Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

A pohárból sugárzó napsütés

A borkedvelők a világpiacon mindig keresik az újdonságokat, így találtak rá Chilére, Kaliforniára, Ausztráliára is, ezért remélhetjük, hogy felfedezik maguknak a magyar termőtájak szőlőinek erjesztett levét is. Efféle reményekről, ízekről és a borászat más finomságairól beszélgettünk a Pannon Bormustrán Gere Attila villányi borásszal.

A borverseny a pincészetek dicséretéről szól, ilyenkor kellemes dolog borásznak lenni. Egyébként milyen szakma?

– Csodálatos. Nincsenek sablonok, minden évben improvizálni kell, még ha van is korszerű technológiánk. Minden évjáratban más a szőlő beltartalma, amire szüretkor még csak az időjárásból tudunk következtetni. Egy kicsit mindig módosítgatni kell a technológián, annak megfelelően, milyen stílusú bor lehet belőle. Ezek finomhangolások, mégis jelentősen meghatározzák a bor zamatát.

Behízelgő, bársonyos

Egy-egy termőév időjárása mellett a manapság sokat emlegetett klímaváltozás is befolyásolja a pincészetekben folyó munkát? Egyesek szerint az éghajlat határai annyira eltolódhatnak, hogy vidékünkön is mediterrán borokat termelhetünk.

– Ha a négy és az öt évvel ezelőtti évjáratokat vesszük, akkor abszolút mediterrán jellegű borok születtek hazánkban. Azt ugyan még nem lehet tudni, hogy a klímaváltozással kapcsolatos jóslatok mikor és milyen mértékben válnak valóra, mi, magyarok a szőlészet szempontjából rosszabbul semmiképp sem járunk. Itt a borvidékek többnyire mind lösztalajjal rendelkeznek, annak pedig nagyon jó a vízgazdálkodása. Ha ehhez még hozzájön a több napsütés, akkor a boraink még inkább megnyerik a fogyasztók tetszését. Ma a világ inkább a mediterrán jellegű vörösborokat issza, azok behízelgőbbek, bársonyosabbak, kedvesebbek. Már akkor, mikor az ember beleszagol a pohárba, illatával csak úgy sugárzik belőle a napsütés.

Az erjedés előnye

Ugyancsak divatosak a bioélelmiszerek, amihez illenének a bioborok. Mit jósol ennek a trendnek a minőségi borászatban?

– A mai magyar szőlőfajták nem tudnak produkálni egészséges szőlőt, ha nincs növényvédelem. Ha a szőlőterület magasan a hegyoldalban fekszik, akkor jól járja a levegő és ritkábban kell permetezni, nem kellenek a radikális szerek. A mi szőlészetünk csatlakozott az integrált növényvédelemhez, az úgynevezett piros szereket nem is szabad alkalmaznunk. Ez eleve visszafogottabb vegyszerhasználatot jelent. A bioszőlő-termesztéssel próbálkozók betegségekkel szemben ellenálló fajtákat ültettek, viszont azokból nem lesz igazán finom bor, mégis mindenképpen jövője van a szőlészetben is egyre többet emlegetett biodinamikus gazdálkodásnak, ami ökológiai szempontokat vesz figyelembe.

A piramiselmélet

A jó bor titkát már biztosan nem kell tanulnia, hiszen a neve a palackon védjegyet jelent. A jó bor eladásának titkát mindig újra kell tanulnia a piac változásai miatt?

– Villányban ez ideálisan alakult, bár ehhez sokat kell dolgoznunk, egy héten hat és fél napot. Óriási a korábban jól megalapozott borturizmus forgalma, sok a vendég, a pincészetek pedig biztosítják, hogy a legjobbakat kóstolhassák, közvetlenül a borászokkal találkozhassanak. Az ilyen fogyasztó aztán, ha másnap bemegy a boltba, tudja, melyik bort kell választania, így nincs gondunk az értékesítéssel.

Mi a helyzet az árakkal, sikerült a nemzetközi piacon a magyar borok minőségének megfelelő árakat elérni?

– Az árat az határozza meg, ami még mindig a fejekben van a magyar borok kapcsán. Így kettő, maximum három euró körüli áron vannak a polcon a palackok. Nehéz a nevesebb borászoknak a magasabb árkategóriájú boraikkal érvényesülniük külföldön. Pedig például nálunk a legolcsóbb bor kerül három euróba, otthon a pincében. Az előítéleteknek kell átalakulniuk, rá kell jönnie a világpiacnak, hogy Magyarországon is létezik a piramiselmélet, azaz nemcsak a széles, alacsonyabb minőségű alsó réteg létezik, hanem létezik már a hét-nyolc eurós, és van a tizenöt-húsz meg a negyveneurós is. Ebben segíthet a Pannon Bormustra, a zsűribe meghívott külföldi szakírók elviszik jó hírét a magyar boroknak.

Kóstol, kóstol és kóstol

Már itthon is vannak olyanok, akik nemcsak az ízük, az értékük miatt is keresik a jó borokat, befektetésként gyűjtik azokat, mivel évek alatt megtöbbszörözhetik árukat.

– Még kevesen vannak az ilyen borgyűjtők, de már a mi Kopár borunkra is felfigyeltek a brókerek. Hírneve megengedi, hogy előjegyzésben is értékesítsük. Így harminc százalékkal olcsóbban lehet megkapni. Mikor ezt egy pénzügyi szakember megtudta, rögtön negyven ládával vett belőle és ezt hat hónap alatt legalább harmincszázalékos hasznot hozó befektetésnek tekintette.

Mi az, amit elsőként tanítana meg azoknak, akik még nem ismerkedtek meg a borkultúrával?

– Előbb a szemnek kell megmutatni a bort, aztán az orrnak és csak aztán a szájnak. Arra is ügyelnie kell a kezdőnek, hogy sose komoly borral kezdjen, mert azt már érteni is kell. Könnyű, jól iható fajtákkal kell kezdeni, amelyek lágyak, hamar lecsúsznak, azokon keresztül lehet megszeretni a borokat, és fokozatosan ismerkedni a komolyabbakkal. Mert az ember ízvilága úgy alakul ki, ha kóstol, kóstol és kóstol...

A világpiac és a vörösbor

David Copp angliai szakíró javaslata alapján az a jó, ha a magyar borászok érvényesülni hagyják a bor zamatában a csodás lösztalaj előnyeit, ami a hazai borvidékek többségét jellemzi. Ez és a hagyományos vörösbor-termelési mód vezethet szerinte olyan egyéni stílushoz, amit a világpiac vár. A magyar bornak már a chilei is konkurenciája, mert az elmúlt tizenöt évben a dél-amerikai ország e téren nagyhatalommá vált. Termelését modernizálta és szinte csak exportra termel. A francia szőlőt, az ország híres borvidékét, Bordeaux-t is külföldiek, az angolok tették naggyá, felvásárolták borait, felverték azok árát, mert náluk kevés szőlő terem.

 



 

 

 

 

Rimányi Zita

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megnevezték a kormányszóvivőket

Tovább olvasom