Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 2°C Még több cikk.

A nádgazdaságé a földhasználati jog

Folytatás az 1. oldalról.

A döntéssel jogerőre emelkedett az elsőfokú ítélet, amely szerint a bíróság nem módosíthatja az 1975-ben megszületett kormányrendeletet, amelyben a nádgazdaság jogelődjét nevezték meg földhasználóként.

Még nem kapták meg a bírósági döntést

A dolgok azonban nem oldódnak meg egyszerűen, ugyanis a vízügyi igazgatóság már felvett 20 millió forint agrár-környezetvédelmi támogatást. Ezt az összeget várhatóan vissza kell fizetnie az igazgatóságnak. A nádgazdaság polgári peres eljárást indíthat, hogy visszakövetelje a pénzt. – Az üggyel érdemben csak akkor foglalkozhat a hivatal, ha megkapja a bíróság jogerős döntéséről szóló okiratot. Egyelőre azonban ilyen értesítés nem érkezett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz – tájékozatta lapunkat Soproni Horváth Lajos, a hivatal szóvivője.
Janák Emilt, a vízügyi igazgatóság vezetőjét egy konferencián értük utol, elmondta: a bírósági döntést még nem kapták kézhez, miután áttanulmányozták, részletesen beszámolnak az álláspontjukról.

Harmadszor is kiírták a pályázatot

Az ügyben megkerestük a nádgazdaság vezérigazgatóját is, aki visszafogottan nyilatkozott. – Tiszta tulajdoni és jogi viszonyokat kell teremteni a tó körül – jelentette ki Merkei Attila. – Úgy érzem, az első lépés már sikerült. Sajnálatos azonban, hogy még mindig nem készült el a tó természetvédelmi kezelési terve. Ha ez is meglenne, hosszú távra tudnák tervezni a nemzeti parkkal és a vízügyi igazgatósággal közösen.
A hosszú táv viszont lehetséges, hogy nagyon rövid lesz. Az ÁPV. Zrt. ugyanis harmadszor is kiírta az eladási pályázatot. Információink szerint hat vállalkozás adta be ajánlatát. Úgy tudjuk, a nádgazdaság mostani menedzsmentje nincs ezek között. Oravecz Péter kommunikációs igazgató tájékoztatása alapján még e hónap végére megszületik a döntés, és kedvező esetben magánkézbe kerül a jelenleg papíron 500 millió forintot érő nádgazdaság. Hogy mennyiért, ma még nem tudható, ugyanis azzal, hogy a cégé maradt a földhasználati jog, értéke megduplázódott.

Nem egyedüli az eset

Visszatérve a nádgazdaság, illetve a vízügyi igazgatóság közötti jogi procedúrára, az eset nem egyedüli. A velencei-tavi nádaratók szintén nem tudnak megegyezni az ottani, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal. Az ottani vállalkozók érdeklődve figyelik, mi történik a Fertő partján. Azt várják, hogy precedenst teremt a mostani döntés, és ez számukra is kedvező lesz. A fertőszentmiklósiak példáját követve azt tervezik, ők is bírósághoz fordulnak, hogy biztonságosan folytathassák a gazdálkodást.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Listára kerünek az ételmérgezést okozó vendéglők

Várhatóan augusztus 1-től érhető majd el az ÁNTSZ honlapján az a lista, amelyen olyan büfék,… Tovább olvasom