Délmagyar logó

2018. 05. 25. péntek - Orbán 17°C | 27°C Még több cikk.

A kerékbilincs és a pólus éve volt 2005

Nádor, hitel, parkolóház, kerékbilincs, pólus – talán ez az öt szó jellemzi legjobban Győr 2005-ös évét, amelynél biztosan volt jobb, de sokkal rosszabb is. Mindenesetre úgy tűnik: jövőre, a választások esztendejében egyik avatásról a másikra járhatnak a helybeliek és az újságírók.
A győri önkormányzat éve hasonlóan kezdődött, mint ahogy befejeződött: nagy pénz állt a házhoz – persze a kettő között óriási a különbség. A város január 13-án hirdette ki, hogy az akkor még csak Tihanyi útinak nevezett, azóta Nádorra átkeresztelt aluljáró építési hitelét az OTP Bank Rt.-től veszi fel. Balogh József polgármester az erre az alkalomra összehívott sajtótájékoztatón egyenesen várostörténeti pillanatról beszélt. Tény, hogy az eladósodással Győr több mint tízéves hagyományt rúgott fel: korábban a fejlesztéseket saját erőből és/vagy állami/európai uniós támogatásból vitte véghez. Dr. Gresa István, a pénzintézet nyugat-dunántúli régiójának ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy rendkívül jó kondíciókat kínáltak, s mérlegelték azt is, hogy a győri pénzügyileg az egyik legjobban menedzselt önkormányzat a térségben.
A hitel futamideje 15 év, azaz 2020 januárjáig kell visszafizetni. A türelmi idő – amely alatt az önkormányzatot csak a kölcsön kamatainak fizetése terheli – a futamidő feléig, 2012 júliusáig tart. A nemzetközi pályázaton egyébként további három bank is adott ajánlatot. A kétszer kétsávos aluljárót márciusban kezdték építeni. A kivitelező Strabag rt. feszített tempóval dolgozott, így biztos, hogy jövő június 30-ig befejeződik a munka.

Százmilliárd Brüsszelből

Ennél is nagyobb összeget jelent a parlament december 19-i döntése: a képviselők 200 igen szavazattal, 159 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadták el az országos fejlesztéspolitikai koncepcióról szóló határozatot, amelyben az szerepel, hogy a nyugat-dunántúli régió fejlesztési pólusa Győr. A cím amiatt ér sokat, hogy 2007 és 2013 között garantáltan százmilliárd forintos európai uniós támogatással jár. A kormány százmillió forintot már adott is a tervezésre és az előkészítésre, ezt 10 százalék önerővel kell kiegészíteni.
A város kidolgozta saját programját – bár a kabinet még nem bólintott rá –, s a megvalósítás megközelítené a 250 milliárd forintot. Ebben a hangsúlyos elem a Széchenyi István Egyetem fejlesztése. Az univerzitáson több kutatóközpontot hoznának létre, és megépülne a könyvtár is. A képzett szakemberek és a fiatal diplomások városban tartásához járulna hozzá egy modern lakópark. A közlekedési feltételeket új vasúti rendező pályaudvar, illetve a gönyűi kikötő és a péri repülőtér további fejlesztése javítaná. A program az északi elkerülőút megépítésével, a 82-es (veszprémi) és 83-as (pápai) főutak közös bevezetőszakasza, valamint az 1-es (bécsi) főút négysávúsításával, a 82-es főút új bevezetőszakasza és egy új Mosoni-Duna-híd megépítésével is számol. Felhúznának egy négy-ötezer embert befogadó rendezvénycsarnokot. A Győrbe érkező külföldi kutatók, fejlesztőmérnökök gyermekei idegen nyelvű oktatási központban tanulhatnának. A Belváros körül parkolási gyűrűt hoznának létre. R észben az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére benyújtott pályázatra alapozva felújítanák az újvárosi Kossuth Lajos utcát és környékét, a belvárosi tereket és Gyárváros egyes részeit. A meglévő termálfürdőt egy komplex egészségmegőrzést és szállodai szolgáltatást nyújtó épületegyüttessel bővítenék.
A T. Ház szavazását négy hónapos kemény küzdelem előzte meg, miután a vasi és a zalai lobbi Szombathely vezetésével azt szerette volna elérni, hogy a régió más megyei jogú városait is „előléptessék”. A harcba bekapcsolódott az elvben független Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, amelynek vezetője, a szombathelyi Győrffy Gábor levélben sorakoztatta fel Győr elleni érveit. A vasi megyeszékhelyen a bal- és a jobboldal közötti pártpolitikai csatározássá fajult a kérdés, vádaskodásokkal, tüntetéssel, kivonulással.

Megérte a közbeszerzés

Győr 2005-ös éve amúgy leginkább a közlekedésről szólt, és nem csak a mind nagyobb dugók és a beruházások okán, de persze azok miatt is. A Nádor aluljáróról már volt szó. A fejlesztés 3,9 milliárd forintba kerül. Ezúttal kétségkívül hatalmas előnyt hozott a közbeszerzési eljárás, hiszen a szakemberek legalább egymilliárd forinttal magasabb végső összeget vártak, mert nem számoltak azzal, hogy a Strabag új technológiával készül, amivel jelentősen lefarag a költségekből.
Ez azzal a jótékony hatással is járt, hogy az 5,5 milliárdos kölcsönből 1,6 milliárd forint megmaradt. A közgyűlés tavasszal úgy döntött, hogy ebből a Szauter, az Erfurti és a Zöld utcát meghosszabbítja a Fehérvári útig, valamint az új Bácsai utat kiköti a régi Bácsai útra. A képviselők szeptemberben arról is határoztak, hogy az önkormányzat újabb 1,6 milliárd forintos hitelt vegyen fel nagy forgalmú utak felújítására. A tetemes summából várhatóan 38 út, híd és kereszteződés rekonstrukciója, korszerűsítése történik meg 2006-ban és 2007-ben. Ettől azt remélik, hogy évente 200 millió forintot spórolnak meg a kátyúzásokon.
Ugyancsak több milliárd forintos – igaz, nem önkormányzati, hanem állami – beruházás a Fehérvári út új bevezetőszakaszának második üteme, amely a Tatai úttól a Szigethy Attila útig tart. Ennek részeként új nyomvonal épül a győr–celldömölki vasútnál felüljáróval, a Fehérvári út–Ipar utcai kereszteződésnél olyan jelzőlámpás, körgeometriás csomóponttal, amelyből még egy sincs az országban.
S ha már közlekedés, akkor parkolás, amiből akadt néhány probléma, nemcsak az autósok, hanem a városvezetés és a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. számára is. Először a Jókai utcai parkolóházról szóljunk, amelynek hivatalos nyitását tavaly márciusra tervezték, de az engedélyezési eljárás nyárig elhúzódott. A beruházás ettől függetlenül sem éppen sikertörténet: a próbaüzem alatti 10 százalékos kihasználtságot az év végére – számos kampánnyal, akcióval – 20 százalék körülire tudták feltornázni.
Jóval nagyobb eredményt ért el a város a kerékbilincs augusztus 1-jei bevezetésével, bár akit megbüntettek – az alapbírság 10 ezer forint plusz áfa –, biztosan nem örül felhőtlenül. A rendelet célja kettős volt: kevesebb legyen az autó a sétálóutcákban, illetve elszállíthassák azokat a járműveket, amelyek a forgalmat akadályozó módon parkolnak. Emlékezetes, a fél város közlekedése nemegyszer megbénult amiatt, mert valaki úgy állt meg a Virágpiacnál, hogy a buszok nem tudtak bekanyarodni.
Ennél is hevesebb vihart kavart 63 belvárosi parkolóhely megszüntetése. A közgyűlés baloldali többsége azt állította, hogy ez az első lépés az autómentes belváros felé vezető úton; a jobboldal nem értett egyet azzal, hogy az autók elől úgy vegyék el a teret, hogy a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak ne jusson több.
Kétségtelen, némileg abszurd, hogy az egykori parkolóhelyeken virágládák és oszlopok virítanak, miként az is, hogy a sofőrök többsége nem zavartatja magát a tiltó tábláktól. Ha valaki még úgy-ahogy értette a győri parkolási elveket, mindenesetre megzavarodott november végén, amikor a közgyűlés megszavazta a belvárosi ingyenparkolás idejének kiterjesztését és az ideiglenes parkolók kialakítását a Dunakapu téren...
A közlekedési fejlesztések sorába tartoznak a MÁV tervei is. A vasúttársaság 8–9 milliárd forintért újítja fel a győri vasútállomást 2007 végéig. Ugyancsak addigra készül el a 15 állomást tartalmazó, 72 kilométeres Győr–Pápa–Celldömölk vasútvonal villamosítása. A villamos felsővezeték kiépítése, az energiaellátás tervezése és kivitelezése 4,9 milliárd forintba kerül.
Balogh József amúgy tavaly ilyenkor a beruházások éveként aposztrofálta 2005-öt, amire az ellenzék rögtön replikázott, és a megkésett beruházások évéről beszélt. Mindkét oldal véleményében van igazság: a város sok beruházásba fogott bele vagy folytatott idén, de minden jelentős munka befejezése áthúzódik 2006-ra. Ezek közé tartozik az eddig említetteken túl a volt zsinagóga felújítása, a bácsai szennyvíztisztító és a panelépületek azbesztmentesítése.

Részben vagy egészben kudarc volt

Győr idei esztendejében egyébként két olyan történet mindenképpen akadt, amely részben vagy egészben a kudarc szóval illethető. Az egyik – mint mindig – a volt Frigyes-laktanya, amely idén tavasszal megkapta a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa Magyar Nemzeti Bizottsága citromdíját: a műemlék épületegyüttes egyelőre hiába került a Győr City Center Kft.-től a Leier-cégcsoporthoz, érdemi előrelépés nem történt a felújítás ügyében.
A másik az Európa Kulturális Fővárosa pályázat. Ez tipikus esete annak, amikor egy pohár félig tele van és félig üres: az ipari központként ismert és elismert Győr a második kör hét indulója közül a negyedik helyet szerezte meg, ami dicséretes, ugyanakkor azt is jelzi, hogy a beadott anyaggal nem volt esély a győzelemre. A kérdés már csak az, hogy az összeállított nagyívű programból – amely részben az idén védetté nyilvánított Újváros rehabilitációjára épül – mi valósul meg ha nem is 2010-ig, de a következő tíz évben.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyarok az internetes svindliben

Magyar egyetemisták is részt vettek - internetes csalásból származó - 30 millió forint tisztára… Tovább olvasom