Délmagyar logó

2018. 09. 21. péntek - Máté, Mirella 14°C | 28°C Még több cikk.

A magyarok két koronás asszonya

A magyar királyság kilenc évszázados történelme alatt mindössze két királynő uralkodott.
A 14. században az Anjou-házi Mária (1371 (?) – 1395. május 17.), Nagy Lajos és Kotromanic Erzsébet második leánya. Nagy Lajosnak csak leányai születtek, ezért mindenképpen biztosítani kívánta számukra az örökösödést és tekintélyénél fogva ez sikerült is neki. Mária 1382. szeptember 17-étől uralkodott, majd 1385. december 31-én lemondott a trónról, de 1386. február 24-étől haláláig ismét ő volt a Magyar Királyság hivatalos uralkodója. Ugyanakkor 1387. március 31-étől férjével, Zsigmonddal társuralkodóként ült a trónon, párhuzamosan adtak ki adományleveleket, de a hatalom néhány év után fokozatosan Zsigmond kezébe csúszott át. Az első magyar királynő egész életében nagyhatalmi törekvések kiszolgálója volt – olvashatjuk az interneten a Wikipédia szabad lexikonban. Nem hozhatta világra Nagy Lajos unokáját, mert a gyermeket váró királynő a Vértesben rendezett vadászaton balesetet szenvedett, majd Váradon temették el.

A 18. században a Habsburg-házból Mária Terézia (1717. május 13., Bécs – 1780. november 29., Bécs) 1740 és 1780 között uralkodott. Lotharingiai Ferenccel 1740-ben kötött házasságot, 16 gyerekük született. III. Károly (1711–1740) halálával kihalt a Habsburg-ház férfiága. Ekkor az 1713-ban kiadott, a magyar országgyűlés által 1723-ban elfogadott örökösödési törvény (Pragmatica Sanctio) értelmében Károly leánya, a 23 éves Mária Terézia foglalta el a trónt. A nőági öröklést el nem fogadó európai hatalmak ellene indított háborúja 7 évig tartott, de – elsősorban a magyar rendek által felajánlott katonai és anyagi segítségnek köszönhetően – sikerült megvédenie trónját. Birodalma katonai és anyagi megerősítése érdekében fokozatos reformokat vezetett be, először az osztrák–cseh tartományokban, majd Magyarországon is – kezdi a leltárt a világhálón elérhető Magyar vizuális enciklopédia. Az elavult kiváltságaikhoz ragaszkodó magyar rendek ellenállása miatt 1765 után nem hívott össze országgyűlést, hanem az ország modernizálását célzó reformjait rendeleti úton léptette életbe. Úrbéri rendeletében (1767) szabályozta a jobbágytelkek nagyságát és a jobbágyok szolgáltatásait, s ezzel igyekezett határt szabni a földesúri kizsákmányolásnak. Oktatásügyi rendeletében (Ratio Educationis, 1777) állami ellenőrzés alá helyezte az alsó és középfokú oktatást, egységesítette és korszerűsítette a tananyagot. Fontosak az egészségügyi viszonyokat szabályozó, a mezőgazdaság fejlesztését, valamint a szegénygondozást célzó reformjai. A megváltozott népesedési és települési viszonyoknak megfelelően átalakította a katolikus egyházszervezetet, és új püspökségeket létesített. Mária Teréziát Otto von Bismarck a Habsburg-ház legnagyobb államférfiának nevezte.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gerrard: nem

labdarúgás

Rafael Benitez, az FC Liverpool labdarúgócsapatának vezetőedzője… Tovább olvasom