Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza 2°C | 8°C Még több cikk.

A magyarországi szegénység a középmezőny alján van az EU-ban

Magyarország a szegénység mértékének és mélységének mutatói alapján, az Európai Unió (EU) tagországai között a középmezőny alján foglal helyet - ismertette Bujdosó Judit, a Magyar Szegénységellenes Hálózat munkatársa hétfőn Budapesten.
A május 12-13-án Brüsszelben megtartott Szegénységben Élők Európai Találkozóján Magyarország is képviseltette magát. Az ötödik alkalommal megrendezett találkozóra 25 tagállamból érkeztek szegénységben élő emberek, hogy közvetlenül a döntéshozóknak mondhassák el problémáikat. Gyimesiné Franyó Borbála, a négytagú magyar küldöttség tagja, a tanácskozáson elhangzottakat ismertetve elmondta: más tagországok képviselői is arról számoltak be, hogy a szegények egyik legnagyobb problémája az információhiány.

A rászorulók nem tudják kihez fordulhatnak segítségért, milyen támogatásokat vehetnek igénybe. Hozzátette: emellett sokan azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert valamilyen fogyatékossággal élnek. Példaként említette a hallássérülteket, akik azért nem tudnak aktívan részt venni a társadalmi párbeszédben Magyarországon, mert nincs elég jelnyelvi tolmács.

Horváth Gyula, a küldöttség másik tagja, a romatelepek "áldatlan" helyzetére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, lakóhelyén Eger-Felnémet telepen 50-60 család él ivóvíz, szennyvíz-elvezetés nélkül. Hangsúlyozta: helyi szinten a civil szervezeteknek kiemelt szerepet kellene kapniuk a szegénység elleni küzdelemben.

Az Európai Bizottság és a soros uniós elnökséget adó Ausztria által szervezett brüsszeli tanácskozást követően a szegénységen élő emberek által megfogalmazott javaslatokból jelentés készül, amit az uniós döntéshozókon kívül a tagországok politikusaihoz is eljuttatnak.

Bujdosó Judit szociálpolitikus, a küldötteket összefogó hálózat munkatársa az MTI-nek elmondta: Magyarországon becslések szerint hárommillió ember él szegénységben. Ezzel a mutatóval az unióban az újonnan csatlakozókkal, valamint a mediterrán országokkal egy mezőnyben vagyunk. Ismertetése szerint az EU-ban az számít szegénynek, aki az átlag jövedelem 60 százaléka alatti bevétellel rendelkezik. Mint mondta: a szegénység nemcsak a jövedelem hiányával mérhető, ugyanúgy jellemzi az információ vagy az oktatás, a munka hiánya. A szakember szerint a szegénység leginkább a gyerekeket, a nagycsaládosokat, az időseket, a romákat és a munkanélkülieket érinti.

Magyarországon a szegénységet jellemző mutatók között említette, hogy az nemcsak egy átmeneti állapot a családok életében, hanem tartós helyzet, ami generációkon át öröklődik. A Magyar Szegénységellenes Hálózat a szegénység megszüntetéséért küzdő civil szervezetek független szövetsége, amely az európai találkozó mintájára 2005 októberben megszervezte a magyar szegénységben élők első találkozóját. Az eseményen hirdette meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a gyermekszegénység elleni nemzeti programot.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyszer volt „barokk” cirkuszi sátor

Nem új keletű, hogy a két éve a Széchenyi térre települt fesztivál megosztja a győri lakosságot,… Tovább olvasom