Délmagyar logó

2018. 09. 24. hétfő - Gellért, Mercédesz 12°C | 21°C Még több cikk.

A második Orbán-kormány tagjainak életrajza

Megalakult szombaton a Magyar Köztársaság új kormánya, miután a köztársasági elnök által - a miniszterelnök javaslatára - kinevezett miniszterek letették az esküt. Az Orbán-kormány minisztereinek életrajza
Orbán Viktor miniszterelnök

1963. május 31-én született Székesfehérvárott.

Édesapja mezőgazdasági üzemmérnök, édesanyja gyógypedagógus, logopédus. 1981-ben érettségizett szülővárosában, a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán. Tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, a jogi diplomát 1987-ben szerezte meg. 1983-ban egyik alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (mai nevén: Bibó István Szakkollégiumnak), 1984-ben pedig több társával együtt létrehozták a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget.

Az egyetem befejezése után szociológus gyakornokként néhány hónapot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében dolgozott, majd 1988 áprilisától tagja lett a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoportnak. 1989 őszétől az Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális politikai filozófia történetét tanulmányozta. Ösztöndíját az országgyűlési választások közeledtével, 1990 januárjában félbeszakította.

1988 márciusában többedmagával megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz), amelynek nevét 1995 áprilisában Fidesz - Magyar Polgári Pártra, 2003-ban Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre változtatták. 1988 márciusától fél éven át a Fidesz egyik szóvivője, majd 1988 októberétől egy évig, és 1990-93-ban is a szervezet országos választmányának tagja volt.

1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál, a Hősök terén elmondott beszéde nyomán - amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását követelte - országosan ismert politikussá vált. 1989 nyarán a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1990-93-ban pártja parlamenti frakciójának vezetője, az 1994-es választások utáni ciklusban az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának elnöke volt.

1993 áprilisában - a szervezeti szabályzat megváltoztatása után - megválasztották a Fiatal Demokraták Szövetsége elnökének. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé alelnöke, 1993 januárjától a szervezet végrehajtó bizottságának tagja volt.

1998-ban a választásokat pártja, a Fidesz - Magyar Polgári Párt nyerte meg. 1998. július 8. és 2002. május 27. között ő vezette a Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányt.

A 2000. januári Fidesz-kongresszus szétválasztotta a pártelnöki és a miniszterelnöki posztot, s így a párt vezetését Kövér László vette át. A 2002-es parlamenti választások után országgyűlési képviselőként dolgozott. 2003 óta ismét ő a párt elnöke.

2001 végétől a Demokratikus Közép Internacionálé (CDI), 2002-től az Európai Néppárt alelnöke.

A 2010. évi választásokon a Fidesz-KDNP közös lista kétharmados többséget szerzett a parlamentben, s ezután Sólyom László államfő az Országgyűlés alakuló ülésén őt javasolta miniszterelnöknek. 2010. május 29-én az Országgyűlés miniszterelnökké választotta.

Az Orbán-kormány minisztereinek kinevezése a Sándor-palota Tükörtermében (galéria)

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter

1963. május 3-án született Karcagon.

1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát cum laude eredménnyel végezte el. Ezután a SZIM Karcagi Gépgyár Rt. jogi előadója, majd jogtanácsosa volt. 1990 óta Karcag város polgármestere.

1989 óta a Fidesz tagja, Jász-Nagykun-Szolnok megyei alelnöke.

1998-2002-ben, majd 2006 óta Jász-Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselő. Részt vett több parlamenti bizottság munkájában, 1998-2002 között frakcióvezető-helyettesként is dolgozott.

1994-98-ban, majd 2002-től a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés tagja, 1994-98-ban, illetve 2002-2006-ben a Fidesz frakció vezetője volt.

2010-ben a parlamenti választások első fordulójában a Fidesz-KDNP területi listáján kapott mandátumot.

1998 óta a Kunszövetség elnöke, 2009-től a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke.

2010. május 29-től a második Orbán-kormány vidékfejlesztési minisztere.

Fellegi Tamás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója

1956-ban született Budapesten.

Az ELTE állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát, majd ösztöndíjjal a Harvard Egyetemen tanult. Hazatérve a Társadalomtudományi Intézetben dolgozott, majd kurzusvezető tanárként egyik alapítója volt az ELTE Társadalomtudományi - későbbi nevén Bibó István - Szakkollégiumnak. Alapítója és szerkesztője volt a Századvég folyóiratnak. Az 1980-as évek végén az Egyesült Államokbeli Connecticut Egyetemen politikatudományból szerzett PhD fokozatot, s előadásokat tartott a New York-i New Schoolban is.

1993-ban végleg hazatért, docensként tanított az ELTE állam- és jogtudományi karán, illetve óraadóként a Századvég Politikai Iskolán. 1993-94-ben a Fidesz elnökének politikai tanácsadója volt.

1995-től a kommunikációs és politikai tanácsadással foglalkozó EuroAtlantic Kft. ügyvezetője, 1996-tól a Matáv Rt. kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese, 2000-től az EuroAtlantic Tanácsadó Rt. vezérigazgatója.

2007-től a Kapsch Telematic Services ügyvezetője. 2009-ben egy dán céggel közösen megalapította az Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt.-t, amely 100 százalékos tulajdonosa a Heti Válasz kiadójának, valamint a Lánchíd Rádiónak és kisebbségi tulajdonosa a Class FM országos kereskedelmi rádiónak. Az Infocenter.hu-ban lévő többségi tulajdonát 2010. április 23-án eladta.

2010. május 29-től a második Orbán-kormányban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója.

Hende Csaba honvédelmi miniszter

1960. február 5-én született Szombathelyen.

1983-ban az ELTE-n kapott jogi diplomát, majd Szombathelyen ügyvédként kezdett dolgozni. 1991-től a Honvédelmi Minisztérium parlamenti titkára, jogi főosztályvezetője, majd kabinettitkára volt.

1994-98 között ismét egyéni ügyvédként dolgozott Szombathelyen, majd az első Orbán-kormányban, 1998-2002 között az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára, 2002-től Orbán Viktor kabinetfőnöke, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2002-2005-ben a polgári körök koordinátora volt.

1988 novemberétől a Magyar Demokrata Fórum tagja volt. 1991-től az országos választmány, 1996-2002 között az elnökség tagja, 2000-től alelnök, 2001-2002-ben általános alelnök volt. 2001 nyarán ő volt a Fidesz és az MDF közötti választási együttműködés egyik kidolgozója.

2002 nyarán lemondott az MDF-ben betöltött általános alelnöki posztjáról és elnökségi tagságáról, s Orbán Viktor felkérésére a Polgári Körök mozgalmának irányítójaként tevékenykedett. 2004 júniusában kilépett az MDF-ből, majd szeptemberben a Fidesz tagja, a Vas megyei elnökség tagja lett.

2002-ben az MDF országos listájáról lett országgyűlési képviselő. 2004 nyarán kilépett az MDF-frakcióból, majd fél évnyi függetlenség után csatlakozott a Fidesz frakcióhoz. 2006-ban, majd 2010-ben is Szombathelyen egyéni képviselőként szerzett mandátumot. Számos parlamenti bizottságban dolgozott, többek között 2004-2006-ban a honvédelmi, 2009 óta a nemzetbiztonsági bizottságban. 2005-től az Országgyűlés jegyzője volt.

2010. május 29-től a második Orbán-kormány honvédelmi minisztere.

Az Orbán-kormány minisztereinek kinevezése a Sándor-palota Tükörtermében (galéria)

Martonyi János külügyminiszter

1944. április 5-én született Kolozsvárott.

A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1967-ben summa cum laude doktorált. 1969-ben ügyvéd-jogtanácsosi vizsgát tett. 1968-ban a nemzetközi kereskedelmi jog témakörében a City of London College, 1970-ben a nemzetközi köz- és magánjog témakörében az Academy of International Law, Hága keretében vett részt külföldi tanfolyamokon.

1966-tól ügyvédjelölt, jogtanácsos, majd 1979-től a Brüsszeli Kereskedelmi Kirendeltség kereskedelmi titkára, 1984-től a Kül- majd Kereskedelmi Minisztériumban főosztályvezető, 1989 nyarától privatizálási kormánybiztos volt.

Az Antall-kormányban 1990-től a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, majd 1991-94 között a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára volt, közben 1990-92-ben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökhelyetteseként dolgozott.

1994-98-ban, majd 2002-2009 között a Baker and McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda tulajdonostársa volt.

Az első Orbán-kormány idején, 1998-2002 között a Külügyminisztériumot irányította.

1996-98-ban a Magyar Nemzet, majd a Heti Válasz szerkesztőbizottságának volt a tagja. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnökeként, 2002-2009 között elnökeként tevékenykedett. A Szabad Európa Központ elnöke, a Nézőpont Alapítvány kuratóriumának elnöke.

1987-től címzetes egyetemi docens, 1990-től az ELTE-n másodállású egyetemi docens, 1997-2000 között a szegedi tudományegyetem nemzetközi magánjogi tanszékvezető egyetemi docense, 2000-től egyetemi tanára. 1979 óta az állam- és jogtudományok kandidátusa.

2003 óta a Fidesz tagja, a párt külpolitikai programjának kidolgozója.

2010. május 29-től a második Orbán-kormány külügyminisztere.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter

1955. július 18-án született Budapesten.

A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ipari karán kapott diplomát 1977-ben, majd az Ipargazdasági és Iparszervezési Intézetben helyezkedett el. 1978-ban a Pénzügyminisztériumba került, ahol először a magyar szénhidrogénipar finanszírozásával foglalkozott, majd a gazdasági reform előkészítő munkáiban vett részt. 1985-től a Pénzügykutatási Intézetben a tulajdonreform lehetőségeit kutatta. 1986-ban, az Intézet felszámolása után a Pénzügykutató Rt.-ben dolgozott részben kutatóként, részben tanácsadóként, a nagy visszhangot keltett Fordulat és Reform című tanulmány egyik szerzője volt. 1989 végén a Magyar Demokrata Fórum elnökének felkérésére bekapcsolódott egy későbbi kormányprogram kidolgozásába.

1990 májusában Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadójává nevezte ki, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, egyben a Gazdaságpolitikai Titkárság vezetője és a Gazdasági Kabinet titkára lett. 1990 decemberében lemondott államtitkári tisztségéről.

1991. januártól a Privatizációs Kutatóintézet ügyvezető igazgatói tisztségét töltötte be. 1991 októberétől három éven át a magyar kormány képviselőjeként a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsában dolgozott, 1994-ben a bank igazgatója volt. 1995-ben a Privatizációs Kutatóintézet, majd az ebből alakult Növekedési Intézet igazgatója lett.

A Fidesz gazdasági szakértőjeként 1998-ban ő készítette a párt gazdasági programját, 1998 végétől Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja volt.

Az első Orbán-kormány idején, 2000-2002-ben gazdasági miniszterként dolgozott.

2003-2007 között a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke volt. 2003-tól a Fidesz tagja. 2006 óta Bács-Kiskun megyei területi listán országgyűlési képviselő, 2006-2010 között részt vett a gazdasági és informatikai bizottság munkájában.

2010. május 29-től a második Orbán-kormányban nemzetgazdasági miniszter.

1981-ben doktori disszertációt írt a holding forma magyarországi alkalmazásának lehetőségeiről, az 1980-as évektől rendszeresen publikál és több könyvet is írt.

Navracsics Tibor közigazgatási és az igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes

1966. június 13-án született Veszprémben.

1990-ben az ELTE állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát. Ezt követően a Veszprémi Városi Bíróságon, a bírói szakvizsga letétele után pedig a Veszprém Megyei Önkormányzatnál dolgozott. 1993-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanársegéd lett, majd az 1996-97-es tanévben egy ösztöndíj segítségével Angliában, Brightonban tanított az egyetemen. 1997-től adjunktusként, majd 1999-től docensként oktatott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

1999-ben politikatudományból doktorált. 1997-2000-ben a Magyar Politikatudományi Társaság főtitkára volt.

2003-tól a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöki kabinetfőnöke, 2006 májusától a párt elnökségének tagja.

A 2006. évi országgyűlési választásokon a Veszprém megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 16-tól a Fidesz frakcióvezetője, 2006-2010-ben az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja volt.

2010-ben Veszprém megye 7. számú választókerületében ismét képviselővé választották.

2010. május 29-től a második Orbán-kormány közigazgatási és igazságügyi minisztere, miniszterelnök-helyettese.

Pintér Sándor belügyminiszter

1948. július 3-án Budapesten született.

Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán kezdte, 1978-ban a Rendőrtiszti Főiskolán, majd 1986-ban az ELTE állam- és jogtudományi karán diplomázott.

Kezdetben a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként dolgozott, 1972-től Zuglóban segédnyomozóként tevékenykedett. 1978 és 1985 között az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának előadója, főelőadója, 1985-től a Budai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, megbízott kapitányságvezető, 1988-tól a Pest Megyei Főkapitányság vizsgálati osztályvezetője, 1990-től a megyei főkapitány közbiztonsági helyettese, 1991 márciusától Budapest főkapitánya, majd 1991 szeptembertől 1996 végéig országos rendőrfőkapitány volt.

1991-ben vezérőrnaggyá, 1993-ban altábornaggyá léptették elő.

1996 végén nyugdíjba vonult. 1997-től az OTP Bank Rt. biztonsági tanácsadója, s az igazgatóság tagja volt. Az első Orbán-kormány idején, 1998-2002-ben a Belügyminisztériumot irányította.

2003-től a Civil Biztonsági Szolgálat Rt. tulajdonos-elnöke, 2004-től ismét az OTP Bank ZRt. igazgatóságának tagja volt.

2010. május 29-től a második Orbán-kormány belügyminisztere.

Az Orbán-kormány minisztereinek kinevezése a Sándor-palota Tükörtermében (galéria)

Réthelyi Miklós Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője


1939. június 8-án született Zalaegerszegen.

1963-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kapott diplomát Szentágothai János tanítványaként. 1963-tól - professzorával együtt - a Budapesti, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. és II. számú Anatómiai Intézetében dolgozott. 1986-tól egyetemi tanár, 1994-2004-ben az I. számú Anatómiai Intézet igazgatója volt. 1991-ben, az első szabad rektorválasztáson, négy jelölt közül őt választották meg a SOTE vezetőjének. 1995-től öt éven át vezette a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központját. 2000 óta a Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolájának a vezetője.

Dolgozott Ukrajnában, Párizsban és több alkalommal az Egyesült Államokban. 1990-ben a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője, 1998-99-ben az Oktatási Minisztérium tudományos ügyek főosztályának vezetője, 1999-2002-ben Széchenyi professzori ösztöndíjas volt.

Kutatási területe a gerincvelő neuronális és szinaptikus szerkezete, peptid tartalmú idegsejtek és pályák jellemzése, szövettani metszetek háromdimenziós rekonstrukciója.

1994-2000-ben az MTA közgyűlési képviselője, az Elméleti Orvostudományi Tudományos Bizottság, valamint az Informatikai Bizottság tagja volt. A Nemzetközi Agykutatási Szervezet magyar nemzeti bizottságának a titkára.

2010. május 29-től a második Orbán-kormány nemzeti erőforrás minisztere.

1973-ban elnyerte a biológiai tudomány kandidátusa, 1983-ban az orvostudomány doktora címet. Munkásságát 1991-ben Akadémiai Díjjal, 2004-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el. Több mint 80 publikáció szerzője.

Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter, miniszterelnök-helyettes

1962. augusztus 8-án Budapesten született.

1990-ben a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián teológusként végzett. 1989-ben megszerezte a baccalaureatus, 1990-ben a licentiatus, 1991-ben a laureatus, 1997-ben a Phd fokozatot. 1990 és 1994 között az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottja, a KDNP-frakció hivatalvezetője, frakciótitkára és szóvivője volt. 1992-ben az ELTE-n szociológus diplomát szerzett. 1996-ban címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott.

1989 tavaszán a Kereszténydemokrata Néppárt alapító tagja volt. 1990-ben országos elnökségi, 1990-1991-ben intézőbizottsági tag, 1993-1994 között a fegyelmi és etikai bizottság elnöke, az I-II. kerületi szervezet elnöke, 1997-ben párt alelnöke volt. Varga László halála után, 2003 végén a KDNP elnökévé választották, majd 2006-ban megerősítették pártelnöki posztján.

1994-ben a KDNP országos listájáról került be a Parlamentbe, ahol 1994-től jegyző, 1995-től frakcióvezető-helyettes volt. A frakció 1997-es megszűnése után független képviselő lett, majd novemberben az MDF-képviselőcsoporthoz csatlakozott.

Az első Orbán-kormány idején, 1998-tól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkáraként dolgozott. 2002 áprilisában Fidesz-MDF közös országos listáról szerzett újabb mandátumot. 2006-tól Bács-Kiskun megye 7. választókerületének lett a képviselője, s az idén újraválasztották. 2006. május 16-tól a KDNP frakcióvezetője volt, s részt vett a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának munkájában is.

2010. május 29-től a második Orbán-kormány tárca nélküli minisztere, miniszterelnök-helyettese.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Top100-as bűnözőt kaptak el a rendőrök

Országosan keresett, "top100-as" bűnözőt fogtak el a rendőrök a budapesti Deák téren még pénteken, a… Tovább olvasom