnök által csütörtökön bejelentett növekedési hitelprogramban.

Vágó Gábor budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, fontos a hitelállomány bővítése, de ingyenhitellel nem lehet visszaszerezni a gazdaságpolitika hitelességét.

A bejelentést elemezve a független képviselő közölte: a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak szánt refinanszírozási hitelkeretet jó kezdeményezésnek tartják, de túl rövid a hitelbírálatra szánt három hónap. Az LMP ezért azt javasolja, hogy a bejelentett 250 milliárd forintot csak az EU-s források önrészének biztosítására lehessen felhasználni - mondta.
A politikus a devizahitelek kiváltását segítő második pillért álmegoldásnak nevezte, mondván: a devizahitel hibás termék, ezért a gyökerénél kellene kezelni a problémát.

A kéthetes kötvényállomány csökkentése szerinte üdvös lehet, de félő, hogy ennek kapcsán megkezdődik a jegybank devizatartalékainak felélése.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön jelentette be, hogy a növekedés támogatására és a hitelezés bővítésére három intézkedésből álló növekedési hitelprogram indításáról döntött a jegybank monetáris tanácsa.

MSZP: Matolcsy bejelentése "három csepp víz a sivatagban"

Az MSZP szerint Matolcsy György jegybankelnök korábbi, 3 éves gazdasági miniszteri tevékenysége alatt "kiszárította" a magyar gazdaságot, csütörtöki bejelentése ezért olyan, mint "három csepp víz a sivatagban".

Józsa István, a szocialisták országgyűlési frakcióvezető-helyettese a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának bejelentése után újságíróknak azt mondta: az intézkedéseket Münchausen-effektusnak tartja, az MNB ugyanis saját hajánál fogva próbálja saját tartalékaiból megemelni a bankrendszert.

Az MSZP az intézkedéseket kockázatosnak tartja, ezért arra kérik a piac szereplőit, hogy felelősen reagáljanak azokra. A képviselő hozzátette, jelentős "érvágás" lehet a devizatartaléknak, ha a jegybank 3 milliárd euróval csökkenti a kéthetes kötvények állományát.
A politikus szerint a kis- és közepes vállalkozásoknak szükségük van forrásokra, de a gazdasági környezetet is kiszámíthatóvá kellene tenni számunkra.

Az MNB elnöke csütörtökön bejelentette: a monetáris tanács növekedést és hitelezést segítő intézkedésekről döntött, ezen belül kedvező kamatozású hiteleket biztosít a kkv-knak, és devizehitelt kiváltó eszközöket vezet be számukra.

A Jobbik egyetért a kkv-k segítésével, de célzott finanszírozást sürget

A Jobbik egyetért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának csütörtöki döntésével, amelynek értelmében a növekedés támogatására és a hitelezés bővítésére három intézkedésből álló növekedési hitelprogramot indítanak. Ugyanakkor az ellenzéki párt szerint a források "ömlesztése" helyett célzott gazdaságfejlesztésre lenne szükség a nagyobb hatékonyság érdekében.

Erről Volner János beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján azt követően, hogy a monetáris tanács csütörtöki, eseti ülése után Matolcsy György jegybankelnök bejelentette: döntően a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak olcsó hitelforrást, 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet nyújt fejlesztési és forgóeszköz célokra, illetve uniós programok saját erejére a jegybank a kereskedelmi bankokon keresztül.

A Jobbik frakcióvezető-helyettese úgy reagált: egyetértenek azzal, hogy a kkv-knak a kormány finanszírozási segítséget nyújt, így próbálva élénkíteni a gazdaságot, hiszen az elmúlt évtizedekben a kereskedelmi bankok nem voltak érdekeltek ebben, így szükséges az állami segítség.

A Jobbik szerint ugyanakkor túl kevés a most bejelentett összeg. Volner János példaként említette, hogy a 250 milliárd forintos hitelkeret éppen a fele annak, amit Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének következményeként említett, mint költségvetési kiesés.

Az ellenzéki politikus szintén hibának nevezte, hogy a kormányzati gazdaságpolitika nem jelöl ki ténylegesen gazdaságfejlesztési prioritásokat, hanem "ömlesztve" adja a pénzt, amelynek többsége a "kormányközeli nagyvállalkozásokhoz, illetve külföldi cégekhez jut". Ezzel szemben a Jobbik szerint a termelő ágazatokat kellene célzottan támogatni, mert az ipar, a mezőgazdaság és a turizmus tudna a tőkehiányos gazdaságba pénzt szállítani. Ezek hiányában csekélyebb a gazdaságélénkítő hatása a csütörtökön bejelentett intézkedéseknek - véli a Jobbik.

Olvasóink írták

  • 1. Mozimasiniszta 2013. április 04. 13:10
    „majdnem Józan Pistáék - országbitorlásuk alatt - egy cseppet se adtak, csak vállveregetéssel megtámogatva elküldték a vállalkozókat a bankokba.... Chf-es hitelért ! nna szóval aljasságban felülmúlhatatlanok ! mint az
    közismert...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálos baleset a 4-es úton

Egy román rendszámú autó és egy kamion ütközött Hajdúszoboszló és Ebes között. Az autó egyik utasa… Tovább olvasom