Délmagyar logó

2018. 05. 23. szerda - Dezső 17°C | 27°C Még több cikk.

A nagyok majd mindent visznek

A 3 legnagyobb megyei városhoz folyt be a megye 2004-es helyiadó-bevételeinek háromnegyede.
Győr-Moson-Sopron megye 182 települési önkormányzata összesen 14 milliárd 795 millió 833 ezer forint helyi adót szedett be nagyobb részben a vállalkozásoktól, kisebb részben a magánszemélyektől tavaly – derül ki abból az összeállításból, amelyet a Pénzügyminisztérium illetékek és önkormányzati adók főosztálya bocsátott a Kisalföld rendelkezésére. Egy esztendővel korábban ez a szám még „csupán" 12 milliárd 955 millió 163 ezer forint volt, azaz a növekedés meghaladta a 14 százalékot – ez mintegy kétszerese a tavalyi inflációnak, és négy-ötszöröse a bruttó hazai termék (GDP) bővülésének. Az egy lakosra jutó helyiadó-bevétel 2004-ben 33.632 forintot tett ki.

Győr külön kategória

A városok és a falvak hozzávetőlegesen egyforma mértékben növelték ilyen típusú bevételeiket tavaly. A magasabb közigazgatási rangú településekhez minden száz forintból 82 forint 23 fillér került (2003-ban 82 forint 53 fillér, 2002-ben még 84 forint 74 fillér). Persze az egyes városok sincsenek azonos súlycsoportban: Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár együtt 76,6 százalékos szeletet hasított ki a megye tortájából az összesen 11 milliárd 335 millió 624 ezer forinttal, míg a többi 179 település csupán 3,4 milliárd forint behajtására volt képes. Sőt, Győr külön kategóriaként kezelhető, miután majd minden második adóforint (49 százalék) a megyeszékhely városházán landolt.

Jelentős különbséget jelent, hogy a kilenc város közül háromban csökkent a helyi adó összege. Csornán 6 millió forinttal (2,4 százalékkal), Jánossomorján 18 millióval (6,9 százalékkal), míg a Ringa és a Rába nehéz helyzetét megsínylő Kapuváron 21 millióval (8,7 százalékkal). Igazi bővülésről Tét sem adhat számot, hacsak a 0,5 százalékot jelentő 279 ezer forintos pluszt annak nem tekintjük.

A helyiadó-bevételek szempontjából a legjobb esztendőt Sopron és Mosonmagyaróvár zárta, mindketten 21 százalékkal kasszíroztak több pénzt, mint 2003-ban (ez 442 milliós és 267 milliós többletet jelent). A bővülés Győrben 12,4 százalékos (804 millió forintos), míg Pannonhalmán 9,3 százalékos (2 millió 191 ezer forintos) volt.

Mosonszolnok az élen

Érdekes a legjobban szereplő községek listája. Az egy lakosra jutó bevételek alapján összeállított listán az első tízben hat falu található (Mosonszolnok, Petőháza, Fertőszéplak, Lövő, Dunakiliti és Sopronkövesd). Az előkelő helyezések zömmel egy-két nagy cégnek köszönhetők. Nagyrészt a BOS Magyarországnak és a SAPU-nak köszönhetően Mosonszolnok az országos listán a 7. A község a három nagy megyei városon kívül valamennyinél jobban áll az összbevételek alapján összeállított rangsorban is.

Érdemes megemlíteni néhány nagy előrelépőt is. Dunakiliti a 10. helyről ugrott az 5.-re, míg több mint ötven helyet javított Rétalap, Enese, Rábasebes, Szerecseny. Sok pozíciót vesztett ellenben Sopronhorpács, Dunasziget és Lázi.

Az erősorrend változatlan

A Kisalföld – mint az elmúlt években többször – most is elemezte az egyes kistérségek helyzetét. Közülük ezúttal csak a mosonmagyaróvári és a soproni növelte részarányát néhány tized százalékkal a többiek rovására. Az erősorrend ugyanakkor változatlan. A győri kistérség a helyiadó-bevételek 53 százalékával rendelkezett 2004-ben. A soproni kistérségnek csaknem 22, a mosonmagyaróvárinak 18,3, a csornainak 2,8, a kapuvárinak 2,2, a pannonhalminak 0,83, a tétinek csupán 0,76 százalék jutott.

A sok bevétel egyébként nem csak örömöt jelent. A jó helyzetben lévő települések általában kisebb eséllyel indulnak országos pályázatokon, miközben az állami támogatások egy részét (vagy akár egészét) sem kapják meg.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Írja meg!

Közérdekű híre vagy jó ötlete, esetleg szabadidős programajánlata van? Rangos versenyt,… Tovább olvasom