Délmagyar logó

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

A munkaerőnek magát kell eladnia

A munkahelyet keresők hada a frissen végzettekkel hamarosan bővül. Mi a siker titka munkakeresésnél?

A munkahelyet keresők hada hamarosan bővül, hiszen a tanulmányaikat e hetekben befejezők is álláshoz  szeretnének jutni. Több az esélyük a sikerre, ha formailag is  megfelelő életrajzzal, az alkalomhoz illő öltözékben érkeznek a  felvételi beszélgetésre, s magatartásuk egyszerre sugároz  biztonságot, öntudatot, tartást és illő tiszteletet a remélt  munkahely képviselői iránt. 

Háromszázezer, még az aktív korosztályokba tartozó magyar  tengődik munka nélkül, 52 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A  munkanélküliségi ráta 7,2 százalék. A 24 ezer - a korábbi  statisztikákban katonának számító, most azonban már behívót nem kapó  - sorköteles fiatal is növelte a létszámot, s a most frissen  érettségizettek, diplomázók tovább növelik a munkaerőkínálatot. Az ő  felkészülésük az álláskeresésre annál is inkább fontos, mert az  adatok szerint a munka nélkül maradók több mint 45 százaléka  legalább egy éve nem tud elhelyezkedni.

A piacgazdaságban a munkaerő is áru, az embernek pedig képesnek  kell lennie arra, hogy saját munkaerejét eladja. Ehhez nemcsak megfelelő képességekre, hanem önreklámra, marketingre, szívós kitartásra is szükség van. A folyamat hosszú: kezdődik az álláshirdetések figyelésével, a vállalatok felkeresésével; folytatódik a jelentkezéssel, az önéletrajz írásával, végül az állásinterjúkkal. Célszerű az is, ha az érintettek a családtagoknak, ismerősöknek és mindenütt, ahol megfordulnak szólnak arról, hogy munkát keresnek. Sokan - a régi szemlélettől vezérelve -  elhallgatják, hogy munkanélküliek, azt hiszik, ez értéküket  csökkenti, pedig manapság ez mindenkivel előfordulhat.  
Már az állásra jelentkezésnél célszerű reálisan összehangolni igényeinket a lehetőségekkel, képességeinket a várható követelményekkel. Tisztában kell lenni tehát azzal, hogy mire is jelentkezünk, információk beszerzésére célszerű felhívni, vagy személyesen felkeresni olyan cégeket, ahol állást szeretnénk kapni.  

A helyes önéletrajz

Az önéletrajz beküldése fontos lépés. Többnyire kézzel írt  szöveget igényelnek, előfordulhat, hogy fényképet is kérnek. A  munkahelyeken hivatalosan CV-nek (curriculum vitae) nevezett,  amerikai önéletrajzokat fogadják a legjobban. Egyébként ezt  alkalmazzák az Európai Unióban is. A CV sok tekintetben eltér a  nálunk hagyományos, régi fajta életrajzoktól. Például nem igénylik,  hogy a jelentkező taglalja a szülők foglalkozását, a családi  származást, megnevezze hozzátartozóit, vagy éppen a politikai  beállítódását. Az esszé jelleggel szemben tesztszerű, a száraz  tényekre szorítkozó ez a fajta életrajz, amely öt fő részre  tagolható, - vázlatosan az alábbi módon. 

I. Személyes adatok (a nevet, címet, telefon elérhetőséget,  e-mailt, állampolgárságot és a születési időt foglalja magába).
II. Az előző munkahelyek felsorolása (a sorrendiség időben  visszafelé halad, tehát a legutolsó munkahelytől indul, és halad az  első felé. Magába kell foglalnia az időtartamot, azaz mettől meddig  dolgozott az említett munkahelyeken; továbbá ajánlatos feltüntetni a   munkáltató nevét, címét, a cég tevékenységét, a betöltött munkakört  és a kapott feladatokat).  
III. Oktatás és képzés (az előző résszel ellentétben,  kronológikus sorrendben kell felsorolni az  elvégzett iskolákat,  tanfolyamokat, továbbképzéseket. Igénylik az időtávlatokat, vagyis  azt, hogy a megjelölt oktatási formában mettől meddig tanult a  jelentkező, milyen képesítést szerzett. Célszerű az érintett főbb  tárgyakat is megjelölni. Fel kell tüntetni az oktatási intézmény  nevét és típusát).  
IV. Az egyéni készségek és képességek (mint az anyanyelv, az  egyéb nyelvtudás, annak foka és szintje. Például szövegértés,  olvasás, írás, beszédkészség, társalgási szint). 
V. Egyéb készségek és képességek (például a számítástechnikai  ismeretek, a gépkocsivezetői jogosítvány. Ezen túl az esetleges  sporttevékenység, teljesítmények. Megemlíthető az egyéni  kikapcsolódás, pihenés, továbbá a hobbi és más szokások). 
Minden fejezetben felsorolás jelleggel várják el a  bemutatkozást. A bőbeszédűség nem célirányos, előfordulhat, hogy a  lényegről tereli el a figyelmet.  

Az állásinterjú

Az álláskeresés és betöltés következő fázisa az állásinterjú.  Számíthat az illető arra, hogy először a szakmai vezetővel, majd a  személyzeti munkával foglalkozó munkatárssal folytat beszélgetést. A  nagyobb vállalatoknál a humánerőforrás osztályon zajlik az interjú.  Várhatók olyan kérdések, hogy miért jelentkezett a kérdéses  munkakörre? Mit tud a cégről, ahol dolgozni szeretne?  Milyen  fizetést vár az adott beosztásban? Milyen elképzelései vannak a  munkahelyi, emberi kapcsolatokról, a főnök-beosztott viszonyról?  Alkalmaznak úgynevezett "pszichésen monitorozó" kérdéseket is,  például, hogy mondjon önmagáról három jó és rossz tulajdonságot.  Csak olyan hibáinkról szóljunk, amelyek adott esetben a munkahelyen  hasznosra fordíthatók. Például: valaki makacsul kitartó, nehezen  barátkozó, nagyon takarékos, nem szereti az ellentéteket.  Természetesen mindezek attól függenek, hogy milyen munkakörre  jelentkezik valaki.  
Az interjúk eredménye nagymértékben függ a jelentkező  magatartásától, viselkedésétől. A bőbeszédűség éppen úgy  kedvezőtlen, mintha valaki szűkszavúan csak tőmondatokban felel. A  mereven, faarccal ülő ember rossz hatást vált ki, de az is, aki  izeg-mozog, hevesen gesztikulál.
  
Ne feledjük: a jó fellépés mértéktartó, öntudatos, nem  hivalkodó. A barátságos viselkedés sem tolakodó "jópofizás", olcsó  szellemeskedés. Ha elsőre nem járunk sikerrel, az ne szegje  kedvünket, ne veszítsük el önbizalmunkat. A tanulságok levonása után  folytassuk a munkalehetőségek keresést. Aki kitartóan,  szisztematikusan tör a célra, el is éri!

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Női esélyegyenlőség: Merre billen a mérleg?

Megkérdeztük külföldi törzsolvasóinkat, mennyire veszik komolyan a nőket a világban. Tovább olvasom