Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 17°C Még több cikk.

A koszorúér-betegség

Az angina pectoris, azaz mellkasi fájdalom egy nagyon fontos figyelmeztetés az ember számára.

Az angina pectoris – mellkasi fájdalom – egy nagyon fontos figyelmeztetés az ember számára: azt jelzi, hogy a szív nem kap elegendő, oxigénben dús vért a normális működéshez. Az anginás tünetek többnyire néhány percig tartanak, és pihenéssel, gyógyszeres kezelés nélkül is elmúlhatnak. Arra figyelmeztetnek, hogy mielőbb orvoshoz kell fordulni.

Mi okozhat anginát?

Az angina pectoris a szívkoszorúér-szűkület tünete. A koszorúerek, a vért és oxigént szállító szívartériák zsírban gazdag felrakódások miatt beszűkülnek. Ezeket az érben kialakult felrakódásokat plakknak nevezünk. A szív vér- és oxigénhiánya okozza a mellkasi nyomó, feszítő fájdalommal, verítékezéssel, gyakran halálfélelemmel járó, néhány perc után oldódó rosszullétet, az angina pectorist.

Mit érez, amikor anginás rohama van?

– Kellemetlen, szorító, nyomó vagy feszítő fájdalmat a mellkas közepén, a nyak vagy a hát környékén.
– Kellemetlen, zsibbadó, feszítően, hasogatóan fájó érzést, az egyik vagy mindkét karban, csuklóban.
– Erős fájdalmat a vállban, nyakban, torokban vagy az állkapocsban.
– Megsemmisülésszerű fáradtságot, szédülést, izzadást, légszomjat.

Egészséges koszorúér

Az egészséges koszorúerekben a vér szabadon áramlik, így a szívizom minden körülmények között megkapja a számára szükséges oxigént. Fizikai terhelés hatására a szív gyorsabban és erősebben ver, oxigénigénye megnövekszik. Az egészséges artéria ekkor is könnyedén biztosítja az oxigénben dús vért a szív számára.

Érszűkület, plakk-képződés

Amikor az artéria fala károsodik, például a magas koleszterinszint vagy a dohányzás miatt, kialakul a koszorúér-betegség. A plakk (zsírokban gazdag, törmelékeny felrakódás) a károsodott artériák falában alakul ki. Ez a jelenség az érelmeszesedés. A plakk érszűkületet okoz, ezáltal csökkenti a véráramlást a szív koszorúereiben.

Angina pectoris

Ahogy a plakk nő, az artéria egyre kevésbé képes oxigéndús vérrel ellátni a szívet, különösen mikor fokozott az oxigénszükséglet, például fizikai megerőltetésnél. Ilyenkor érezheti ön az angina pectoris tüneteit. Az angina még nem okoz maradandó károsodást a szívizomban.

Szívroham

A plakk vagy egy vérrög elzárhatja a véráramlás útját a koszorúérben, amely így nem képes oxigéndús vért szállítani a szívizomba. Ebben az esetben a véráramlás megáll. Oxigéndús vér nélkül a szívizom károsodik és működése leáll, ez az oka a szívrohamnak (myocardialis infarctus). Ekkor a nyak és a mellkas környékén nyomás és fájdalom érzékelhető. A szívroham maradandó károsodást okoz a szívizomban.

Mi hajlamosít koszorúér-szűkület kialakulására?

– Öröklött hajlam (ha már előfordult szívbetegség a családban,
– magas vérnyomás,
– dohányzás,
– túlsúly,
– cukorbetegség,
– magas LDL-koleszterinvérszint,
– magas trigliceridvérszint,
– zsíros ételek fogyasztása,
– testmozgás hiánya,
– gyakori stressz.

A koszorúér-betegség gyógyszeres kezelése

Gyógyszeres kezeléssel megelőzhetők a kellemetlen anginás tünetek. Az alábbiakban ismertetjük a kezelési lehetőségeket.
A nitroglicerin és a hozzá kapcsolódó gyógyszerek, az úgynevezett nitrátok koszorúér-tágító hatásukkal megelőzik vagy megállítják az anginás tünetek kialakulását. Két típusú nitroglicerin van: a rövid hatású, amely az angina pectoris aktuális megszüntetését teszi lehetővé, és a hosszú hatású, amely megelőzi az angina kialakulását.
A béta-blokkolók lelassítják a szívverést, csökkentik a vérnyomást, ezzel csökkentve a szív oxigénigényét.
A kalcium-csatornablokkolók szintén a szív oxigénigényét csökkentik, az artériák falának ellazításával, csökkentve a vérnyomást.
A fenti gyógyszerek úgy előzik meg az anginás fájdalom kialakulását, hogy növelik a szív koszorúerein átáramló vér mennyiségét. Ezáltal több oxigént juttatnak a szívizomsejtekhez, csökkentik a szív munkáját (lassítva a szívverés frekvenciáját, befolyásolva az érrendszer ellenállását, a vérnyomást), vagyis az oxigénszükségletet. E szerek alkalmazásánál azonban, akár együttes alkalmazásuk esetében is, a hatás egy ponton túl – sok esetben a mellékhatások jelentkezése miatt – nem fokozható!

A szívizom-anyagcserére ható készítmények

Az anyagcserére ható készítmények a szívizomsejtekben javítják és gazdaságosabbá teszik a rendelkezésre álló oxigén felhasználását a megfelelő energiatermelés érekében. Ezáltal ugyanannyi oxigén jelenlétében a szív több munka elvégzésére képes anélkül, hogy oxigénhiány és anginás fájdalom jelentkezne.
Az anyagcsere-készítmények ugyanolyan hatékonyan képesek tehát megelőzni az angina jelentkezését, mint a többi gyógyszercsoport, ugyanakkor teljesen eltérő hatásmódjuknál fogva azok mindegyikével eredményesen együtt adható. Együttes alkalmazásuk eredményeként az anginás panaszok tovább csökkennek, javul a betegek terhelhetősége.

A koszorúér-betegség nem gyógyszeres kezelése

Koszorúérfestés
A koszorúérfestés (coronarográfia) úgy történik, hogy a beteg egy röntgen-képerősítő alatt fekszik. Helyi, injekciós érzéstelenítést követően az orvos a comb verőerén keresztül egy katétert vezet a szívkoszorúerek szájadékához. Ezt követően kontrasztanyagot fecskendez a koszorúerekbe, s ennek során a röntgen-képerősítő helyzetének változtatásával több irányból felvételt készítenek a koszorúerekben történő kontrasztanyag-áramlásról. A beteg ilyenkor fájdalmat általában nem, inkább mellkasában melegséget érezhet.
A vizsgálat során látható, hogy melyik éren van szűkület, annak mekkora a mértéke és milyen megoldást kell választani a szűkület kitágítása érdekében.

Koszorúér-tágítás

A koszorúérfestés után a szűkület kitágítása katéteres úton úgy történik, hogy a comb verőerén keresztül egy másik hosszú katéter kerül az érbe. Ebben egy speciális ballonnal ellátott végű eszközt vezetnek fel a koszorúérbe a szűkület helyszínéhez. Ott a katéter ballonos végét nagy nyomással (6–14 atm) felfújják, s ez szétmorzsolja a plakkot, az ér meszes felrakódását, s kitágítja a koszorúér átmérőjét a kívánt mértékben. Azért, hogy a törmelék ne kerüljön a véráramba, s hogy az ér kitágult maradjon, a ballonra gyakran egy mini dróthálót (sztentet) helyeznek, mely kipányvázza az adott érszakaszt. Ezt a dróthálót aztán az érbelhártya benövi és az az ér szerves részét fogja képezni.

Koszorúér- (bypass)műtét

Amennyiben a koszorúér-szűkületek olyan helyen alakultak ki, ami szívkatéteres módszerrel nem megoldható, vagy számos ér beteg, akkor a szívműtét a megoldás. Ennek során a lábszár vénáiból vágnak ki ereket. Ezek kezdetét a főverőérre (aorta) szájaztatják, a másik végét pedig a beteg érszűkület utáni részéhez. Így a betegség utáni érszakasz és az általa ellátott szívizomterület közvetlenül a főverőérből jut az oxigént szállító vérhez. Ezt a műtétet a mellkas megnyitásával és altatásban végzik szívsebészeti osztályokon.

Dr. Dézsi Csaba András belgyógyász, kardiológus osztályvezető főorvos

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jogi segítségnyújtás: nagy az érdeklődés

A jogi segítségnyújtó szolgálat tavaly ősztől kihelyezett ügyfélfogadást tart Sopronban. A bajban… Tovább olvasom