Délmagyar logó

2018. 05. 25. péntek - Orbán 17°C | 27°C Még több cikk.

A magyar kézművesség

az Európai Unióban

A magyar kézművesség két évvel az EU-csatlakozás után

a szabadságot élvezi, a szabadosság ellen pedig egyre jobban berzenkedik – nyilatkozta lapunknak Szűcs György, az Iposz elnöke egy csornai fórum előtt.
Az Iposz május végén tartja XVII. közgyűlését Budapesten. Ezt megelőzően 265 ipartestület, szakmai és területi szövetség regio-

nális fórumokon vitatja meg a közgyűlés írásos, „A magyar kézművesség az Európai Unióban” című dokumentumtervezetét. A nyugat-dunántúli regionális fórumnak Csorna adott otthont.
A rendezvény előtt a Kisalföld Szűcs Györgyöt, az Iposz elnökét az említett dokumentum címére utalva megkérdezte:
– A szabadságot élvezi, a szabadosság ellen pedig egyre jobban berzenkedik. Azt lehet látni, hogy a kétkörössé vált Európai Unió – a tizenötök és az újonnan csatlakozottak – tíz új tagországa között teljes az egyenrangúság a szolgáltatás, az áru, a személyek és a tőke szabad áramlásában. A tizenötöknél viszont korlátozások vannak, így a hozzánk közeli Ausztriában is. A napokban kaptam meg az Európai Parlament előtt lévő uniós szolgáltatási direktívák törvénytervezetét. E szerint a magyar egyéni vállalkozó vállalhat munkát másik tagországban az ottani szabályoknak megfelelően. Gond azonban, hogy az itthoni alkalmazottait nem viheti ki, mert a vállalkozók ott szintén munkavállalónak minősülnek, és ott sem tud alkalmazottat felvenni.
– Az ön által említett korlátozásokat hallva csak félve kérdezem: hány Iposz-tagnak sikerült Bécsben cukrászdát nyitnia?
– Egynek sem sikerült, hisz a tőkekitelepítés jelenleg korlátokba ütközik. Azt már látjuk, hogy különböző vegyes vállalkozások egyre inkább viszonosságot kapnak. De az is igaz, hogy az EU-ban az elmúlt években recesszió volt. A tagországokban komoly piacvédelmet vezettek be. Ezért a viszonosság elve alapján – nem büntető jelleggel – a közbeszerzések területén legalább olyan feltételeket kellene teremteni, mint például Németországban, ahol 10–15 százaléknál több tisztán külföldi cég nem nyer pályázatot. Ezzel szemben jó, ha nálunk magyarok nyerik a pályázatok 15 százalékát.
– Milyen várakozással tekint az iparosság az új kormány működése elé?
– Reméljük, hogy a szükséges és általunk is támogatott szo-

ciális igazságosság megteremtésének sorrendjét helyesen állítja fel. A magyar kormánynak döntően a hazai kisvállalkozókra, vállalkozásokra van hatása. Ezért segíteni kell ezek hozzáférését az ország gazdasági tevékenységéhez. Mivel sok ezer kisüzem ebbe nem tud bekapcsolódni – hisz a makrogazdaságot segítő rendszereket mind a közép- és nagyvállalatokra szab-

ták –, el kell érni, hogy a feladat megoldásához, miként Auszt-

riában teszik, tartományi, városi, kisközségi szinteken erősítsék meg az érdekképviseletek munkaszervező lehetőségeit.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lány Finnországból

Fél évig egy finn lány dolgozik a győri Gyermekek Házában. A húszéves Anna Rautio régiónk első, az… Tovább olvasom