Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

A kárhozat útja

Minden apa hős a fia szemében. Michael Sullivan (Tom Hanks) tisztességes polgár és jó családapa; de fia egy nap rájön, hogy napközben bérgyilkosként dolgozik. Hamarosan a Rooney-banda is felfedezi, hogy a fiú többet tud a kelleténél...

Sullivan eddig gondosan igyekezett elválasztani otthonát és munkáját, ám most a két világ között leomlanak a határok. Bérgyilkosok indulnak apa és fia után, ők azonban nem adják meg magukat könnyen.

Menekülnek és a visszavágásra készülnek. Segítségül hívják Al Capone egyik emberét, de attól sem ijednek meg, amikor ő sem áll a pártjukra. Minden és mindenki ellenük fordul. És a nyomukba ered Maguire (Jude Law), a gyilkos, aki mindig lefotózza áldozatait…

Paul Newman, a gengszter

Mr. Rooney kulcsszerepét Paul Newman játssza, aki úgy látja, a család fejének hűségét egyaránt teszteli saját fia, Connor és a fogadott fia, Sullivan is. „Connor kétségkívül a rosszfiú, Michael viszont a „jó" rosszfiú - mondja Newman. - Rooney pedig arra kényszerül, hogy egyiket a másik rovására részesítse előnyben, ez az ő alapvető konfliktusa. Nagyon tetszett a karakter által bejárt út, érdekes fejlődésen megy keresztül a film során. Először hatalmas és robusztus emberként jelenik meg, de egy tragédia hatására megtört férfi válik belőle."

Tom Hanks a filmről

Michael Sullivan szerepét a kétszeres Oscar-díjas Tom Hanks alakítja.
„Eleinte leginkább a történet kiszámíthatatlansága ragadott meg. Azt hittem, egyfajta zsánerfilm lesz, melyet jól ismerek, de miután három oldalt elolvastam belőle, már nem tudtam, hol vagyok és mi fog történni.
Mialatt a forgatókönyvet olvastam, végig a jól ismert idézet járt a fejemben: Ki szelet vet, vihart arat. Ezt történik Sullivannel is. Felesége van, két gyereke, nagy háza a városban, de mindezért félelemmel, fenyegetettséggel, vérrel és erőszakkal kell fizetnie. Eddig valahogy ki tudta zárni saját világából a realitást, és hinni, hogy megúszhatja a következményeket. Pedig ami történt, arra joggal számíthatott. Mikor bekapcsolódunk a történetbe, az szó szerint az utolsó napja ennek a hibás perspektívából szemlélt életnek.
Szerintem Sullivan pontosan érti a korát, és azt is, hova vezet az életvitele. Mr. Rooney-nak dolgozik, aki megmentette az életét, valószínűleg jóval azelőtt, hogy tudatosodhatott volna benne, hogy az életét meg kell menteni. Mr. Rooney egyfajta apafigura lett számára. Követni akarja, ugyanakkor fél is tőle. Sullivan fia ugyanígy érez az apja iránt. A film arról a pillanatról szól, amikor napvilágra kerül az igazság, mikor meglátjuk a hiányosságokat abban az emberben, akit apánknak tartunk. Mit kezdjünk a felismeréssel? A világunk összeomlását jelenti, vagy pedig egy újfajta megértés kezdetét, mellyel a minden emberben meglévő hibákra tekintünk? Közelebb hoz ahhoz az emberhez, akinek az életünket köszönhetjük, vagy éppen eltávolít tőle, aki felelős azért, amilyenek vagyunk? Michael üzenete a fiának: »én egyfajta utat választottam az életemben, de neked nem kell ugyanezt választanod. Valamikor a múltban elindultam egy irányba, és ez a végromlásba vezet«."

A forgatásról

A film 1931-ben, a gazdasági világválság és a szesztilalom idején játszódik, mikor az Al Caponéhoz hasonló gengszterek hatalmuk csúcsán álltak. Jóval a forgatás kezdete előtt a produkció minden tagjának a felkészülés és a kutatás volt az elsődleges feladata. „Nyilvánvalóak a kihívások egy ilyen produkciónál - mondja Mendes. - Mielőtt nekilátnánk, minden egyes részletet meg kell vitatni, mert mindent magunknak kell létrehozni vagy helyreállítani. A nézőnek úgy kell éreznie, mintha ablakon keresztül pillantana ebbe a világba. Nem a megszokott gengszter-világot látjuk: nincsenek kétsoros öltönyök, nincsenek nagy balhék, és csak egyetlen gépfegyver látható, az is nagyon speciális és szokatlan módon van jelen a filmben."
 
Albert Wolsky jelmeztervző hamar rájött, hogy egy korabeli ruhatár összeállítása nem is olyan egyszerű feladat, mert a ruhák legfőbb sajátossága, hogy nincs semmilyen sajátosságuk. Az is nehézséget okozott, hogy nem sok használható eredeti anyagra bukkant. Csapatával együtt bejárták az Egyesült Államokat, sőt még Európát is, de kevés eredménnyel jártak. „A válság idején viselt ruhákat nem tartották meg. Semmi okuk nem volt rá, egyszerűen csak hordták őket, anélkül, hogy bármit is ki akartak volna fejezni velük. Ráadásul a mai szokásoktól eltérően akkoriban az emberek sokáig hordták ugyanazt a holmit. A filmben Sullivan és fia is végig ugyanabban a ruhában róják az utat, a változások minimálisak - ugyanaz az öltöny, ugyanaz a kalap és kabát. Ez azt jelentette, hogy nekünk is több példányt kellett gyártanunk egy-egy darabból, mert a felvételek nem időrendben készültek, így nem tudtuk ugyanazt a jelmezt napról napra használni."
 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rendhagyó naptárlapok

Igazi kultúrcsemegét tartogat az az új könyv, amely Iván Csaba tanárújságíró tollából látott… Tovább olvasom