Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

A légszennyezés lassan ölő méreg

A szennyezett levegő – különösen dohányzással súlyosbítva – többféle megbetegedést okozhat, a vírusos, baktériumos légzőszervi megbetegedéstől az asztmán és a krónikus hörghuruton át a hörgőrákig. S amennyiben a hörgőrák – voltaképp tüdőrák – kialakult, nagyon nehéz megállítani a folyamatot.
Mozogjunk minél többet a szabadban! Illusztráció: Gyenes Kálmán
Télen, ha napokon át nem fúj a szél és párás-ködös az időjárás, a levegőben gyorsan egészségügyi határérték fölé emelkedik a gépjármű-közlekedésből, s gázfűtésből eredő szennyezettségmérték. A szilárd szennyeződések közül a nagyobb méretűek lecsapódnak a légutakban. A légutak csillószőrei azonban e szennyanyagokat folyamatosan fölfelé hajtják, így, ha lassan is, de eltávoznak a szervezetből – mondja dr. Csada Edit, a deszki Mellkasi Betegségek Szakkórházának tüdőgyógyásza, klinikai onkológus.

Véráramba kerülve

A nagyon apró, öt mikronnál kisebb szilárd szennyező részecskék azonban képesek lejutni egészen a tüdő léghólyagocskáiba, felületükön felszívódnak, és a véráramba bekerülve kifejtik káros hatásukat. S ha már a véráramba bekerülnek, az emberi szervezet egészét károsíthatják. Éppúgy, mint a gáznemű légszennyezők, melyeknek a véráramba kerülése még akadálytalanabb. Utóbbiak egyszersmind bénítják a már említett csillószőrök működését is, így a lerakódott szilárd szennyezőanyagok nem távoznak el a szervezetből, és felszívódva folyamatosan károsítanak. Különösen a gyermekek számára veszélyes a szennyezett levegő.

Káros hatások

A légszennyezés egyebek közt érzékenyebbé teszi a szervezetet a vírusos, illetve bakteriális fertőzésekre – tehát ha a levegő szennyezett, a gyulladásos alsó légúti megbetegedések száma is nőhet. Az allergiák kialakulását is elősegíti a légszennyezettség, éppúgy, mint a krónikus hörgőszűkülettel járó betegségekét, köztük a krónikus hörghurutét is. Bizonyos szennyezőanyagoknak – például a kipufogógázok tartalmazta, policiklikus aromás szénhidrogének, a nitrogén-oxidok, az ózon, a szén-monoxid, kéndioxid – rákkeltő hatása is ismert. Elsősorban a gége, légcső, tüdő, hörgők elváltozásait okozhatják.

Füstbe ment életek

Évente átlag három és fél ezer légzőszervi megbetegedéssel küzdő embert kezelnek a megye tüdőgyógyászati intézményeiben– tájékoztat dr. Csada Edit.
Ezen belül esztendőnként mintegy 300 hörgőrákos megbetegedést állapítanak meg; az esetek kilencven százalékában a dohányzás a legfőbb kiváltó ok, melynek hatása összeadódik a szennyezett levegőével. A diagnózist követő ötödik évben – hiába tesznek meg értük a szakemberek mindent – a betegek legnagyobb része már nem él.

A szennyezett levegő „lassan ölő méreg" – de attól még méreg. Igaz, a légszennyezéssel összefüggő betegségek ma leginkább a negyven éven korosztályt sújtják, ám figyelembe kell venni: a mostani középkorosztály gyermekkorában a maihoz képest sokkal kevésbé volt szennyezett a levegő, így később indulhatott be szervezetükben a károsodás. Nem lehetetlen: a legújabb nemzedékek – melyek tagjai az ugrásszerű gépjárműmennyiség-növekedés bekövetkezte után születtek – szervezete sokkal hamarabb szenved majd ezzel összefüggő károsodást.

A nagyvárosi élet

Mit lehet tenni a légszennyezés hatásai ellen? Legjobb, ha nem nagyvárosban él az ember. De ha ott él, érdemes hajnalban szellőztetni, mikor az előző napi gépjárműforgalom kipufogófüstje már eloszlott, s az aznapi forgalom még nem indult meg. Aki szabadban testmozgást végez – például futás, kerékpározás – ne a forgalmas környékeken tegye ezt. A dohányzás, beleértve a passzív dohányzást is, nemcsak önmagában rendkívül káros, de a szennyezett levegő egészségromboló hatásainak érvényesülését is elősegíti.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kezdődik a politikai plakátszezon

A közterületeken látható óriásposzterek után hamarosan megjelennek a helyi választási plakátok is. Tovább olvasom