Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

A piramiskutatás győri története

Egy győri vállalkozás is gyarapította a piramisépítéssel foglalkozó könyvek sorát. Közreadta a többtonnás kövek mozgatását megmagyarázó magyar felfedezést, amit sokan a felismerés élményével fogadtak. Ennek már két éve, a tudóstársadalom mégis hallgat.
Újszerű és pofonegyszerű magyarázatot ad Sörös István arra vonatkozóan, hogyan építették fel az egyiptomiak piramisaikat és templomaikat. Az ókori rejtély megfejtését, az elmélet könyvbe foglalását az azonos tulajdonos kezébe tartozó győri Proxon Média kft. és a felsőörsi Mandorfi bt. finanszírozta.

A Vízben álló piramisok, lebegő kövek című alkotást 2001 végén megyénkben mutatták be először nyilvánosan. A 24 millió forintos beruházás azonban nem aratott átütő sikert.

A média örvendezett

Feltáruló titok: Csontó Zoltán győri cége finanszírozta a kutatást és könyvbe foglalását.
A sajtó azóta is időnként le-lecsap a témára, az egyik legnépszerűbb hazai tévéműsor 2002-ben az év sztorijaként tálalta. Háromnyelvű, animációkkal kiegészített multimédiás CD is készült az anyagból. De a könyvesbolti értékesítés keserű tapasztalatot hozott, tudtuk meg Csontó Zoltántól. Az ügyvezető igazgató, aki felkarolta Sörös ötletét, elmondta, hogy a Proxon a könyvet kivonta a kereskedelmi forgalomból. Reklámajándékot csinált belőle, azaz cégeknek adja el. A 10 ezer magyar nyelvű példánynak eddig a fele kelt el. Ez is több, mint amit a szakma jósolt, de ahhoz, hogy hasznot hozzon, az összeset értékesíteni kellene. A 4–4 ezer angol és német nyelvű kötet nem fogy. A németek egy kategóriába se tudták besorolni, az amerikaiak túl akadémikusnak tartották a közérthetően íródott olvasnivalót.

Nincs érdemi válasz

– Az eladás sikere összefügg másik célunkkal, a tartalom elfogadtatásával. Azt vártuk, hogy botránykönyv lesz, sokan felfigyelnek rá és a műszakiak igazolják. De a tudóstársadalom hallgat. Nem is cáfolja, nem is erősíti meg az elméletet. Mintha nem is lenne, átsiklik felette vagy egy vállrándítással elintézi – mondta a vállalkozó, aki úgy véli, ennek az az oka, hogy sokak büszkeségét sérti.

A tudósok, kutatók nem jöttek rá, egy kétkezi munkából élő ember, egy barkácsszenvedéllyel megáldott geodéta fejéből viszont kipattant a megoldás. Csontó szerint ez egyáltalán nem véletlen. A Nobel-díjasok közt is több olyan van, aki egy másik tudomány területéről „tévedt át" arra a szakágra, ahol sikert ért el és ebben a magával hozott, a szokásostól eltérő nézőpont segítette.

A megfejtés kulcsa a víz

A magyar megoldás szerint a víz rejti a titkot. A piramisok építési területét vízzel árasztották el és az ősi elem felhajtóerejét használták fel. Félhold alakú, bólogató vízi járművet, úszódaruként működő hajókat, vízzáró falat, zsiliprendszert alkalmaztak és ezek nyomai mind-mind megtalálhatók a megalitikus építmények környékén. Sörös István azt is megindokolja, miért elvetendő az elmélet, mely szerint a rabszolgák heroikus erőfeszítéssel húzták-vonták a kőtömböket. Minderről a www.megalitinfo.hu honlapon és holnapi Szieszta mellékletünkben olvashatnak.
Mégis terjed az elv

Az is furcsa, hogy a politika nem használta fel országimázs-formáláshoz a felfedezést, melynek elterjedését az is akadályozza, hogy az első információ egy-egy témáról meghatározó. És ötödik osztályban még egészen mást hallottunk. Ma már azonban akad olyan történelemtanár, aki a Sörös-ötlet szerint tanítja a piramisépítést. Akik pedig hozzájutottak a könyvhöz, a szerző szavai szerint „nem halnak meg hülyén". Csontó azonban úgy véli, a történelmet csak akkor írná át a gondolat, ha a lexikonokba legalább lehetséges verzióként bekerülne.

A kiadóvezető egyrészt pesszimista, mert a vártak ellenére nem terjed futótűzként az elmélet, másrészt biztos a sikerben: „Ha lassan is, de beérik, kérdés, megérjük-e."

Addig is tervezi a folytatást: támogatókat keres egy Stonehenge-kutatáshoz (dél-angliai, ötezer éves, misztikus, körvonalon elhelyezkedő oszlopsor), mert biztos benne, hogy más megalitikus ókori építmények is „vízerővel" épültek.

 


Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ingázó, hétvégi családanyák

Naponta ingáznak, a családra egyre kevesebb idejük jut, ám helyben nem találnak munkát maguknak a… Tovább olvasom