Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

A nő 40 év felett éli virágkorát

Multinacionális cég regionális vezetői posztját cseréli újszerű vállalkozásra az egyik – alkalmazottból lett saját cégének vezetője, de ismét váltása készül a másik. Két nő, túl a negyedik ikszen, de egyik sem fél az új kihívásoktól. Mindkét asszony úgy gondolja: nem csak a húszéveseké a világ, mert egy nő 40-50 évesen képes a legtöbbet nyújtani a munkaerőpiacon.
– Meguntam a vezetői posztot, vagyis érzelmi alapon döntöttem a váltás mellett. Igaz, 12 éve, mielőtt alkalmazott lettem, ismertem a vállalkozói világot is. A 20 és a 13 éves fiam, no meg a szüleim is támogatnak, vagyis a korábbi éveknél jobban „ráérek" a választott feladatomra koncentrálni. Ugyanakkor annyi a gyakorlatom és a tapasztalatom, hogy most, 43 évesen sokkal értékesebb munkaerő vagyok, mint huszonéves kezdődként – érvel Janik Gabriella.

Szeniorok

Évről évre egyre több 45 év feletti ember (szenior) szorul ki a munka világából. A statisztikai becslések szerint 2010-re az 50 év felettiek férfiak aránya 33, a nők aránya 40 százalék lesz a társadalomban. Ez a férfiak esetén 42-re, a nőknél 50 százalékra nő 2030-ig. Az 55 év feletti népességből az aktív munkavállalók aránya ma közel 22 százalék, amely csak fele az EU átlagának.

Vezetői székből


A családanya egy multinacionális telekommunikációs cég regionális vezető székéből állt föl azért, hogy – 12 év alkalmazotti lét után ismét – kipróbálja magát az önálló vállalkozók között. – A külkereskedelmi főiskolán tökéletesítettem, majd felsőfokú nyelvvizsgával megfejeltem az angol tudásomat. Az ugyancsak felsőfokú vizsgával zárt orosz tanulmányaimat most kissé fel kell frissítenem, mert ezt a nyelvet nem használtam olyan intenzíven, mint az angolt. Ha ezzel kész leszek, akkor – az angol mellett – oroszból is indítok csoportot – magyarázza Gabi, aki gyakorlati és üzleti érzékét is mozgósítja nyelvtanítási módszere kidolgozásakor.

Nem fél elindítani új vállalkozását, pedig tudja, hogy Szegeden és környékén telített a nyelviskolás piac. Talált egy rést – véli Gabi. Azt mondja: a magyar nyelvtant is hézagosan ismerő, külföldi munkában reménykedő tanítványait képes 72 óra alatt, tíz témakörben olyan angol szókinccsel és beszédkészséggel fölvértezni, hogy biztosan „nem adják el őket". De módszere arra is alkalmas, hogy a külföldön élő gyermekei, unokái látogatására induló szülőket és nagyszülőket fölkészítse a főbb kommunikációs helyzetekre. Sőt: a megkopott középiskolai nyelvtudás beszédközpontú felfrissítéséhez is segítséget ígér.

Ereje teljében

Hasonlóképpen bizakodón néz a jövőbe H. Kovács Mária. A korábban a szegedi városházán az oktatási irodát is vezető pedagógus tíz éve saját céget alapítva felnőttoktatással kezdett foglalkozni. Most, hogy e terület „forráshiányos" lett, bezárta iskoláját, viszont felhalmozott tapasztalatát és alkalmazkodó készségét alkalmazottként kamatoztatná.

– Erőm teljében vagyok, piacképes a tudásom (idegen nyelv- és számítógép-kezelési ismeretekkel megspékelve), átképzésre is vállalkozom, mégsem sikerült még eljutnom a munkáltatóhoz, hogy magam mellett érveljek – panaszolja Mária, aki szerint a vállalkozói létből nehezebb visszatérni az alkalmazottiba, mint fordítva. Az 50 éves asszony azt tapasztalja, az ötödik ikszen túl nő és férfi ugyanolyan nehézségekkel küszködik, ha diplomás. Legfeljebb ismerősök révén juthat munkához, átképzésben pedig nem is reménykedhet, mert csak szakképzetleneket támogatják az olyan programok, mint a Lépj tovább!

Most vagy soha!

– Nyugalmam alapja, de célom is, hogy minél több lábon álljak – érzékelteti Janik Gabriella, hogy szerelő-javító üzlete mellett hogyan fér meg a nyelvstúdió, illetve ehhez miként illeszkedik a külföldre gyakornoknak készülő magyar egyetemisták közvetítése. – A nők többsége a 70-80 ezer forint fix nettót biztosabbnak véli, mint ötlete megvalósítását. Én viszont ismét belevágtam a vállalkozásba, mert úgy gondolom: most vagy soha!

A program

A fiatalok és idősebb munkavállalók közötti munkaerő-piaci versenyből sokszor az olcsóbb fiatal munkaerő kerül ki „győztesen". Mindez félelmet, feszültséget kelt, rossz társadalmi közérzetet okoz az érintett, több mint 2 millió 45 év feletti, munkaképes és dolgozni akaró emberben, s az egész országban – olvasható a www.szeniorfoglalkoztatas.hu című honlapon. Ez ad hírt a Szenior Foglalkoztatási Szövetségről, mely programot dolgozott ki: a 45 év felettiek foglalkoztatásának megtartását, majd fokozatos bővítését állítva a figyelem középpontjába. E szövetség szegedi klubja is megalakult a Bálint Sándor Művelődési Központban. Mert közcélnak is nevezhetjük a szeniorok tapasztalatának, tudásának, teljesítő- és versenyképességének, munkakultúrájának hasznosítása a társadalom és a gazdaság számára.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tükröm, tükröm, mondd meg nékem...

Belepillantunk a tükörbe és látjuk, hogy arcunk nyúzott, sápadt, fénytelen, szemünk alatt karikák,… Tovább olvasom