Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

A megyei mérleg egyelőre pozitív

A vadgazdálkodás országosan tavaly – eddig először – negatív eredménnyel zárt.
A három év múlva lejáró bérleti jogokról és egyéb vadászati kérdésekről esik szó egy mára szervezett kerekasztal-beszélgetésen. A vadgazdálkodás országosan tavaly – eddig először – negatív eredménnyel zárt és könnyen lehet, hogy a helyzet csak romlani fog.

Náhlik András, a Győr-Moson-Sopron Megyei Vadászkamara elnöke elmondta: a Sopronban tartandó kerekasztal-beszélgetés fő témája, hogy 2007-ben lejárnak a vadászatra jogosult társaságok haszonbérleti szerződései.

Konfliktusok forrása

Emlékezetes, hogy a kilencvenhatos törvény alapján odaítélt bérleti jog számos konfliktust, sőt, peres eljárást indukált, mivel sok földtulajdonos nem jutott vadászati joghoz. Bár a törvény földtulajdonhoz kötötte a vadászati jogot, azt, hogy a földtulajdonosok ténylegesen gyakorolhassák azt, kétségtelenül megnehezítette, hogy a minimális területnagyságot 3000 ha-ban állapították meg.

Ez a döntés, bár ökológiai és gazdálkodási szempontból egyaránt jól indokolható, szervezési problémákkal járt és sokan kiestek a körből. A megye ötvennégy vadászterületének jelentős részén a használati jogot vadásztársaságok, kisebb hányadán gazdasági társaságok és egyéb formában felállt szervezetek gyakorolják.
A vadászszezonban egyébként nem csak a szervezeti kérdések ígérnek nehézségeket.

Gondban a Dél-Dunántúl

A vadállomány okozta károk és a visszaeső bérvadásztatás miatt tavaly – eddig először – negatív irányba billent a vadgazdálkodás mérlege országos szinten. A nagyvaddal kapcsolatos probléma elsősorban a Dél-Dunántúlon jelentkezik, ahol a megnövekedett vadállomány óriási károkat okoz a mezőgazdaságban, s tudni kell, hogy a vadászatra jogosultak a kár öt százalék feletti részét kötelesek megtéríteni. E károk a dél-dunántúli szervezetek kiadásainak mintegy 20 százalékát teszik ki. Nagyban ennek köszönhető, hogy tavaly országosan a bevételnél 412 millió forinttal több kiadást mérlegelhettek a társaságok.

Náhlik András hozzátette: szerencsére megyénk még jobb helyzetben van: az itteni szervezetek mintegy 841 millió forintos bevételéből csak 818 milliót tett ki az összes kiadás, tehát a mérleg nálunk pozitív. Ám a helyzet vélhetően itt is, ahogy az egész országban, romlani fog.

Náhlik András szerint a kilátásokat az is rontja, hogy ez év májusától a vadászatra jogosultak nem igényelhetik vissza a 25 százalékos áfát, mert a trófeakivitel az uniós országokba nem számít exportnak. Mivel a vadászatra jogosultak emiatt kényszerűen árat növelnek, a külföldi bérvadászok amúgy is csökkenő száma várhatóan tovább fogyatkozik. Szerencse, ezzel fordított arányban egyre bővül az a hazai réteg, amely meg tudja fizetni a vadászat költségeit.

Aprók és nagyok

Megyénkben jelen pillanatban – becsült adatok szerint – 5175 gímszarvast, 304 dámszarvast, 19.297 őzet, 4748 vaddisznót, 22.557 mezei nyulat, 28.300 fácánt és 4618 foglyot tartanak számon. A nagyvad esetében egyes területeken túlszaporodás figyelhető meg, az apróvadat illetően viszont kívánatos lenne a létszám emelése.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Németország

Tovább olvasom