Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

A következő években is aszályt várnak a szakértők

Hazánk éghajlata az elmúlt években egyre inkább mediterrán jellegű. Az utóbbi ötven évben 10 százalékkal kevesebb csapadék hullott Magyarország területére, az idei év pedig különösen eső szegény volt. A vízhiányt talán a kukorica sínylette meg a legjobban.
A legérzékenyebb ami még bemutatható az a kukorica. A kukorica meleg és vízigényes növény, ha nincs víz, akkor nincs kukorica. Itt pillanatok alatt láthatjuk ezt az eredményt, ez kb. 50% terméskülönbséget mutat pár száz méteren belül - ismertette Nyári Gyula a Sásdi Agró Zrt.
ügyvezető igazgatója.

Az aszályt tehát még a domborzat is befolyásolja, hiszen a kevés csapadék ami Sásd környékén lehullott, az is a lankás terület mélye felé folyt. Tavaly a kukorica tábla teteje adta a legtöbb termést, az idén jó ha a felét betakaríthatják innen.

Ha pl. megnézzük ezt a kukorica csövet ez pl. közepes most. Ez kiválóan mutatja, hogy gyengül a termés, mindjárt megmutatom, hogy egy táblán belül milyen különbség. Ezt leveszem és akkor nézzük meg, nem olyan messze ugyanabban a sorban csak a lejtést figyelembe véve, tessék világosan mutatja, hogy ugyanolyan viszonyok között, csak egy ilyen kis terepviszony különbséggel, ilyen különbségek vannak a kukoricában - tette hozzá Nyári Gyula.

Ez azonban még nem minden. Pár száz méterrel arrébb, már olyanok a talajviszonyok, hogy a kombájnt sem éri meg ráküldeni a területre, mert hektáronként 12 ezer Ft költsége,.Ezen a területen pedig nem termett meg annyi kukorica, hogy behozza a kombájn költségét. Itt már csak a szárzúzó szorgoskodhat majd.

Gyakorlatilag ez a dombnak a legteteje, a termésnek meg a legalja. Itt már csövet sem nagyon találni, na itt mégis egyet találtam, na ez a rekord, a többin még egy szem sincs - mondta Nyári Gyula.

Az üvegházhatásból adódó felmelegedés pedig folyamatos, tehát a szakembernek fel kell készülnie arra, hogy a lehulló csapadékot, minél hatékonyabban használja fel a talajművelésben.

Nyári Gyula szerint itt jövőre lesz kukorica, itt az idén búza volt. Itt van pl. egy agrotechnikai műveletsor amit az idén elvégeztünk annak érdekében, hogy a talaj víztartó képessége jobb legyen. Ezt a talajt nagy adagú szerves trágyával szórtuk meg, azt a talajba bedolgoztuk, és az egész területet altalaj lazítottuk, a lazítás után pedig azonnal gyűrűshengerrel, rögtönörő hengerrel lezártuk.

Amit még itt lehet tenni, jó fajtát kell választanunk, ezen törjük a fejünket, hogy aszály idején milyen kukorica fogja megállni itt a helyét, és nyilvánvalóan alap és fejtrágyát használni kell

A gazdálkodó tehát töri a fejét a megoldáson. Nemzetgazdasági szinten azonban eddig jobbára csak a kiemelkedően aszályos időszakban kezdett hozzá a kormány a krízis kezeléséhez. Az akadémikus szaktekintély szerint a megoldás, csak a megelőzés lehet.

Sajnos az agrárterületre eléggé érvényes az, hogy ha valamilyen krízis van, mondjuk elfagynak a gyümölcsök Szabolcs megyében, vagy aszály van akkor megindul az un. krízis kezelés. Tehát keresik a tartalékokat, pótlólagos kártérítések, kárenyhítések, a miniszter tárgyal a gazdákkal. De ami hiányzik és amit mindenképpen fel kell erősíteni azt úgy hívják, hogy megelőzés, más szavakkal kockázat menedzsment. Két aszályos év között elfeledkezünk ha jó termés van arról, hogy megint aszály lehet jövőre, és amikor az lesz megint elkezdünk kapkodni - mondta Láng István akadémikus.

A Kormány mindenestre már 3 éve elrendelte az aszálystratégia elkészítését. Ez a munka valószínűleg azért lassult le, mert időközben új feladat adódott. Nevezetesen a Nemzeti Éghajlat Változási Stratégia kidolgozása, ami várhatóan az év végéig fejeződik be. Láng István szerint ezt követően több energia lesz az aszály elleni küzdelem alapos kidolgozására.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A győri biennále biennále díjazottjai

Tovább olvasom