Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

A köszöntött kereszt

A kereszt máig ható szimbólum. Hétköznapokon is hat; húsvétkor – a legjelentősebb keresztény ünnepen, amikor megtörténik az igazán emberfölötti esemény, Krisztus feltámad – különösen. Szegeden Felsővárostól Alsóvárosig akadnak keresztek, melyeket rendszeresen látogatnak az emberek.
A keresztet a katolikus ember, ha elmegy előtte, ma is köszönti.

– A felsővárosi minorita kolostor előtt áll Szeged egyik legrégebbi feszülete, kálváriaszobor. Még az ezerhétszázas évek végén készült. Ma is gyakran keresik föl a környékbeliek – mondja Benyik György, a hittudományi főiskola tanára. – Szeretnek ott megállni az emberek, virágot visznek, rendben tartják a környékét. Húsvét előtt különösen megnövekszik az ide látogatók száma.

– Az alsóvárosi Vadkerti téren látható keresztet Vadkerti József emeltette, még az ezernyolcszázas évek elején, fogadalomból. Vadkerti tehetős polgár volt, az egykor itt működött ispotály gondnoka – mondja Zombori István, a Fekete Ház igazgatója. Elképzelhető: valamiféle járványos betegség söpört végig akkor is Szegeden – valaha gyakoriak voltak az ilyenek –, s ezzel kapcsolatos gyógyulásokkal függhet össze a feszületállíttatás. A belvárosi temetőben lévő kereszt az 1879. évi nagy
Kőből faragott

Magyarcsanád határában áll a földben egy ember nagyságú, egyetlen kőből faragott, sokszorosan tízmázsás, döbbenetes kőkereszt. Sokan „kunkereszt" néven ismerik, fűződik hozzá egy monda: IV. (Kun) László királyt itt gyilkolták meg annak idején. Ezt azonban történészek cáfolják, hisz a források szerint a királyt Kőrösszegnél ölték meg a kunok, 1290-ben. Viszont az is igaz: a királyt Csanádon temették el – a település ma a határ túloldalán található –; ha összefügg Kun Lászlóval a keresztállítás, esetleg csak emiatt. Sokkal valószínűbb azonban, hogy Csáky Miklós csanádi püspököt ölték meg itt a Dózsa-fölkelés során, 1514-ben, ennek színhelyét jelzi a kereszt. A kő, melyből faragták, a Déli-Kárpátokból származik, idáig a Maroson szállították le. Azóta is eső áztatja, fagy repeszti, nap süti – és nem árt neki semmi. Évszázadok annyit jelentenek neki, mint embernek a pillanatok – szinte semmit sem változott.  
árvízben elhunyt ötvenhárom vízbefúlt emlékét őrzi; szintén itt van az I. világháborúban elhunyt katonáknak emléket állító hősök keresztje. A szőregi katolikus templom előtt ugyancsak áll feszület – karját évekkel ezelőtt éjszakai vandálok letörték, az egész kereszt tönkrement, közadakozásból építették újjá. Ugyan nem a szabadban, hanem az alsóvárosi templom folyosóján is látható egy nagyon szép kereszt – de ez is közösségi tér. Éppúgy, mint a dóm, mely a híres Fadrusz-keresztmásolatnak ad otthont.

– A kereszt számunkra Jézus megváltó szenvedésének jele – halljuk Kondé Lajostól, a dóm plébánosától, aki idézi is ennek kapcsán János evangéliumát: „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte". A kereszt felső szára az égre mutat, jelzi, van remény, kiút, szabadulás; vízszintes szárai a kereszt világot átfogó-átölelő mivoltára utalnak. Lenti szára az elmúlásra figyelmeztet, amit senki sem kerülhet el.

Mindezeknek egyensúlya arra utal: az elmúlás nem győzi le a reményt.

– Eredetileg nem egyházi szimbólum volt a kereszt – mutat rá Benyik György –, hanem kivégzőeszköz, amit nemcsak keresztre feszítéshez, hanem akasztófának is használtak. Máig élő jelkép mivoltának kialakulása Szent Ilona bizánci császárnő nevéhez kötődik, aki 326-ban megtalálta a Golgotán a földbe ásott Szent Keresztet, két másik kereszt mellett. Hogy melyik kereszt volt Krisztusé, onnan tudták meg, hogy egy félholtan fekvő, súlyos beteg asszony meggyógyult az érintésétől.

Végül idézhetjük a misztikus irodalmat. Eszerint a kereszt két erővonal találkozása, egy balról jobbra tartó és egy fölülről lefelé haladó erővonal metszi, két ellentétes törekvés akadályozza egymást. Az élet alaptörvénye a pólusok egymásra hatása, ez minden szenvedés, s ennek eredményeként minden fejlődés forrása. A keresztet föl kell emelni, roskasztó súlyát föl kell cipelni a Golgotára, s ott megfeszíttetni. Csak a megfeszítés után következhet be a végső szabadulás, a föltámadás.

Olvasóink írták

  • 1. Emne44 2012. augusztus 27. 10:22
    „Kondé úrtól az idézet pontatlan. Így úgy hangzik, hogy Jézus a világért halt meg, pedig a János ev. 14,19-31;
    a Megváltó "munkáját, áldozattá válását" el kell ismerni, mint a Róma levél 10,9-10 írja.
    Nem én találtam ki.
    Isten a világ alapjainak fölvetése elött így tervezte és ez nem tudodhatott ki mint írja az 1Kor. 2,7;
    Az írásban említett beteg asszony gyógyúlásának igei alapja pedig az Apostolok csel. 19,11-12;
    Benyik úr ponosan írta a kereszt kivégző eszköz volt.
    Az e világ istene szívesen látja a kereszten levő Jézust, pedig ez így az emberek megtévesztése, Jézus él, legyőzte az ördögöt, az e világ istenét: Kolosse 2. fejezet (külünösen a 15. Ige)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csak 2030-ban lesz hazánkban euró?

Tovább olvasom