Délmagyar logó

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 13°C | 21°C Még több cikk.

A koszorúér-betegség kialakulása és kezelése

Magyarországon a szívbetegség az egyik vezető halálok. A helytelen életmód és egyéb tényezők mellett talán azért, mert nagyon keveset tudunk a betegségekről, a tünetekről és a kezelésükről. Ilyen a szívkoszorúér-betegség is, most a legfontosabb alapismereteket soroljuk fel.
1. Koszorúér 2. Akadálymentes véráramlás 3. Egészséges szívizom
Mi az angina pectoris?


Az angina pectoris – mellkasi fájdalom – egy nagyon fontos figyelmeztetés az ember számára: azt jelzi, hogy a szív nem kap elegendő, oxigénben dús vért a normális működéshez. Az anginás tünetek többnyire néhány percig tartanak, és pihenéssel, gyógyszeres kezelés nélkül is elmúlhatnak. Arra figyelmeztetnek, hogy mielőbb orvoshoz kell fordulni.

Mi okozhat anginát?


Az angina pectoris a szívkoszorúér-szűkület tünete. A koszorúerek, a vért és oxigént szállító szívartériák zsírban gazdag felrakódások miatt beszűkülnek. Ezeket az érben kialakult felrakódásokat plakknak nevezünk. A szív vér- és oxigénhiánya okozza a mellkasi nyomó, feszítő fájdalommal, verítékezéssel, gyakran halálfélelemmel járó, néhány perc után oldódó rosszullétet, az angina pectorist.

Mit érez, amikor anginás rohama van?

– Kellemetlen, szorító, nyomó vagy feszítő fájdalmat a mellkas közepén, a nyak vagy a hát környékén.
– Kellemetlen, zsibbadó, feszítően, hasogatóan fájó érzést az egyik vagy mindkét karban, csuklóban.
– Erős fájdalmat a vállban, nyakban, torokban vagy az állkapocsban.
– Megsemmisülésszerű fáradtságot, szédülést, izzadást, légszomjat.

Egészséges koszorúér

Az egészséges koszorúerekben a vér szabadon áramlik, így a szívizom minden körülmények között megkapja a számára szükséges oxigént. Fizikai terhelés hatására a szív gyorsabban és erősebben ver, oxigénigénye megnövekszik. Az egészséges artéria ekkor is könnyedén biztosítja az oxigénben dús vért a szív számára.

1. A véráramlást koszorúér-szűkület nehezíti 2. Oxigénhiányos szívizom
Érszűkület, plakk-képződés


Amikor az artéria fala károsodik, például a magas koleszterinszint vagy a dohányzás miatt, kialakul a koszorúér-betegség. A plakk (zsírokban gazdag, törmelékeny felrakódás) a károsodott artériák falában alakul ki. Ez a jelenség az érelmeszesedés. A plakk érszűkületet okoz, ezáltal csökkenti a véráramlást a szív koszorúereiben.

Angina pectoris

Ahogy a plakk nő, az artéria egyre kevésbé képes oxigéndús vérrel ellátni a szívet, különösen, mikor fokozott az oxigénszükséglet, például fizikai megerőltetésnél. Ilyenkor érezhetők az angina pectoris tünetei. Az angina még nem okoz maradandó károsodást a szívizomban.

Szívroham


A plakk vagy egy vérrög elzárhatja a véráramlás útját a koszorúérben, amely így nem képes oxigéndús vért szállítani a szívizomba. Ebben az esetben a véráramlás megáll. Oxigéndús vér nélkül a szívizom károsodik, és működése leáll, ez az oka a szívrohamnak (myocardialis infarctus). Ekkor a nyak és a mellkas környékén nyomás és fájdalom érzékelhető. A szívroham maradandó károsodást okoz a szívizomban.


Hajlamosító tényezők

– Öröklött hajlam (ha előfordult szívbetegség a családban),
– magas vérnyomás,
– dohányzás,
– túlsúly,
– cukorbetegség,
– magas LDL-koleszterinvérszint,
– magas trigliceridvérszint,
– zsíros ételek fogyasztása,
– testmozgás hiánya,
– gyakori stressz.


Dr. Dézsi Csaba András
belgyógyász, kardiológus
osztályvezető főorvos
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Buszport a biopoliszban

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tavaly augusztusban megrendezett Gondolkodjunk együtt… Tovább olvasom