Délmagyar logó

2016. 10. 01. szombat - Malvin 11°C | 24°C

A magyar némafilmek fénykora a Műcsarnokban

Bajor Gizi, Blaha Lujza és Fedák Sári is felbukkan a Műcsarnok Menü Pont Galériájában péntektől látogatható Filmes átjáró a múltba - A magyar némafilm kora című kamarakiállítás fotóin, filmplakátjain.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) gyűjteményének különlegességeit felvonultató tárlatot 12 némafilmből álló vetítéssorozat kíséri.

A 20. századi képzőművészet egyik alapja az a vizuális kultúra, amely a némafilmekből indult - vont párhuzamot Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója a tárlat csütörtök esti megnyitóján a tízes-húszas évek magyar filmjeinek világát felidéző kiállítás és a kortárs képzőművészet között.

Lovas Lajos miniszteri biztos, a MaNDA megbízott főigazgatója hangsúlyozta: az archívum azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy lehetőleg a teljes magyar kultúrkincset digitalizálja, és ebben a formában elérhetővé tegye a hazai és nemzetközi közönség számára.

A júniusban megalakuló MaNDÁ-ba önálló igazgatóságként tagozódott be a Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNFA), amelyet már 2006 óta munkakapcsolat köt össze a Műcsarnokkal - emlékeztetett Lovas Lajos, hozzátéve: ennek a partneri viszonynak lett az eredménye a múzeum könyvtárában elérhető Balázs Béla Stúdió (BBS) kutatóarchívum és digitális adatbázis.

Mint a miniszteri biztos bejelentette, a két intézmény csütörtökön megújította együttműködési megállapodását, így a partneri kapcsolat a jövőben is folytatódhat.

Gyürey Vera, a MaNDA szakmai főtanácsadója a Műcsarnok alagsori galériájában látható kiállításra kitérve emlékeztetett: a magyar filmgyártás kezdetei egybeestek a Nyugat folyóirat, Bartók, Kodály vagy a Nyolcak festőcsoport indulásával.

A hazai filmtörténet sokat köszönhet a Kolozsvári Nemzeti Színházat akkoriban vezető Janovics Jenőnek, az első magyar film, a Sárga csikó rendezőjének, aki számos nagy tehetséget felfedezett: mások mellett Korda Sándort, Kertész Mihályt vagy a színészek közül Várkonyi Mihályt és Berky Lilit - tisztelgett a szélesebb közvélemény által elfeledett alkotó előtt Gyürey Vera.

A Filmes átjáró a múltba tizennyolc 1913-19 közötti filmplakát és kilencven 1913-25 közötti fotográfia segítségével idézi fel a magyar némafilm kezdeteit és hőskorát. A forgatásokon készült felvételeken, sztárfotókon és a filmplakátokon láthatók a kor legendás magyar színésznői és színészei, így Bajor Gizi, Blaha Lujza, Fedák Sári, Lábass Juci, Lenkeffy Ica, Csortos Gyula, Lugosi Béla, Rajnay Gábor, Rátkay Márton vagy Uray Tivadar.

A stand- és werkfotók nemcsak film-, hanem egyúttal fotótörténeti kuriózumok, hiszen a kiállításon számos képpel szereplő kolozsvári Dunky-fivéreket tekinthetjük a műfaj hazai megteremtőinek, első igazi mestereinek.

Digitális formában még nagyobb anyagba kaphatnak betekintést a látogatók a Menü Pont Galériában elhelyezett két számítógépen. Az Európai Filmes Átjáró (European Film Gateway, EFG) európai uniós projekt keretében a Magyar Nemzeti Filmarchívum a némafilm és a hangosfilm első korából származó 1000 fotó, illetve a kezdetek és a kilencvenes évek között készült 1200 filmplakát hozzáférhetővé tételét vállalta. A kiállításra kihelyezett multimédiás terminálon a most induló EFG portál tartalmába tekinthetnek be az érdeklődők.

A tárlathoz vetítéssorozat is kapcsolódik, amelynek során a Műcsarnok alagsori termében tizenkét filmtörténeti kuriózumot lehet látni, többek között Korda Sándor Aranyember (1918), Janovics Jenő Utolsó éjszaka (1917) és Deésy Alfréd Aphrodité (1918) című alkotását. A filmek listája a www.mucsarnok.hu honlapon található meg.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Két nap alatt 17 határsértőt fogtak el Békésben

Két nap alatt 17 határsértőt, algériai, moldovai, orosz és tunéziai állampolgárokat fogtak el a… Tovább olvasom