Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

A Kisalföld köszönti a jubiláló Lébényt Lébényiek falujukról

Lébény ma 3200 lakost számlál, népessége egyre nő. A falu az elmúlt évtizedekben jelentős sikereket ért el, s a Győr–Csorna– Mosonmagyaróvár közötti térség középpontjának számít.
– A falu újabb kori sorsfordulói az 1970-es években kezdődtek – mondja Csaplár Zoltán polgármester, aki előbb tanácselnöki, majd polgármesteri tisztségében immár huszonhét éve áll Lébény élén.

Összevonás, szétválás

– A két szomszéd falu, Lébény és Mosonszentmiklós termelőszövetkezeteit 1973-ban összevonták, s a települések egyesítése sem késett sokáig. Mecsér 1979-ben csatlakozott társközségként. A tanácsok összevonásának elvileg az olcsóbb igazgatás és a nagyobb beruházások lehetősége adta volna meg az értelmét, ám mire az eredmények is mutatkozhattak volna, a bevezetett fejkvótarendszer ismét nehéz helyzetbe hozta a falvakat: „Lébénymiklós nagyközségi tanácsa Mecsér társult községgel” 1988 és 1990 között felbomlott, a három falu újra önálló lett.
Lébény legsürgetőbb feladata a közműhálózat létrehozása volt. A hansági településeken, így Lébényben is, erősen szennyezett volt víz, az infrastruktúra kiépítését a vízellátás megoldásával kellett kezdeni. Először Lébény–Mosonszentmiklós–Mo- sonújhely-Gyártelepen kötötték be a vezetékes vizet 1983-ban. A falu ma már helyi ivóvízbázissal rendelkezik, két kútja mellé 1991-ben fúrták a harmadikat.
A szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése 1993-ban kezdődött, 1996-ban ünnepélyesen átadták a rendszert, dacára a közben felmerült nem csekély nehézségeknek (a kilenc társult falu közül Lébény, Mosonszentmiklós és Öttevény a többieknél kevesebb támogatást kaptak, a kivitelező cég pedig a befejezés előtt csődöt jelentett).
A földgáz bevezetését már Lébény irányításával oldotta meg tizenkét társult település.
– Határidőre, igényesen, a szerződésnek mindenben megfelelve adhattuk át a gázrendszert 1997-ben – emlékezik vissza büszkén Csaplár Zoltán. – Lébény tehát több nagy és a települések számára alapvető fontosságú beruházásban is koordináló szerepet töltött be.

Központi szerepben

– Lébényt földrajzi fekvése a térség természetes központjává teszi. A három város, Győr, Csorna és Mosonmagyaróvár között mi vagyunk a legnagyobb település, földrajzilag is éppen középen helyezkedünk el. A kisebb települések hozzánk kötődnek: mi adjuk a kereskedelmi ellátást, az orvosi és gyógyszerellátást, kulturális tevékenységünk is vonzza az embereket. Lébény pedig tudatosan igyekszik gyakorolni központi szerepét. Az új elvárások, az államigazgatási költségek, a pályázatok mind azt sugallják, hogy a falvaknak társulniuk kell. A térségnek, ha eredményes kíván lenni, össze kell dolgoznia. Magunk már régóta dolgozunk a térség önkormányzatainak önkéntes összefogásán – fogalmazott a polgármester.

– A pályázatok elnyerésében és a napi feladatok megoldásában is együtt kell dolgoznunk. Jó példa erre, hogy az építési hatósági jogkört ma, társulási szerződés alapján, együtt működtetjük Mosonszentmiklóssal és Mecsérrel, de így működik az orvosi és fogorvosi szolgálat is. Kölcsönös érdekek alapján működő együttműködésről van szó. Nekünk is jó, ha a térség valódi központjává válhatunk, és a kisebb falvaknak is jó, ha a szolgáltatások megszerzése érdekében nem kell ezerfelé menniük. A kisebb falvak több helyen veszik igénybe az alapszolgáltatásokat.

Gazdaság: saját utakon

Lébénynek kutatnia kellett a rendszerváltás utáni új viszonyok kínálta lehetőségeket. Épült az autópálya, fel kellett készülni egy vonzó ipari terület kialakítására. Nem volt ugyan egyszerű – minden terület magántulajdonban volt, és egy-egy tulajdonossal sokat kellett vesződni, mire hajlandó lett pénzért vagy csereföldért átadni telkét az önkormányzatnak, később pedig az Ipari Park Kft.-nek –, de ma már készen áll Lébény egyik büszkesége, az ipari park. Idáig nyolc vállalkozás települt be a parkba. Most érkezik a kilencedik vállalkozás és még mindig van húszhektárnyi szabad, közművesített földjük. A nyolc befektető kétszáznyolcvan munkahelyet teremtett. Itt dolgozik a Scania márkaszervize és haszongépjármű-értékesítése, telephelye van a Renault Ivecónak, itt gyártják a BMW-k szervokormányát. Az autópálya-szakaszmérnökség öt- venhat alkalmazottjából ötven lébényi. A Calor 2000 pedig helyi garázsvállalkozásból nőtt ki külföldre is szállító biokazángyártóvá. További cégek a Trans-Danubia osztrák–magyar érdekeltség, a német Engel Hungária alumíniumöntöde, s a szintén német EKS Hungária Fémipari Kft.
A képzetlenebb munkaerőnek már nehezebb elhelyezkednie. Most legtöbbjük Mosonszolnokra jár egy autófelszereléseket gyártó céghez.
– Szeretnénk egy olyan vállalatot is az ipari parkba csábítani, amelyik a kevésbé kvalifikált munkaerőt is elhelyezhetné – mondta Csaplár Zoltán.

Aktív civilek

– Arra törekszünk, hogy a falubeliek otthon érezzék magukat Lébényben – emeli ki Csaplár Zoltán. A lakók aktivitásának és az önkormányzat támogató hozzáállásának gyümölcsei a falu egyesületei. Lébény tizennégy civil szervezettel büszkélkedhet. Egyik büszkesége a Liszt Ferenc Dalkör. A kórus 1922-ben férfikarként szerveződött, mára azonban családi jellegűvé vált: a harminc fölötti tagot számláló dalkörben minden korosztály képviselteti magát. Kiterjedtek mind hazai, mind nemzetközi kapcsolatai az aranykoszorús, majd Aranykoszorú Diplomával, minősített körnek, melynek karnagya 2003 óta Lenzsér Éva. A községnek még két másik énekkara is van: a plébániatemplom kórusa és a nemrégen megalakított Eight Singers együttes. A Nyugdíjasok Lébényi Egyesülete tizenegy éves, közel száz tagot számlál. Műsoros esteket, ismeretterjesztő előadásokat, piacot, kiállításokat és kirándulásokat szervez, karitatív tevékenysége is jelentős. Aktivitásban tükörképe az Ifjúsági Egyesület Lébényért a maga spor trendezvé-

nyeivel, kirándulásaival, ifjúsági báljával. Lébényben hét labdarúgócsapat is tevékenykedik, s a női kézilabda-szakosztály is a megyei bajnokságban szerepel.
A falu különösen büszke lehet önkéntes tűzoltó-egyesületére, mely idén százhuszonnégy éves. Az egyesület a települést és a térséget is védi: Mecsérnél 2002-ben és idén is, az első perctől az utolsóig dolgoztak az árvíznél. Munkájukat egy Németországból vásárolt MAN tűzoltó- és egy Mercedes mentő járművel, minden igényt kielégítő felszereléssel, s szakképzetten végzik. A negyvennégy fős tagságban egymás mellett dolgoznak a különféle generációk képviselői. A falu további szerveződései a sportegyesület, a polgárőrség, egy galambász- és egy horgászegylet, a Gyermekeinkért Alapítvány, a Hagyományőrző Orchidea Klub és a Vöröskereszt helyi szervezete. Erkölcsi, és ahol lehet, anyagi támogatásukra nagy hangsúlyt fektet az önkormányzat. A falu évente több mint félszáz nagyobb rendezvényt tart. Lébény általános iskolája kiváló szakmai mutatókkal rendelkezik, a megyei pedagógiai intézet felmérése alapján befogadó is kolának minősül. A szakos ellátottság majdnem százszázalékos. A legfrissebb felmérések szerint az elsősök olvasni tudása Lébényben a budapesti átlagnál is magasabb. Az iskolában tizenegy szakkör, tornacsarnok, számítógépes szaktantermek, teleház és zeneiskola is működik.

Megoldásra váró tervek

Lébényben is épül egy szé-l

erőműpark, ide 29 szélkereket terveznek. Jelenleg a szakhatósági engedélyek beszerzése és a községrendezési terv módosítása zajlik. A lébényiek szívfájdalma a korábbi Kert Töváll területének sorsa. A harminchat hektáros területen két kiváló termálkút is található: ha a falu ki tudná használni ezt a lehetőséget, Lipóthoz vagy Mosonmagyaróvárhoz hasonló termálfürdőt hozhatna létre, s ez nem kis hatással lenne az idegenforgalomra. Az önkormányzat már negyvenkét lehetséges befektetőt hozott ide, de a terület mostani tulajdonosaival eddig nem sikerült megállapodni.
Igen jó fürdőhely lehetne az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Rabi-tó is, mely a lébény–mosonszentmiklósi belvízcsatorna kiszélesedése. A csatornarendszer azonban már harmincöt éve nem kapott rendes karbantartást, s a tó így eliszaposodott. A csatornarendszer megfelelő állapotba hozása viszont már csak azért is szükséges volna, mert az időszakos dunai árhullámok levezetésére a mosoni csatorna nem képes.
Fontos fejlesztési feladat az úthálózat, a járdahálózat és a csapadékvíz-elvezető rendszer karbantartása is.
Lébényben most is jelentős köztéri beruházásokat végeznek. A tornacsarnok nagylelátója már szerkezetkészen áll, teljes befejezéséhez még tízmillió forint hiányzik – a pályázatok viszont rendszeresen elutasítva érkeznek vissza. Folyamatos a járdahálózat kiépítése és karbantartása, főként az újonnan nyitott utcákban. A templomtér magas színvonalú karbantartást és jelentős társadalmi hozzájárulást is kapott, főleg a nyugdíjasok részéről.
– Eddigi munkánkban a legbüszkébb három dologra vagyok – mondja Csaplár Zoltán polgármester. – Az egyik a falu infrastruktúrájának kiépítése, melyben az elsők között voltunk a térségben, és kiváló eredménnyel fejeztük be. A másik az ipari park: bármi is történjék, most már megvan az alapja Lébény további fejlődésének. Harmadik pedig az iskola, melynek oktató-nevelő munkájához az önkormányzat mindenkor megadta a lehető legnagyobb hozzájárulást.
Lébény jövőjét tekintve fontos, hogy a népesség már öt éve növekszik, sok a beköltöző, folyamatosak az utcanyitások. Azon vagyunk, hogy a fiatalok itt maradhassanak, ne kelljen elköltözniük se a telkek, se a kikapcsolódási vagy művelődési lehetőségek, se a munka hiánya miatt. Nagy feladat lakhatóvá és élhetővé tenni a falut minden generáció és minden társadalmi réteg számára, de erőfeszítéseink sorra eredményesnek bizonyulnak. Feltörekvő, szorgalmas nép lakja Lébényt, ezt évszázadokon át bebizonyította. A jelen sikerei pedig jelzik, hogy ma sincs ez másként.
Bakó Anna:
– Szeretek Lébényben élni. És nemcsak én, így van ezzel szinte minden itteni lakos. Mehettünk volna városba is, de Lébény nyugodt hely, és mindent megtalálunk itt is. Ami hiányzik, az a termál és a tó kihasználása: fürdési lehetőséggel sokakat idecsábíthatna a falu, mi pedig még jobban érezhetnénk magunkat helybeliként.
Kocsis Károly:
– Győri születésű vagyok, de szeretek Lébényben élni. Itt mindent meg lehet találni, amire szükség van, az orvostól kezdve a szórakozási lehetőségekig. Nem nagyon kell eljárni se Győrbe, se Mosonmagyaróvárra vagy Csornára. Talán munkalehetőségből lehetne több is, különösen a képzetlenebb munkaerő számára.
Kollár József:
– Gyerekkorom óta Lébényben lakom, és szeretem a falut minden hibájával, gondjával-bajával együtt. Igazán nagy bajt csak a munkalehetőség hiánya jelent: a középkorúak és a nyolc általánost végzettek nehezen tudnak elhelyezkedni. Fél Lébény Kunszigetre és Mosonszolnokra jár. Azonkívül viszont minden megvan a faluban.
Póli Mihály:
– Harminc éve élek a faluban, és elmondhatom, hogy elégedett vagyok vele. Mióta megszűnt a termelőszövetkezet, munkalehetőség sajnos nemigen van a környéken, még a kamionszervizbe is csak szakképzett embereket vesznek fel, de ettől függetlenül jó itt Lébényben. Az idősebbek biztos, hogy mind így gondolkodnak, ha a fiatalok talán nem is.
Csemez Kaiser Mária:
– Győrből költöztem Lébénybe, és nem bántam meg a döntésemet. Szeretek itt lakni: sok mindent meg lehet találni a faluban, még könyvtárunk is van, rendezvényből pedig egészen sok. Ha tehetem, látogatom ezeket, a múltkori koncerten is ott voltam. Közel van Győr és Mosonmagyaróvár is, oda is járhat az ember. A falu-

siakat pedig igazán kedvesnek ismertem meg.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gépi válogatót telepítenek két éven belül

A Fertőszentmiklóson működő Rekultív hulladéktelepe az országban azon kevesek közé tartozik,… Tovább olvasom