Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

A román kőművesek inváziójától félnek a spanyolok

Miként Franciaországban a "lengyel vízvezeték-szerelők" várt inváziója keltett pánikot 2004-ben, úgy ma Spanyolország lakossága a "román kőművesek" rohamától retteg, tekintettel a balkáni ország január elsején esedékes EU-belépésére.
Felmérések szerint a Spanyolországban tartózkodó románok számát háromnegyed millióra becsülik, míg a madridi belügyminisztérium szerint a valós szám közel van már az egymillióhoz

A román munkavállalók rossz ibériai imázsáról elsősorban a már évek óta Spanyolországban tevékenykedő alvilági szervezetek és bandák tehetnek. A nagyszámú román jelenlétéről a helybéliek elsősorban rendőrségi hírekből értesülnek. Ezek a csoportok állnak a nagyvárosok főútvonalain feltűnő, amputált vagy kacskalábú koldusok, csecsemővel a karjukon kolduló fiatal nők mögött éppúgy, mint a lámpás kereszteződésekben az autók szélvédőjét kéretlenül és erőszakosan lemosó kamaszok és a belvárosokat rettegésben tartó kiskorú zsebtolvajbandák mögött - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A 90-es évek óta Spanyolországban (a marokkóiak és az ecuadoriak mögött) a harmadik legnépesebb bevándorló csoportot alkotó románok tartják ellenőrzésük alatt a prostitúció háromnegyedét. A zömmel kelet-európai utcalányok túlnyomó része balkáni gyökerű bandáknak "dolgozik" - legyen szó akár városi bordélyokról, akár autópályák melletti garniszállókról. A nyomorék koldusokhoz hasonlóan hamis ígéretekkel spanyol földre csábított lányokat brutális erőszakkal kényszerítik prostitúcióra, "ledolgoztatandó" velük kiutaztatásuk, elhelyezésük, étkeztetésük költségeit.

Csak a tavalyi évben 1700 ilyen kelet-európai fiatal nőt szabadított ki a spanyol rendőrség lelkiismeretlen futtatóik fogságából. Ez azonban alighanem csak a jéghegy csúcsa: a bűnszövetkezeteket, amelyeknek tagjai gyakran egykori állambiztonsági ügynökök, rendőrök vagy katonák, nehéz lefülelni, s még nehezebb rájuk ijeszteni. Bővében vannak a pénznek és a fegyvereknek - és nincsenek skrupulusaik.

A spanyol bűnügyi statisztikában évek óta a románok állnak az élen a külföldi elkövetők között; brutalitás tekintetében semmivel sem maradnak el a dél-amerikai gyökerű kábítószer-kereskedő bandák mögött. Jóllehet nem a románok az egyedüli külföldi gonosztevők spanyol földön, a statisztikát - a dél-amerikaiak és az észak-afrikaiak mellett - leginkább az ő bűncselekményeik gyarapítják. Tény, hogy ezer román bűnelkövetőre százezer jogkövető és szorgalmas építőipari munkás, betegápoló és mezőgazdasági idénymunkás jut. Ennek dacára a bűnözők annyira eljátszották a spanyol lakosság jóindulatát, hogy már a kormány is "újabb lavinától" tart, amikor január elsején Románia és Bulgária csatlakozik az Európai Unióhoz. Ennek jeleként Madrid, amely idén májusban, két évvel az előző EU-bővítés után, feloldotta az új tagállamok munkavállalóira kiszabott átmeneti korlátozásokat, "lélegzetvételnyi szünethez" szeretne jutni.

Elsősorban a szakszervezetek sürgetik az új jövevények munkavállalásának átmeneti tilalmát. Egy követ fúj velük Miguel Ángel Moratinos külügyminiszter, aki nyilvánosan síkraszállt a románok és bolgárok foglalkoztatásának kétéves moratóriumáért. Ám a kormány nem egységes: Jesús Caldera munkaügyi miniszter "nagyobb rugalmasságot" szorgalmaz, tekintettel a spanyol építőipar látványos fellendülésére és a mezőgazdaság által igényelt pótlólagos munkaerőre. Senki nem tudja pontosan, hány román él már ma is Spanyolországban. Egy azonban bizonyos: a számuk naponta emelkedik.

Az érvényes EU-előírások értelmében csak érvényes útlevélre van szükségük a beutazáshoz, vízumra nem. Buszokkal, turistákként vágnak neki a nyugati útnak. A nyelvi rokonság miatt a legkedveltebb célpont Olasz- és Spanyolország. Mivel a spanyol gazdaság - az olasszal ellentétben - virágzik, ráadásul az itteni törvények a legliberálisabbak egész Európában, az Ibériai-félsziget valóságos mágnesként vonzza a külföldieket. (A lakónyilvántartó hivatalokban jelentkező illegális bevándorlók a bejelentkezéssel automatikusan jogosulttá válnak ingyenes betegellátásra, a gyermekeik pedig iskolai oktatásra.)

Moratinos nemrég háromnegyed millióra becsülte a románok számát, míg a madridi belügyminisztérium szerint a valós szám közel van az egymillióhoz. Legális bevándorlóként a tárca pillanatnyilag 190 ezer románt és 55 ezer bolgárt tart számon. A lakónyilvántartó hivataloknak, amelyek sem a belügyi tárcával, sem a bevándorlási hatósággal nem egyeztetik adataikat, novemberben 382 ezer románról és 94 ezer bolgárról volt tudomásuk. A spanyol sajtóban már legendássá vált "román kőműves", aki mindent kibír, és szívesen segít az andalúz tengerpart betonmonstrumokkal történő elcsúfításában, a valóságban sokszor mérnök, programozó vagy más egyetemi végzettségű személy, akinek egyetlen hiányossága, hogy nem beszéli jól Cervantes nyelvét. Egyes településeken már ma olyan nagy a népsűrűség "Kis-Bukarestben", hogy a románokból hamarosan politikai tényező válhat.

2007 májusában Spanyolországban helyhatósági választásokat rendeznek, amelyeken részt vehetnek az országban legálisan tartózkodó EU-állampolgárok. Ez különösen Madrid térségében járhat következményekkel. Itt ugyanis több mint 120 ezer román lakik, s az agglomerációs gyűrű néhány településén már ők adják a lakosság többségét. Nem csoda hát, hogy újabban a két nagy spanyol párt (szocialisták és néppárt) is kinyújtja csápjait a marokkóiak (535 ezer) és ecuadoriak (400 ezer) után harmadik legnépesebb külföldi csoport felé (az előző kettő tagjai nem rendelkeznek választójoggal). Egy kasztíliai román építési vállalkozó azonban megelőzte őket: nemrég megalapította a spanyol földön élő románok első pártját.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Helybenhagyták Szaddám halálos ítéletét

Harminc napon belül végre kell hajtani Szaddám Huszein halálos ítéletét a fellebbviteli bíróság… Tovább olvasom