Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

A polónium

Két hete még szinte senki sem hallott a polóniumról, de Alekszandr Litvinyenko (képünkön) orosz titkos ügynök angliai meggyilkolása óta tele van vele a sajtó: a New Scientist című angol tudományos folyóirat összefoglalta, mitől olyan különleges ez az anyag.
A polónium 210-es izotóp 250 milliárdszor olyan mérgező, mint a hidrogén cianid. Kémiailag is mérgező, de igazi kárt a nagy energiájú alfa részecskéivel okoz. Egyetlen gramm izotóp 140 W hőt generál, több meleget ad, mint egy átlagos villanykörte. A szervezetbe jutott nagy energiájú alfarészecskék összetörik a DNS-t és megzavarják a sejtek osztódását. Annyira fel tudják borítani a szervezet működését, hogy már 120 nanogramm halált okoz.

Az alfarészecskék levegőben is csak néhány centiméter távolságig jutnak el, egész vékony anyagréteggel, például üveggel leárnyékolhatók, ezért a Polónium könnyen csempészhető. A Polónium sós vegyületei jól oldódnak, ezért könnyen ételbe keverhető, és a méreg egy része biztosan bejut a bélfalon át a véráramba.

A polónium okozta lassú halál különösen sok szenvedéssel, erős fájdalmakkal jár. A polónium 210 ideális méreg, de nagyon nehezen beszerezhető anyag. A sugárzó anyagokkal történő likvidálásnak megvannak a hagyományai.

Mint arról a New Scientist című folyóirat annak idejlén beszámolt, Moszkvában 1993-ban egy üzletember temetése után találtak karosszéké- ben sugárzó anyagot, Kelet-Németországban pedig a rendszerváltás után a politikai foglyok börtönében fedeztek fel szokatlan, „nem orvosi célú" röntgenkészülékeket.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

költözött a csapat

Skövdéből Göteborgba tette át székhelyét a magyar női kézilabda-válogatott, amely… Tovább olvasom