Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

˝A NAT az újbóli központosítás egyik egyik eszköze˝

A Nemzeti Alaptanterv visszavonását javasolja a Hálózat a Tanszabadságért.
A Hálózat a Tanszabadságért szerint az új Nemzeti alaptanterv (NAT) az oktatási rendszer újbóli központosításának egyik legmarkánsabb eszköze, azt sem oktatáspolitikai, sem szakmai értelemben nem tartja megfelelőnek, és annak visszavonását javasolja - olvasható a tömörülés állásfoglalásában. Az elmúlt napokban több szakmai és érdekképviseleti szervezet is kifejezte kritikai észrevételét a tervezettel összefüggésben, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője ugyanakkor azt hangsúlyozta: még változhat az indítvány.

A HAT honlapján közzétett összegzés szerint az alaptanterv várhatóan a 14-19 éves korosztályba tartozók mintegy 20 százaléka, a gimnáziumokba járók számára lesz releváns, és csak az ő számukra fogja megadni "az éppen ezért már-már komikus megnevezéssel közműveltségnek titulált, a nemzet közös műveltségének" elképzelt tudásanyagot".

A hálózat szerint a NAT 2012 elfogadhatatlan, mert nem más, mint "garancia a magasabb társadalmi presztízzsel rendelkező családok gyermekeinek előnyben részesítésére, az adórendszer után immár az iskolákban is. A HAT szerint a tervezet garanciát jelent politikai célok kíméletlen érvényesítésére a közoktatásban, a szakmai kritériumok és össztársadalmi célok ellenében és súlyos csapás az oktatás innovációs folyamataira.

Hiányolják a tervezetből az egységes pedagógiai koncepciót. Kiemelték: a NAT-ban több helyen szerepel az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének szándéka, miközben a köznevelési törvény, de valójában maga a NAT is rendkívül súlyosan sérti a méltányosság elveit.

A Pedagógusok Szakszervezete szintén elutasította a tervezetet, álláspontjuk szerint az hűen tükrözi a közoktatásban végmenő folyamatot, amelynek lényege a totális központosítás. A szakszervezet állásfoglalása szerint a köznevelésről szóló törvény deklarálja ugyan az iskola szakmai önállóságát, de valóságos mozgásteret a kötelező tanítási órák tíz százalékában hagy - fejtették ki. A PSZ szerint a tervezetben a tanagyag mennyisége indokolatlanul nagy, ami azt a veszélyt rejti magában, hogy az ismeretanyag elsajátítására helyeződik a hangsúly, és az így megszerzett tudás alkalmazására az időkorlátok miatt nem lesz lehetőség.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is azon az állásponton van, hogy az új NAT tervezetében feltüntetett tananyag mennyisége hatalmas, amely várhatóan maga után vonja a korszerű módszerek háttérbe szorulását és ismét a lexikális tudás növelésére helyeződik a hangsúly. Az érdekvédelmi szervezet honlapján korábban közzétett összegzés szerint a fentiek miatt csökken a tanórai differenciálás gyakorlata, és megakad az iskolai, pedagógiai innováció.

"Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy szekularizált államban órarendi keretben folyjék a hittan tanítása" - közölte a PDSZ, hozzátéve: a hittan tanításának eddig is helyet adott az iskola a tanítási időn kívüli keretben, semmi nem indokolja ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását.

Az új NAT történelemre vonatkozó részének visszavonását és újraírását kérte a Történelemtanárok Egylete (TTE). A TTE véleménye szerint, mivel az új NAT megadja a tananyag felépítésének logikáját, továbbá abban rögzítik az ismeretanyag számottevő részét, ezáltal jelentősen csökken az iskolák és a pedagógusok szakmai szabadsága. Ezzel a Történelemtanárok Egylete nem ért egyet - szögezték le.

A jelenlegi formában elfogadhatatlannak tartja a Nemzeti alaptanterv tervezetét a Magyartanárok Egyesülete is, szerintük az a magyartanításban nem indítana el kedvező változásokat, s gátja lenne a tantárgy feltétlenül szükséges, és részben már megindult szemléleti és módszertani megújulásának.

Az egyesület az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a tervezet indokolatlanul viseli a Nemzeti alaptanterv nevet, ugyanis az a részletezettsége miatt nem pusztán közös alapot, különböző tantervek közös alapját, közös nevezőjét, valamiféle nemzeti minimumot jelöl ki, hanem ismeretanyaga (közműveltségi tartalmai) tekintetében nagyjából kitölti a kerettanterveket, illetve a helyi tanterveket is; jórészt átveszi ezek szerepét.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője múlt pénteken az MTI kérdésére azt mondta, hogy csaknem ezer hozzászólás érkezett az új NAT tervezetéhez. Most a közigazgatási véleményezési szakasz következik, amelynek határideje március 9-e.

Kaposi József közlése szerint a beérkezett szakmai véleményeket a jövő hét elején elkezdik a szakmai bizottságok áttekinteni, és egy-másfél hét múlva már látni lehet azokat az irányokat, esetleges változtatásokat, amelyek átvezethetők lesznek.

A főigazgató az MTI értesülését megerősítve elmondta még: a dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia is véleményezi, és külön kérték az irodalomtörténeti rész áttekintését.

A javaslat március végén, április folyamán kerülhet a kormány elé.

Olvasóink írták

  • 1. Koszta 2012. március 06. 12:41
    „A NAT 221 oldala eléggé általános... Lehet vitatni az egyes elemek pontjait, a részarányok mennyiségi helyességét, de az ilyen "kritikák", miszerint "NAT 2012 elfogadhatatlan, mert nem más, mint garancia a magasabb társadalmi presztízzsel rendelkező családok gyermekeinek előnyben részesítésére" logikailag sehova nem illeszthetők, csak a politikai uszítás tárgykörébe... Ugyanis ha pl. tornaórán kötelező a hátra bukfenc, akkor ez ugyanúgy kötelező a "a magasabb társadalmi presztízzsel rendelkező családok gyermekeinek", mint az alacsonyabb társadalmi presztizsűnek... Ha tudja jó jegyet kap, ha nem, akkor rosszat... Ugyanez igaz egy vers, vagy bármi más megtanulása terén... Nem a NAT különböztet meg ebben... Hanem a környezet, ahol otthon tanul(hat) a gyerek... De ezen különbségek létrejötte nem a NAT eredménye, következménye...
    Kevés a konkrétum a kritikákban... Ez pedig így 0... "Csak politika"... Csak halandzsa...
    Persze lehet értelmes építő kifogásokat is megfogalmazni, ami előre vihet... de az azonnali, teljes elutasítás az nem kritika. Nem építő szándék... Pusztán "fikázás"...
    Ahogyan az előző NAT, úgy ez sem tökéletes. Igaz. Nekem pl. továbbra is visszás, hogy míg a világirodalom, epika részénél (50.o) szerepel a mitológia és a bibliai történetek, mint anyag, addig egy oldallal korábban a magyar irodalom epika részénél nem szerepel a mitológia. Azaz továbbra is fennáll azon helyzet, hogy Magyarországon, a magyar diák, magyar irodalom órán tanul görög, római, germán, héber... mitológiát, de magyar mitológiát nem. Visszás dolog. Ahogyan az is, hogy a honfoglalás előtti és a honfoglalás kori események torz arányokkal és hiányosan vannak jelen a történelem oktatásban. A győztes csaták hiányoznak a kronológiából. Pl. a "Pozsonyi csata", mint a sorsunk alakulása szempontjából legjelentősebb ütközet ismeretlen a diákok körében!!?? Visszás.
    A rovásírás, mint nemzeti kincsünk és ősi hagyatékunk nem hiányozhat(na) a kötelező anyagból... de hiányzik. Visszás. Ahogyan a (89.o) körül az államformák közt nem tudom, hogy szerepelni fog-e a lovas-nomád államformák ismertetése?! Hiszen akár a hun, az avar, akár a mi honfoglalás előtti államformánk ez volt... Szigorú renddel, feladatokkal, politikával... Jól működően. Ez mint ismeret hiányzik a tankönyvekből... Visszás, hiszen a múltunk jelentős eleme... stb. Szóval lehet hibákat, hiányokat találni és ezekről, a konkrétumokról, vitázni. Ez előre vihet. De az általános hablaty (NAT 2012 elfogadhatatlan, mert nem más, mint garancia a magasabb társadalmi presztízzsel rendelkező családok gyermekeinek előnyben részesítésére) csak politikai "tünet"...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Index: a Budapest Szíve projekt közbeszerzési eljárását kifogásolja az EB

A fővárosi Budapest Szíve projekt közbeszerzési eljárásának egy részét kifogásolja az Európai… Tovább olvasom