Délmagyar logó

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

A Pál Adrienn nyerte a filmszemlét

Budapest - Kocsis Ágnes rendező Pál Adrienn című filmje nyerte vasárnap a 42. Magyar Filmszemle fődíját, a külföldön is nagy sikerrel vetített alkotásé lett a szemle közönségdíja is.
A rendezői díjat Mundruczó Kornél vehette át az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezett díjátadó ünnepségen. "Örülünk, hogy egy ilyen kevésbé gyors és pergő film elnyerte a közönség tetszését" - fogalmazott Kocsis Ágnes. A játékfilmes kategória győztes alkotásának stábja Szőcs Gézától, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkárától vehette át a díjat. A politikus úgy fogalmazott: a tavaly megválasztott kormány úgy ítélte meg, más irány kell a magyar filmművészetnek.

Mint mondta, a filmtámogatás új rendszerével a "magyar film nem visszaszerezheti, hanem megszerezheti azt a nemzetközi elismerést, amelynek +virtuálisan+ már birtokában van". Szőcs Géza arról is beszélt, hogy tervezik egy filmfesztivál életre hívását, így jövőre filmszemle és filmfesztivál is lehet. A legjobb színész László Zsolt lett (A halálba táncoltatott leány), míg a legjobb színésznőnek járó díjat Bacskó Tünde kapta az East Side Stories című film The Wild Side című epizódban nyújtott alakításáért. A színésznő az 500 ezer forinttal járó díj átvétele után köszönetet mondott Hajdu Szabolcs rendezőnek, hogy lehetőséget adott neki a filmben. László Zsolt nem tudta átvenni személyesen az elismerést, mert színházi kötelezettségeinek tett eleget. Cserhalmi György, a játékfilmes zsűri elnöke külön szólt a mellékszereplőkről: "éljenek az epizodisták, idén ugyanis ők nem kaptak díjat".

Pál Adrienn - mozielőzetes


Két díjat is nyert Mundruczó Kornél filmje, a Szelíd Teremtés - A Frankenstein-terv. Mundruczó Kornél egymillió forinttal járó rendezői díjat kapott, emellett a film operatőre, Erdély Mátyás is díjat vehetett át az alkotás fényképezéséért. "A filmet még játsszák a mozik, nagyon örülnénk, ha még többen megnéznék" - jegyezte meg a rendező. Sós Ágnes rendező Láthatatlan húrok - A tehetséges Pusker nővérek című alkotása diadalmaskodott a dokumentumfilmek mezőnyében és kapta meg az Ember Judit-díjat. Az elismerést Ember Judit lánya adta át. A rendező kiemelte, örülnek az HBO csatorna támogatásának és szeretnék, ha a dokumentumfilmek is eljutnának a közönséghez. Schiffer Pál rendezői díjjal ismerték el Szekeres Csabát az Örvény című alkotásért és Varga-Kabarcz Zsófia a Varázslatos gladiátorok című munkáért. A legjobb kisjátékfilm Till Attila alkotása, a Csicska lett, amelyet hamarosan a cannes-i filmfesztiválon vetítenek.

Utolér - Dyga Zsombor filmjének előzetese

A televíziós filmek között megosztva díjazták Török Ferenc Apacsok és Esztergályos Károly Szégyen - Töredékek a huszadik századból című filmjét. Először szenteltek külön szekciót az animációknak, ebben a kategóriában Molnár Tünde Simon vagyok című munkája kapta a fődíjat. A tudományos-ismeretterjesztő kategória fődíjával, a Kollányi Ágoston-díjjal gazdagodott Török Zoltán Vad Magyarország című természetfilmje. A Mozisok Országos Szövetsége által alapított Petróczy Sándor-díjat az Üvegtigris 3 nyerte el, a filmet több mint 304 ezren látták bemutatója óta. Dyga Zsombor Utolér című thrillere kapta az Országos Diákzsűri Zöld Holló-díját, a rendező elmondta "egyáltalán nem számított erre az elismerésre". Durst György, a szervezőbizottság vezetője elmondta: a testület erős fogadalmat tett, hogy ugyanolyan lesz a mustra, mint korábban és bizakodnak, hogy jövőre is lesz filmszemle. "Erre vonatkozóan nem kaptunk túl sok bíztatást" - jegyezte meg.

A mustra négy napja alatt egyébként mintegy tízezer néző látta a filmeket. Az idei filmszemlét a hagyományos februári időponttól eltérően rendezték májusban, a mustra visszatért korábbi helyszíneire, az Uránia Nemzeti Filmszínházba, a Puskin, valamint a Corvin moziba. A kísérő programok - vetítések, koncertek - helyszíne a Gödör Klub volt.

Olvasóink írták

  • 1. dodó 2011. május 08. 21:48
    „"A versenyben szereplő filmek közül nyolc(!) a romakérdéssel foglalkozott - mutatott rá Lányi András. "A hátrányos helyzetekről színesen meséltek a filmesek - értékelt. "A hátrányos helyzet önmagában véve látványos" - fogalmazott. Megjegyezte, a témához nyúló alkotók "biztosra mehettek", mégis nagyon kevés volt az olyan film, amely valójában hozzáadott a cigányság helyzetének megértéséhez - fejtette ki."

    A vörösiszap katasztrófa érdektelen a dokumentaristáknak.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megszűnt a várakozás a záhonyi határállomáson

Megszűnt a várakozás a Záhony és Csap közötti magyar-ukrán határállomáson, a kamionok zavartalanul… Tovább olvasom