Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

A Kiskunságban vonzó az agrár-környezetgazdálkodási program

Bács-Kiskun és Pest megyében a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez (NVT) kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási program volt a legnépszerűbb.

Bács-Kiskun és Pest megyében a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez (NVT) kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási program volt a legnépszerűbb az elmúlt két évben, erre a támogatásra pályáztak legtöbben.

Szilvássy István, a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke tavaly óta tanácsadóként segíti az NVT-programok népszerűsítését, az azokban való eligazodást. Területileg hozzá tartozik a Kiskunság, Apaj, Kiskunlacháza, Dömsöd, illetve Budakeszi és a Zsámbéki-medence. Munkáját a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) égisze alatt végzi. A szakember szerint hatékonyabban működne a hálózat, ha a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egységes elvek alapján országos kamarai rendszerben összefogná a tanácsadókat. Jelenleg ugyanis több ernyőszervezet alatt, ingyenesen vagy díjazás ellenében, különféle módszerek szerint végzik ezt a szolgáltatást. 
 Az NVT agrár-környezetgazdálkodási program célja az ötéves időszakra szóló környezetkímélő gazdálkodás és az ebből eredő jövedelemkiesés kompenzálása – tájékoztat a szaktanácsadó.  

– A támogatás népszerű itt, a Felső-Kiskunságban, de egy uniós technológiai szabályozás a célprogramban részt vevők közül sok gazdát gúzsba köt – vélte Szilvássy István. – A korábbi uniós 15 tagállamra vonatkozó előírásokat ugyanis át kellett venni az újonnan csatlakozott országoknak. Brüsszelben nem vették figyelembe a közép-kelet-európai sajátosságokat. Például a magyar szürke marha tartásánál, legeltetésénél az uniós előírás szerint az évszak bizonyos időszakában istállóban kell tartani az állatokat, holott nehezen tűrik az istállózást. Arról nem szólva, hogy az istállóépítés plusz beruházási költséget jelent a gazdálkodónak. A tanácsadó szerint ezért jövőre a közép-kelet-európai és a csatlakozó országok agrárminisztereinek közösen kezdeményezni kellene a brüsszeli döntés felülvizsgálatát.

 A tanácsadó szerint a természetvédelmi területen gazdálkodók többet tudnak tenni a természeti értékek fenntartásáért, mint a költségvetési megszorításokkal sújtott nemzeti parki intézmények. A természetvédelmi területek ökoturizmus céljára fenntartott részei olyan lehetőségeket rejtenek, amelyeket ki kell használni a nemzeti park vezetésének. Ösztönözni kellene például a helyi gazdák, valamint a nemzeti park és az önkormányzat konstruktív együttműködését. E területek hasznosítása ugyanis vonzerőt jelenthet a hazai és külföldi turistáknak egyaránt.  
 A 2007-től induló új Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) igényelhető korábbinál magasabb támogatás fellendülést hozhat a vidékfejlesztés terén. A szakember elmondta: a zsámbéki régióban gazdálkodók is szívesen részt vennének a különféle programokban, de gondot jelent az osztatlan tulajdonban lévő területeknek az NVT-be történő intézményes bevonása. 

A kárpótlás útján szerzett, 600–800 tulajdonos közös tulajdonában lévő osztatlan földterületek közül számos parlagon hever, nincs művelve. Jó lenne, ha ezek a területek mezőgazdasági tevékenységet folytatók birtokába vagy használatába kerülnének, mert akkor földalapú vagy agrár-környezetgazdálkodási támogatást lehetne adni az itt gazdálkodók számára is. Szilvássy István szerint az új Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) alintézkedései között forrást kellene biztosítani az osztatlan közös tulajdonok ilyen menedzseléséhez, amelynek szerinte a jelenlegi NVT-tanácsadók lehetnének a moderátorai.

 Végül, de nem utolsósorban a Budakeszin élő szőlő- és gyümölcsültetvény-tulajdonosok is szeretnének részesedni a vidékfejlesztési programokból. Ezek a családok helyben termelnek, de nincs lehetőségük feldolgozási (például borkészítési) tevékenységet folytatni, mert a helyi településrendezési terv erre nem ad lehetőséget.  A tanácsadó szerint célszerű volna a településfejlesztést és a vidékfejlesztést együtt működtetni az önkormányzattal úgy, hogy a helyi rendezési tervek segítsék az agrár-környezetgazdálkodási program megvalósítását.

Brüsszelben nem veszik figyelembe a közép-kelet-európai sajátosságokat. Például a magyar szürke marha tartásánál, legeltetésénél az uniós előírás szerint az évszak bizonyos időszakában istállóban kell tartani az állatokat, holott nehezen tűrik az istállózást.
Illusztráció: Kisalföld-archívum

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

90 perc krónikája

27. p: Szabó T. remek ütemben ugratta ki a Pintér mögül kibújó Cigant, aki rávezette a labdát a… Tovább olvasom