Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

A megye húzza az országot

A főváros és Győr-Moson-Sopron megye húzza leginkább a magyar gazdaság szekerét. A 2002-es adatok szerint Budapest után itt termelték a legtöbb bruttó hazai terméket, kétszer annyit, mint a keleti régiókban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) általában csak országos és regionális szinten teszi közzé a gazdaság legfontosabb mérőszámának tekintett GDP, azaz a bruttó hazai termék értékét. Az intézmény az utóbbi években megyei bontásban is megteszi ezt. A KSH megyei igazgatóságának kiadványába Vass Anikó által írt tanulmányból kiderül, hogy 2002-ben Győr-Moson-Sopron megye – noha hazánk lakosságának csak 4,3 százaléka él itt – az ország GDP-tortájából 5,1 százalékot tudhat magáénak. Ennek értéke folyó beszerzési áron számolva 851 milliárd 13 millió forint volt.

Egy lakosra 1 millió 938 ezer forint jutott, 166 ezerrel (9,4 százalékkal) több, mint egy esztendővel korábban. A megye a rangsorban Budapestet követve 1999 óta a második helyen áll.

Ez az adat az országos átlagot 17,6, a megyék átlagát 52,7 százalékkal haladta meg. Némi regionális kiegyenlítődésre utal, hogy a két szám 2001-ben még 21,6, illetve 54,4 százalék volt, de Győr-Moson-Sopron megye egy polgárára még mindig több mint duplaannyi bruttó hazai termék jut, mint Szabolcs-Szatmár-Beregben vagy Nógrádban. Az európai uniós szint persze még így is messze van, hiszen az itthon kiemelkedőnek mondható GDP csupán az EU-átlag alig 63 százalékát teszi ki.

Vass Anikó tanulmányában megállapítja, hogy a megye gazdasági szerkezetéből adódóan a bruttó hozzáadott érték arányai eltérnek az országostól: az ipar részaránya sokkal nagyobb, a szolgáltatásoké pedig kisebb. A megyében a GDP főbb gazdasági ágankénti megoszlása 2002-ben alig változott, míg egy esztendővel korábban a feldolgozóipar termelés-visszaesése miatt az ipar súlya csökkent.

A szakember szerint a megye vezető pozíciója mögött az ipar hagyományai és eredményessége áll, a fejlett infrastruktúra, a közút- és vasúthálózat és a szakképzett munkaerő. „Mindezek hozzájárultak a külföldi működő tőke beáramlásához, multinacionális cégek letelepedéséhez.

Az így megvalósult fejlesztések s az ezzel együtt járó termelőkapacitás-bővülés a feldolgozóipar hozzájárulását mind meghatározóbbá tette a jövedelemtermelésben. Az ipar mellett a szolgáltatási jellegű, azon belül is a nagy vállalkozásszámot regisztráló ingatlanügyletek, a gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágak dominálnak a bruttó hozzáadott érték előállításában, melyek az ipari termelés 2001-es megtorpanásával még kiemelkedőbb szerephez jutottak" – jegyzi meg Vass Anikó.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A zalai túrós volt a legfinomabb

Rétessütő versenyt rendeztek szombaton a győri Baross úton. A mintegy százezer forintos bevételt a… Tovább olvasom