Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza 1°C | 8°C Még több cikk.

A magyar borászok érdekeit is sértheti az EU-s reformterv

Az Európai Unió mezőgazdasági biztosa a alapjaiban reformálná meg a közös borpiaci szabályozást, ezidő szerint ellentétben áll az európai borászok köztük a magyar bortermelők érdekeivel.
Az európai szőlő- és bortermelés versenyképességi válságban van. Az Európai Bizottság ezért a borszektor hosszú távon fenntartható versenyképessége érdekében a borpiaci szabályozás reformja mellett döntött.

Bár a reformtervezetet június 21-én mutatják be, előzetes információk alapján annyit már most lehet tudni, a javaslatban tőkekivágási program is szerepel, amely szerint öt év alatt 400 ezer hektár szőlőt vonnának ki a termelésből. Terv az is, hogy ne legyen tiltott az importból származó must EU-ban történő borrá érlelése és az uniós borok és harmadik országból származó nedűk házasítása.
Harcz Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője szerint az Unió egy radikális kivágási programmal áll elő, amivel szemben a magyar álláspont egy ideiglenes vágási terv megvalósítása.

- Az ideiglenes vágás azért tűnik jobb lehetőségnek, mert így az ország nem veszítené el örökre az újratelepítési jogot, hanem ez kvázi ugaroltatásnak felelne meg, tehát ideiglenesen csökkenne a túltermelés. Ezután azon lepárlási intézkedésektől, amelyek most jelentős túltermelést okoznak az unióban, át kellene csoportosítani a források egy részét a szerkezetátalakítási és átállási támogatásra. Ez a támogatási intézkedés most is működik Magyarországon, és mi ennek a támogatásnak, tehát a szerkezetátalakítási és átállítási támogatásnak sokkal nagyobb jelentőséget szánunk a reform után, mint most –mondta Harcz Zoltán.

- A telepítési szabályok úgy néznek ki, hogy telepítési tilalom van az Unióban a hatályos szabályok szerint, ami 2010-ig tart, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne a kivágott ültetvényeket újratelepíteni. Van még egy szabály, amely úgy szól, hogy az egyszer engedéllyel kivágott ültetvényt újratelepítési jogként meg lehet őrizni. A fel nem használt újratelepítési jogok képezik az úgynevezett újratelepítési jogtartalékot és ebben a jogtartalékban ma Magyarországnak több mint tízezer hektárnyi újratelepítési joga van.

Tehát, egy néhány ezer hektáros esetleges kivágási intézkedés nem befolyásolja károsan a magyar szőlőtermő területet, hiszen hatalmas szőlőtermelési potenciálunk van, ami a meglévő ültetvények és az újratelepítési jogokból adódik össze, és ez közelít a 100 ezer hektárhoz. A magyar szőlőtermelésnek óriási növekedési lehetősége van. Ez minden bizonnyal nem fog ilyen nagy arányban bekövetkezni, de hogyha szüksége van a piacnak a jó minőségű magyar borra, akkor az újratelepítési jogok tartaléka meg fogja engedni a növekedést –folytatta Harcz Zoltán.

- Úgy gondolom, az Európai Bizottság a jogszabályok átalakításakor elég nagy nyomás alatt áll a WTO részéről. A támogatott lepárlási intézkedéseket, illetve a támogatás körét úgy gondoljuk, hogy át kell alakítani és az erre fordított uniós költségvetési keretet csökkenteni kell. Az így megtakarított összeget a szerkezetátalakítási támogatáshoz vagy más néven ültetvénymodernizálási támogatáshoz, illetve a promóciós támogatásokhoz kell átcsoportosítani. Lepárlásokra továbbra is szükség van, viszont azoknak kizárólag az évjárati hatásukat és a termelési kockázatot kompenzáló intézkedésként kell működnie, amely a termésingadozásból adódó feleslegeket szünteti meg, azaz a valódi piaci krízis esetén működtetjük –tette még hozzá Harcz Zoltán.

Krónika Hírszolgálat
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

De Rossi bocsánatot kért

Az olasz labdarúgó-válogatott középpályása az Egyesült Államok elleni találkozón a kiállítás sorsára… Tovább olvasom