Délmagyar logó

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 17°C Még több cikk.

A könyvszalon nem könyvhét

A győri könyvszalonnak nem az a funkciója, mint a könyvhétnek, akik azt várták tőle, csalódniuk kellett. A szalon szervezettségéről, hangulatáról pozitív vélemények érkeztek, a kínálattal már nem minden olvasó volt megelégedve.
A könyvszalon rendezvényein több tízezren fordultak meg három nap alatt. A kínálat Lakatos Éva szerint csak jó szót érdemel. A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár olvasószolgálati osztályvezetője elmondta: a választék összhangban volt az olvasói igényekkel, a közismert kiadók olyan műveket vittek a vásárra, amelyek a könyvtárakban is közkézen forognak.

Lakatos Éva úgy véli, a szalon nemcsak egy többé-kevésbé szűk értelmiségi rétegnek szólt, mindenki otthon érezhette magát. A hozzánk érkezett olvasói kritikák elsősorban abban merültek ki, hogy az egyes kiadók túl kevés művet hoztak a szalonba, s hogy az abszolút sikerkönyvek – mint a Sorstalanság, a Harmonia Caelistis vagy Szabó Magda Für Elise című novelláskötete beárnyékolta a többi alkotást. Erről szólva Lakatos Éva kifejtette, hogy a könyvszalonban nem az a szerencsés, ha egy-egy cég egész könyvarzenállal érkezik, hanem ha minél több kiadó mutatkozhat be, hiszen ez teszi sokszínűvé a választékot.

Helyi szerzők fóruma
A könyvtáros szakértő szerint a könyvsátor legfőbb értéke, hogy fórumot ad a kevésbé ismert helyi szerzőknek: nagyközönség előtt mutatkozhatott be idén többek Szakáll Gyula, Varga Lajos, Hámor Vilmos, s kelendő volt a hajdani könyvtárigazgatóról, a néhai Pernesz Gyuláról szóló kiadvány is, amelyet a szerző – a győri híresség lánya, Vermesné Pernesz Marianna – aligha dedikálhatott volna több száz embernek a könyvsátor falain kívül.

Helytörténeti munkák
Horváth József eleve helytörténeti szempontból közelíti meg a kérdést.
A megyei könyvtár tudományos munkatársa szerint a helytörténeti kiadványok sajnos soha nem jutnak ki a nagyközönség elé, holott jó részük számot tarthatna a laikus kíváncsiságra is.
A Dominkovits Péter által kiadott Győr város tanácsüléseit és törvénykezési jegyzőkönyveit 1606-tól 1611-ig felölelő kötet nem feltétlenül csak egy szűk, helyhez kötött rétegnek szól, hiszen akármilyen helytörténész vagy akár művelődésszervező utalást találhat benne saját községére és dolgozhat az adatokkal. Nem beszélve Iván Csaba helytörténeti munkájáról, a néhai Schima Bandi életművéről vagy Kerék Imre válogatott műveiről, amelyek szintén kelendőek az átlagolvasó körében, mint az most hét végén kiderült.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fizetés külföldön

A forint konvertibilissé válása nem sok változást hozott a magyar turisták számára. A forintot kevés… Tovább olvasom