Délmagyar logó

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 13°C | 25°C Még több cikk.

A legjobb reklám az elégedett beteg

Az igazgató szerint belső késztetés eredménye a minőségi rendszer bevezetése a Kardirexben.

A győri Kardirex Egészségügyi Központ még az elmúlt évben vezette be az MSZ EN ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszert. Az erről szóló tanúsítványt a közelmúltban vették át. Hogy mit jelenthet a szabályozott minőségbiztosítás, mondjuk egy fémipari üzemben, azt még el tudja képzelni egy laikus. De hogy miben áll mindez egy egészségügyi szolgáltató cég esetében, már nem olyan magától értetődő. Egyebek között erről beszélt a Kisalföldnek dr. Vasas István, a Kardirex főigazgató főorvosa, de nem kerülte meg a hazai egészségügyre vonatkozó kérdéseket sem.

Vevőközpontúság az egészségügyben is

A minősítést végző TÜV Rheinland Intercenter Kft. vezérigazgató-helyettese, Lovász Szabó Tamás adta át a tanúsítványt dr. Vasas Istvánnak.
Dr. Vasas István szavai szerint belső késztetés eredménye a minőségi rendszer bevezetése, pontosabban az arról szóló tanúsítvány megszerzése. Magánszolgáltatóként a Kardirex 1993-as megalakulásától fogva a vevőközpontúságra és a szakmai szabályok maximális betartására kellett törekednie. Merthogy a cég megítélését ügyfeleik véleménye határozza meg, s számukra a legjobb reklám a megelégedett beteg. Nekik kívánják jelezni az ISO-minősítéssel is, hogy szabályozott körülmények között, minőségi szolgáltatást nyújtanak.
– Nagyon fontos a minőségi és a szabályozott jelző is – mondja Vasas doktor. – Egyrészt korrekten dokumentált rendszert vezetünk, amelyen az ügyfeleinkkel kapcsolatos minden lényeges adat megjelenik. Másrészt az azonos vizsgálatokat standard körülmények között, azonos minőségben végezzük.

Önmagát fejlesztő rendszer

Ezek a szakmai standardok nagyon gyakran hiányoznak jelenleg az egészségügyből, tette hozzá a főigazgató főorvos, ezért sok-sok szabályt még az ISO bevezetése előtt nekik maguknak kellett megalkotniuk és azokat betartaniuk. Erre vonatkozik a már említett belső késztetés. Az ISO tehát nem más, mint jelzés az ügyfeleknek, hogy hitelesített műszerekkel, a szakmai szabályokat betartva, azokat dokumentálva, mindig azonos minőségű szolgáltatást kapnak. Magyarán, ugyanolyan betegség, ugyanolyan tünetek jelentkezése esetén mindig ugyanaz a vizsgálati sor. Mindez persze az adminisztrációt lényegesen megnöveli, de könnyíti is a munkát. Önmagát fejlesztő rendszerről van ugyanis szó: ha hibát észlelnek, a jól dokumentáltságnak köszönhetően össze tudják vetni a korábbiakkal, s így kiderül az eltérés oka, ami máris korrigálható.
Dr. Vasas István két friss diploma tulajdonosa is egyben: a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaság-tudományi Karán egészségügyi menedzser, s ezzel párhuzamosan orvos-közgazdász szakon végzett. Ezért is kérdeztük: másként látja-e ma az egészségügy helyzetét, mint korábban?

Vizit évente kétszer

A Kardirex Egészségügyi Központ több mint 22 ezer fő munka-egészségügyi ellátását biztosítja. A velük kapcsolatban álló cégek száma 560 (a multiktól az egy-két személyes vállalkozásokig). Az elmúlt évben 72 ezer orvos-beteg találkozó jött létre tevékenységük révén, ennek fele a szakrendeléseken, fele a foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében.
Egy ügyfél átlagosan kétszer keresi fel évente valamelyik rendelőjüket. A Kardirex csapatában mintegy 100 fő vesz részt teammunkában ügyfeleik, pácienseik ellátásában.

Szolgáltatói orvosok

– A Kardirexben tulajdonostársaimmal a szolgáltatói szemléletet képviseljük. Nem vagyunk jobb orvosok, mint az állami egészségügyben dolgozók. De a beteg megelégedettsége a mi életünkben döntő, ez áthatotta egész eddigi tevékenységünket. A céget a korábbi egészségügyi finanszírozási viszonyok között is racionálisan, gazdaságosan vezettük, ennek köszönhetjük üzleti sikereinket. Ez a legutóbbi képzés a látásmódomat bővítette. Most már alátámasztva látom, hogy amit mi belső megérzésből a cégen belül véghezvittünk, annak nagy fontossága lenne a makrogazdaságban, az egészségügyi ágazat oldaláról is. A jó gazda szeme hizlalja a jószágot, ennek a népi bölcsességnek az egészségügyben is van veleje.

S hogy mit kellene tenni a köztudottan alulfinanszírozott állami egészségügyben?
Az ügyvezető szerint fontos, hogy lássuk, az ország a GDP-ből (egy főre vetített nemzeti össztermék) hány százalékot fordít egészségügyre, de az sem mindegy, hogy mennyinek a hány százalékát. A jelenlegi magyar egészségügy az egy főre jutó 300–500 dollárból sokkal gazdagabb országok egészségügyi ellátásával kell hogy vetélkedjen. Az alulfinanszírozottság ugyanakkor nagyon kemény korlátokat állít. Régen megszűnt, amit az 1972-es egészségügyi törvény megszabott: a legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz van joga minden állampolgárnak.

Az egészség megőrzése a fontos

A célként kitűzött hárompillérű rendszerben az ellátások egy bizonyos köre mindenkinek alanyi jogon jár: ilyen a sürgősségi ellátás, járványoktól való védelem. A második pillér a járulékfizetés alapján működő ellátás. No ennek a tartalmát kellene pontosan meghatározni. Ha ez nem történik meg, ha a nagy közös kalapból továbbra is elfolynak a pénzek, ha nem összehangolt fejlesztések történnek, akkor az ellátás színvonala csökken.

A harmadik láb az öngondoskodás. Mit jelent ez? Aki az alapnál többet szeretne kapni és erre többet is tud áldozni, legyen lehetősége ezekhez a szolgáltatásokhoz hozzájutni. Az egészségnek, mint értéknek a megőrzésére kell ösztönözni az embereket, s ez csak az öngondoskodás révén lehetséges. Most az állami egészségügy a szükségletek egy reálisan elérhető, a járulékalapból megfizethető szintű kielégítésére törekszik. Az önfinanszírozó rendszerben az állampolgár, a pénztártag a saját zsebéből fizeti az ellátást magának, ami az igényeit is ki tudja elégíteni. Nyílik az olló, az igények és a realitások, amit a tb finanszírozni tud, egyre távolabb kerülnek egymástól.

Szűrővizsgálattól az egészségpénztárig

– Ezt felismerve 2004-ben létrehoztuk az öngondoskodáson alapuló Kardirex Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztárt. Munkáltatói tagjaink felismerték, hogy az egészséges munkaerő a gazdasági fejlődés legfontosabb eleme. Gondoskodnak munkavállalóik egészségének megőrzéséről. Ehhez komplett rendszert biztosítunk. A Kardirexnél egy kézben van a szervezett szűrővizsgálatok rendszere, (foglalkozás-egészségügyi szolgálat), a korszerű diagnosztikát és terápiás lehetőséget biztosító szakrendelői háttér (egészségügyi központ) és a kedvező finanszírozási lehetőségeket biztosító egészségpénztár.
A főigazgató szerint az egészségügy átalakítására tehát szükség van,  de nem lehet négyéves választási ciklusokba beszorítva hozzányúlni az egészségügyhöz. Átfogó reform kell, amiről régóta beszélünk, és amiben eddig nagyon kevés történt. Ennek bizonyságaként Vasas István megemlíti:

– A mi cégünk is a járóbeteg-szakellátás szektorsemleges privatizációjára számítva jött létre 1993-ban és ez azóta sincs meg. Azóta sem történ ezen a területen semmi.
Vasas István bevallotta, számára is meglepő információ volt, hogy az egészség fenntartásában az egészségügynek csak tíz-tizenegy százaléknyi szerepe van. Döntő a hatása az életmódnak, a külső környezetnek, a genetikának és egyebeknek.
– Azzal, hogy makrogazdasági összefüggéseket láttattak meg velem az iskolában, kicsit pesszimistább lett a hozzáállásom az egészségügyhöz – mondja, s meg is magyarázza kijelentését:

Kevés járulék folyik be

Ha egy-egy ágazatot valaki kézben tart, átgondoltan, célirányosan fejleszt, és vigyáz rá, akkor jól tud működni, de önmagában ez kevés. Ha nincs meg a közös akarat, hogy ne csak a kampány idején beszéljünk az egészségügyről, ha nem vállaljuk, hogy utána is tegyünk valamit, hogy különböző érdekcsoportok ellenében is megalkossuk a szükséges jogszabályokat, akkor nem lesz változás. Csak romlás jöhet. Feléljük a belső tartalékokat. S itt nemcsak arról van szó, hogy a befolyt járulékokat rosszul osztják el, hanem arról is, hogy nagyon kevés folyik be. A fekete- és a szürkegazdaság kifehérítésére tett kísérleteket ebből a szempontból csak üdvözölni lehet. Ugyanakkor a magyar népesség egészségi állapota sokkal rosszabb, az emberek születéskor várható élettartama négy-öt évvel rövidebb, mint a környező országokban. Ezt csak akkor lehetne befolyásolni, ha nem csak az egészségügy, hanem a kormánypolitika minden egyes ágazatban ezt fontosnak tartaná, és ezért összefogna. Mert például milyen életmód várható, ha az ember munkanélküli? De ugyanilyen rossz, ha másod-, harmadállást kell vállalnia valakinek ahhoz, hogy a családja létfenntartását, életszínvonalát biztosítsa. Ebben az egészségügyi dolgozók sem kivételek, utalok itt az ügyeleti idő problematikájára. Az egészségügy tehát önmagát nem képes egymaga meggyógyítani.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bokrétaünnep Doborjánban

A burgenlandi Doborjánban (Raiding) tegnap délelőtt tartották az új Liszt Ferenc Centrum… Tovább olvasom