Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 18°C Még több cikk.

A következő 150 évben 4,5 fokkal nőhet az átlagos hőmérséklet

Az északi féltekét modellező kutatók szerint ha a mostani tendencia folytatódik - és minden jel arra vall, hogy folytatódik -, a következő 150 évben 4,5 fokkal nőhet itt az átlagos hőmérséklet.
A trópusokon két éghajlat van. Az egyik az esős, a másik a száraz, és ezek követik egymást. Nálunk, a mérsékelt égövben négy évszak van - tél, tavasz, nyár, ősz -, mégis az idén sokszor úgy éreztük, az egyik esős évszakot követi a másik esős évszak. Esős volt a tavasz, a nyár, nagy esővel kezdődött a meteorológiai ősz is, hiszen szeptemberben helyenként az átlagos havi csapadékmennyiség ötszöröse is leesett Magyarországon.

A meteorológiai mérések kezdete óta nem volt akkora az éves csapadék egyes területeken, mint amennyi idén az első három negyedévben. A Dunántúlon és az Északi-középhegységben a háromnegyed év alatt lehullott csapadék mennyisége többfelé meghaladja az 1000 mm-t, sőt a Bakonyban az 1300 mm-t is eléri, amivel a mérőhelynek komoly esélye van arra, hogy az év végére országos csúcsot dönthet. Ugyanis ha a hátralévő három hónapban tartja magát az eddigi tendencia - és a jelek alapján tartja -, akár az 1510 milliméteres abszolút magyar rekord is megdőlhet, amelyet 1937-ben az Alpok alján (Kőszeg-Stájer házak) mértek. De mit mond az idei időjárásról a meteorológus? Hogy válaszért Szegedi Sándort, a Debreceni Egyetem Meteorológiai tanszékének a vezetőjét kerestük fel, annak két oka is van. Hazánkban elsők között e városban kezdték el a rendszeres meteorológiai megfigyeléseket és méréseket.

A városszéli Pallagpusztán 1854 óta végeznek ilyeneket, több mint 15 évvel megelőzve ezzel az országos hálózat kialakulását. A másik ok pedig az, hogy Debrecen tájegységén, az eddig száraz éghajlatúnak tartott Alföldön is igencsak csapadékosnak látszik ez az év. A novembertől novemberig tartó hidrológiai év befejezése előtt másfél hónappal a Hortobágy-széli Balmazújvároson már 1010 milliméternél jár a lehullott csapadék mennyisége, Nyíradonyban 994, Tiszalökön pedig 991 milliméter esett szeptember 15-ig. A sokévi átlag e térségben 550 milliméter… A tanszékvezető docens először is árnyalja egy kicsit az emlékeinkből előhívott képet a csapadékosnak nevezett évekről. Szerinte az, hogy mennyire tekinthető az idei rendkívül csapadékos esztendőnek, attól is függ, hogy milyen lesz az utolsó három hónap jellege. Mert az igaz, hogy a tavasz és a nyár valóban rendkívüli csapadékértékeket hozott, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy a naptári év első három hónapja nem volt különösebben csapadékos. Sőt a március kifejezetten száraznak volt mondható.

- Januárban az átlagos 37 milliméterhez képest 34, februárban a 31 milliméteres átlaggal szemben 42, viszont a márciusi 37-es átlagnak csak a harmada, 12 milliméter esett le az egyetem mérőállomásán rögzített adatok szerint - idézi a statisztikát a meteorológus. S azt is megtudjuk, hogy ez sem rekord, 1890 márciusában egy csepp eső sem esett itt. Áprilisban és májusban aztán bőven pótlódott az elmaradt márciusi csapadék. Áprilisban a sokéves átlag másfél, májusban pedig két és félszerese hullott le. Ennyi májusi eső már nem ér aranyat, sőt. Voltak helyek, ahol a vetés azért semmisült meg, mert belefulladt a májusi csapadék okozta belvízbe, és voltak, ahol a márciusi csapadékhiány miatt ki sem keltek. A mezőgazdaságra nézve ez volt a lehető legrosszabb indulás.

Júniusban medárdos időjárást éltünk át, azzal a különbséggel, hogy az annak meghatározásában szereplő 40 nap után is esős maradt az idő. Több várost többször is elöntött az ár-, illetve belvíz. Július és augusztus is csapadékosabb volt az átlagosnál, majd jött az ismét rekordokat döntögető szeptember. Kevés település akadt, ahol az átlag kétszeresét ne érte volna el a szeptemberi eső. A sokévi átlag azt mutatja, hogy a csapadék 35-55 mm között alakul, míg most a Bakonyban 285 mm-t, Gyöngyösön pedig 240 mm-t mértek. - Mindezek ismeretében azt máris elmondhatjuk, hogy valószínűleg a leginkább csapadékos évek között szerepel majd a 2010-es esztendő - summázza a kutató. - Megfigyelhető valamilyen trend az időjárási adatok rendszeres feljegyzésének 150 éve alatt? - Ezalatt az idő alatt az évi csapadék összege 66 millimétert csökkent. Ez a mennyiség nagyobb, mint egy átlagos év átlagos egyhavi csapadékmennyisége. Az ország nyugati részében 50, a keletiben 100 milliméter az apadás. Ugyanakkor az átlagos évi középhőmérséklet 1 fokkal magasabb lett.

A globális hőmérséklet-emelkedés következményeként - amelynek okát a kutatók az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésében látják - a közepes földrajzi szélességeken, így hazánkban is a csapadék mennyiségének további csökkenésével kell számolni. - Ezzel már el is jutottunk korunk vitatott jelenségéhez, a klímaváltozáshoz… - Pontosabban azt vitatják, hogy mi okozza ezt, és hogy ebben a természetes folyamatok vagy az emberi tevékenység hatása nagyobb-e. Mert a Föld éghajlatának történetében akkor is voltak felmelegedési periódusok, amikor az emberi tevékenység nem növelte a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét.

Az utóbbi egymilliárd évből kilencszázmillió úgy múlt el, hogy nem volt jégsapka bolygónk északi és déli pólusán. Tehát azt is mondhatjuk, hogy a Földnek az a normális időjárása, hogy elolvadnak a jégsapkák. Ez persze tragikusan hangzik olyan országok számára, amelyek ezáltal a megemelkedő világtenger szintje alá kerülhetnek. - Nyilván ez nem egyik évről a másikra következik be. De mit mutatnak az előrejelzések az elkövetkező száz-százötven évre? - Az északi féltekét modellező kutatók szerint ha a mostani tendencia folytatódik - és minden jel arra vall, hogy folytatódik -, a következő 150 évben 4,5 fokkal nőhet itt az átlagos hőmérséklet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ingyennet a buszokon

Budapest - A Vodafone és a Volánbusz Zrt. megállapodott arról, hogy szeptember 30-ától 80 távolsági… Tovább olvasom