Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 14°C | 23°C Még több cikk.

A norvégok keresik a legtöbb pénzt Európában

A norvégok keresik a legtöbbet, az ukránok a legkevesebbet Európában. Az országok rangsorában Magyarország a középmezőnybe tartozik, de a tényleges bért figyelembe véve a skála alsó részébe tartozunk.
A négy-öt-hatszorosát keresik (adózás előtt!) a nyugat európai országok lakói annak, amit az unióhoz legutóbb csatlakozott tíz országban vihet az átlag. Ezen, maximum az arányokat illetően meglepetést jelentő eredményre jutott a GfK Csoport által készített, 26 európai országra kiterjedő, a bruttó átlagbéreket összehasonlító felmérés. Ahogy a kutatás vezetői fogalmaznak: "jelentős szakadék tátong Európa nyugati és keleti fele között". Magyarország az új tagok tízes csoportjában dobogós, de Lengyelország és Csehország is megelőz bennünket.

Az egy főre jutó bruttó átlagkeresetek tekintetében Norvégia vezet a maga 3600 eurós összegével. A második helyezett Németország (3318 euró), míg a harmadik helyen Svájc végzett (2748 euró). Az élbolyban találjuk továbbá Ausztriát, Belgiumot, Finnországot is. Magyarország (583 euró) az adatok tanúsága szerint a középmezőnyben képviselteti magát, bár a visegrádi négyek közül Lengyelország (592 euró) és Csehország (633 euró) is maga mögé utasította hazánkat. Az EU-hoz csatlakozni kívánó Románia (275 euró) és Bulgária (163 euró) is a sereghajtók közé tartozik, a sort pedig Ukrajna (123 euró) zárja.


Érdekes lehet, hogy a balti államok is lélektani 500 eurós átlagbér alatt vannak, igaz, Észtországban szinte pontosan ennyi az átlagbér. Ez ismételten felhívja a figyelmet arra a gazdaságkutatók által többször hangsúlyozott tényre, hogy miközben a hármak gazdasága rohamtempóban növekszik, és az eurócsatlakozás szinte valamennyi feltételét teljesítik, a monetáris unióba való belépésük után (ahogy most, a csatlakozást megelőzően is) az infláció, az árszínvonal felzárkóztatása az európai átlaghoz még komoly megpróbáltatásokat jelenthet.
Nem csak a fizetés, az árak is számítanak

Az árak ugyanis meghatározó jelentőséggel bírnak, ha nem csak összegszerűen a béreket, hanem az ezekből elérhető életszínvonalat is össze akarjuk hasonlítani. A havi átlagkeresetekről szóló adatok összevethetők a GfK európai vásárlóerő-index felmérésének eredményeivel - hívja fel a figyelmet a Gfk új tanulmánya is. A vásárlóerő-index az egy főre jutó, euró paritáson mért, éves jövedelmet jelzi, mely figyelembe veszi - többek között - az árszintek különbözőségét, ezzel elősegítve az egyes országok jobb összehasonlíthatóságát. A legmagasabb havi átlagkeresettel büszkélkedő Norvégiában egy fő éves szinten 16 570 eurót költhet el, míg az egyébként alacsonyabb átlagkeresetet felmutató Svájcban jóval magasabb, 19 554 euró ez az összeg.

Nagy az eltérés az átlagkeresetek tekintetében második helyezett Németország esetében is, ugyanis az EU legnagyobb tagállama, s egyben vezető gazdasági hatalma vásárlóerő tekintetében csak a tizedik helyen végzett egy főre jutó évi 15 961 euróval.

Magyarország az egy főre jutó 583 eurós havi átlagkeresettel nem fért be az első 20. helyezett közé, vásárlóerő tekintetében pedig még ennél is hátrébb, a 24. helyre szorult. A magyaroknak évente fejenként reálértékben 8096 euró - az összes ország vásárlóerejéből számított átlagnak mindössze 56,5 százaléka - áll rendelkezésére. Összehasonlításképp: a velünk egy időben EU-taggá váló Szlovénia esetében ez a mutató 69,6 százalék, míg a sereghajtó Észtország esetében csupán 43,3 százalék.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola

Tovább olvasom