Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

A legfontosabb erőforrás az ember

Új arculat, új név és új vezető is friss energiával töltheti fel az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt.-t. Patay László július elsejétől ügyvezető igazgatója a győri székhelyű cégnek.

A kölni és az esseni egyetemen végezte közgazdasági tanulmányait, összesen tíz évet töltött Németországban, hét és felet egy, az E.ON-hoz hasonlóan német tulajdonú cégnél, a ThyssenKruppnál Kecskeméten.

– Miért váltott a gépiparról az energiaiparra?

– Hét és fél év után más kihívást kerestem, és mint közgazdász nem kötődtem a technológiához, pedig a munka során fémmegmunkálási, mérnöki tudást is magamra szedtem. Az E.ON megkeresését pár hónapos tárgyalás követte, most Győrbe költöztem feleségemmel, négyéves kislányommal. Az árammal, főként az energiával mindenki kapcsolatban van, ezért nem teljesen idegen ez a terület. Ha egy közgazdász elképzeli, hogy is működik ma a világgazdaság, látja, hogy abban az energia fontos szerepet tölt be, óriási mozgatórugó.

„Zöldülő" energiák

– A nagyobb amerikai áramszünetek arra hívták fel a figyelmet, hogy egyre nagyobb világunk energiaszükséglete, fogynak a készletek.

– Információim szerint az amerikai problémák a piaci szerkezetnek a problémájára vezethetők vissza. Európában másképp szerveződik a piac, abban a törvényi szabályozók jóval erősebb szerepet töltenek be. A kérdés másik részéről szólva azt említeném meg, hogy Kínában látszik igazán jól: a dinamikusan fejlődő gazdaság előbb-utóbb az energiaellátás problémájába ütközhet. A tendenciákat felismerve az uniós szabályozás előírja a megújuló energiaforrások használatának részarányát. Úgy gondolom, a törekvések jók. Ha kritikussá válik ez a kérdés, a fejlődés kikényszeríti a megoldást. A közgazdaságtan szerint ha van egy erő, ami egy irányba hat, pillanatokon belül megjelenik egy ellenerő. Az E.ON család, aminek az észak-dunántúli áramszolgáltató a tagja, jó példa arra, hogy egy vállalatnak felelősen kell előre gondolkodnia, a megújuló energiaforrásokkal is foglalkoznia kell.

– Posztja hogyan illeszkedik a meglévő menedzsmentbe?

– Papíron én vagyok az első számú vezető, de úgy gondolom, hogy Künszler Bélával, a korábbi ügyvezetővel ketten vezetjük ezt a céget. A napi életben inkább mellérendeltek ezek a pozíciók. Künszler Béla az energiaiparból, a műszaki oldalról olyan tapasztalatot hoz, ami a vállalatnak óriási érték. Hozzám tartoznak azok a vállalati, működtetési dolgok, szervezeti, jogi, személyügyi, pénzügyi, marketingkérdések, amelyek inkább közgazdasági megközelítést igényelnek. A nagyobb horderejű kérdésekben közösen döntünk.

Mátrixmenedzsment

– Az E.ON-csoport Magyarországon a nyolcadik legnagyobb cég, amelynél óriási potenciálok vannak, amit a tulajdonosok szeretnének kiaknázni. A szervezeti felépítésünk megértéséhez azt tudni kell, hogy az E.ON Hungária Rt. az észak-dunántúli áramszolgáltató fő tulajdonosa, tulajdonosa két másik áram- és két gázszolgáltatónak is. Hatékonyságnövelést akar elérni azáltal, hogy ha egyik vállalatánál megvan egyfajta szakmai tudás, azt a többi is használja. Az ilyet mátrixszervezetnek hívják, nem egyszerű, de ha jól csinálják, nagyon hatékonyan tud működni. Az egyes osztályoknak szakmai és hierarchikus főnöke is van. A számonkérési rendszer helyben van, a kellő szakmai támogatást a Budapesten működő kompetenciacentrumok adják.

– Összehasonlítva a külföldi és a hazai cégek struktúráját, jól jön nekünk a multicégek térnyerése?

– Egyfajta vállalati, gazdasági struktúrát is behoznak ide. Lehet róla vitatkozni, hogy melyik a jobb, melyik mennyire divatirányzat, de megint a közgazdász beszél belőlem, mikor azt mondom, hogy valami kikényszerítette ezeket az új formákat, változásokat. Többségében a vevő, a piac kényszeríti ki. A menedzsment gondolkodik rajta, hogy hogyan tud hatékonyabb lenni, és az új elgondolások előbbre viszik a dolgokat. Az ország, Európa gazdasági növekedéséből, fejlődéséből ez látszik.

A személyi tényező

– Új igazgatóként tervez vezetőcseréket, leépítéseket?

– A cserék csak pici területét érintik a személyügynek. A humánerőforrás-menedzselés sokkal összetettebb, mert a vállalat legfontosabb erőforrását az emberei adják. Hogy két egyforma eszközparkkal rendelkező, ugyanazon a piacon működő vállalat közül melyik a sikeresebb, az attól függ, hogy melyik milyen munkatársakkal rendelkezik. A legnagyobb versenyelőnyhöz az juttathat egy céget, ha munkatársainak készségeit, képességeit, tudását, elkötelezettségét növeli. Erre a felismerésre a munkám során jöttem rá. Mikor elemezgette az ember, hogy hogyan lehetünk még jobbak, előbb-utóbb mindig abba ütközött, hogy a cég dolgai azon dőlnek el, hogy a benne levő emberek mit tudnak kihozni belőle. Felelősségteljes vezető ahhoz az erőforráshoz nyúl, amely tényleg el tud valamit érni. A „cserélek, nem cserélek" megközelítés a személyügyi stratégiában nem jó irány.

– Miután a német E.ON többségi tulajdont szerzett az áramszolgáltatóban, jelentős leépítést hajtott végre. Ez a fajta racionalizálás lezárult?

– Információm szerint a látványos leépítés megtörtént, befejeződött. Most már nem erre a területre fokuszálunk, hanem a folyamataink hatékonyabbá tételére. A piacnyitásra készülünk. Július elsejétől a lakossági fogyasztók kivételével mindenki előtt megnyílt az áramkereskedő választásának lehetősége. 2007. július elsejétől a maradék piac is liberalizálódik. Ezzel összefüggésben szerintem van arra lehetőség, hogy azokat az erőforrásokat, amelyek esetleg egy hatékonyabb folyamat miatt felszabadulnak, más területre átcsoportosítsuk.

Az áram ára

Sportos vezető

Patay László válogatott teniszező volt, ennek köszönheti, hogy lehetősége volt arra, hogy a ’80-as évek végén külföldre menjen, finanszírozza németországi tanulmányait. Az egyetem mellett félprofiként teniszezett tovább, edzősködött és egy sportközpontot vezetett. Ez elég megterhelő volt, de már az egyetemen hallott gazdasági elveket rögtön ki tudta próbálni a gyakorlatban. Vezetői tapasztalatokat gyűjthetett.
A sport saját bevallása szerint fegyelemre, következetességre tanította, önmotiváló erőként hatott rá és mindezeket a későbbiekben jól tudta kamatoztatni. Elmondta, hogy a sporthoz hozzátartozik a csapatszellem is, ami nagyon fontos egy vállalat életében, még annak is, aki első számú vezető. Úgy véli, az első számú vezetőnek is csapattagként kell tudnia együttműködni a többiekkel. Egy térdsérülés miatt az igazi nagy teniszálmokat fel kellett adnia, azóta szakmai fejlődésére koncentrált, de a mai napig az NB II-ben játszik.

– Az árampiac-liberalizáció az átlagembernek kínaiul hangzik. Nem érti, ezért nem érdekli, vagy arra asszociál, hogy a multicégek jól megemelik a szolgáltatások díjait. Mi az, amit erről a témáról a kisfogyasztóknak is érdemes tudniuk?


– Korábban figyelemmel kísértem a piacliberalizációt Németországban, ahol az pár évvel ezelőtt zajlott le, és én is segítségért kiáltottam. Azaz kértem a hozzáértőket, magyarázzák el, hogy mi is van. Én lefutottam már azt a kört, amivel a magyar fogyasztó most próbál ismerkedni. Azt kell tudni, hogy ha piacszerűen tud valami működni, az mindkét fél számára jó. A piac regulár, a szolgáltató nem viheti oda az árait, ahova akarja. A félelmek abból adódnak, hogy kicsit nehezen érthető a változás, de az a felhasználónak lesz jó. „Ha máshonnan veszem az áramot, akkor melyik konnektorból fog kijönni?" – gondolhatják sokan, de ugyanazon a vezetéken fog menni és egymás nyakában lihegő versenytársak lesznek a piacon, ezért egyik sem engedheti meg magának, hogy azt csináljon, ami neki jólesik. Az állam felügyelheti, hogy a piac tényleg piac legyen. A piac nemcsak arra jó, hogy az árakat a helyükre tegye, hanem arra is rászorít, hogy mindenki átgondolt üzleti stratégiát alakítson ki.

Panaszok, ügyfelek

– Szinte nincs olyan hét, mikor áramfogyasztó nem fordul lapunkhoz gondjával. A fejlesztések az ügyfélkiszolgálásra is kiterjednek?

– Törekednünk kell arra, hogy minél kevesebb legyen az elégedetlen, pláne a gondjaival az újságnál megjelenő fogyasztó, de több százezer fogyasztó esetén nagyon nehéz azt elérni, hogy ez a szám nulla legyen. Folyamatosan elemezzük, hogy milyen fajta hibák, problémák szoktak felmerülni, célirányosan próbáljuk azokat csökkenteni. Egyes eseteket kiragadva meg lehet mondani, hogy ott mit lehetett volna jobban csinálni, de több százezer fogyasztó esetében a rendszernek kell úgy működnie, hogy egyre kevesebb legyen a gond. A beruházások között, amiket tervezünk, sok olyan van, ami az ügyfelek elégedettségéhez, kiszolgálásához kapcsolódik. Ez persze nem megy egyik napról a másikra, de ha a filozófiánk szerint arra törekszünk, hogy egy panasz se legyen, akkor biztos előrelépünk.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Párizsi, bécsi példa

Az ország 12 halotthamvasztója közül mindössze 3 működik temetőn kívül. Párizsi és bécsi példa is… Tovább olvasom