Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

A sportingatlanok tulajdoni helyzetét próbálta rendezni az OGY

Döntöttek a távközlési adó bevezetéséről. Változott a médiaszabályozás. Csillebércen kaphat helyet a CERN informatikai adatközpontja.
13:53 - A kormányoldal szerint a sportcélok érvényesülését szolgálja a sportingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény módosítása. A Jobbik úgy vélte, hogy a javaslat sportingatlanok eladására nyújt lehetőséget, míg az MSZP nagyobb jogi garanciákat foglalna az előterjesztésbe. Bánki Erik és Hadházy Sándor fideszes képviselők előterjesztésének általános vitáját pénteken folytatta le a Ház.

Mivel Bánki Erik és Hadházy Sándor fideszes képviselők a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról szóló törvényjavaslatukat visszavonták, ezért erről pénteken nem tárgyalt a ház.

Sportingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése

Fidesz: a sportközpontok fejlesztését szolgálja a javaslat

A sportközpontok fejlesztését, hasznosításuk élethez igazítását célozza Hadházy Sándor fideszes előterjesztő szerint a sportingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat.

Mint mondta, a kormány a sportot kiemelt ágazatnak tekinti, és emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két év törvényi változtatásainak köszönhetően mintegy 20 millió forintos pluszforrás érkezett az ágazatba, a terület pedig egységes irányítás alá került a Magyar Olimpiai Bizottság megerősítésével.

A képviselő szükségesnek tartotta, hogy az ingatlanok fejleszthetővé váljanak, és azt, hogy ezeket jórészt sportcélokra hasznosítsák.
A fideszes Lasztovicza Jenő arra mutatott rá, hogy ha az ingatlant más célra kívánja hasznosítani a fenntartó, ugyanolyan értékben és minőségben kell biztosítani egy másikat sportolásra.
Kormány: ésszerű gazdálkodást céloz az előterjesztés

A kormányt képviselő Czene Attila államtitkár szerint a kabinet által is támogatott javaslat az ésszerű gazdálkodást célozza. Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat meghatározott feltételekkel lehetőséget biztosít az ingatlanok megterhelésére, kikötve ugyanakkor azt, hogy a sportoláshoz szükséges feltételeket ekkor is biztosítani kell.

Jobbik: a javaslat lehetőséget ad a sportingatlanok eladására

Szilágyi György, a Jobbik képviselője szerint a javaslat ellentétes a vázolt célokkal: lehetőséget biztosít a sportingatlanok eladására. A képviselő felháborítónak nevezte, hogy rendre bújtatott tartalmakat rejtenek el a kormánypártiak a javaslatokban.

Későbbi felszólalásában hozzátette: nagyon sok olyan frekventált helyen lévő sportlétesítmény van Budapesten, amire sokaknak "fáj a foguk". A politikus ennek kapcsán utalt az Üllői úti stadion jövőbeli sorsára is. Ismételt felszólalásában azt hangsúlyozta: a sportcélú ingatlanok fejlesztése vagy eladása esetében nem csak üzleti szempontokat, hanem sportszakmai, érzelmi, társadalmi, történelmi szempontokat is meg kellene vizsgálni.

A törvényjavaslatból idézve arra is felhívta a figyelmet, hogy a sportigazgatási szerv méltányosságból hozzájárulhat a sportcélú ingatlan fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő megterheléséhez, továbbá ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő elidegenítéséhez. Szerinte ez azt jelenti, hogy a hitelfelvétel után el lehet majd adni a megterhelt ingatlant.

Az MSZP nagyobb jogi garanciákat javasol a sport ingatlanok eladási szabályai kapcsán

Lamperth Mónika, az MSZP képviselője azt mondta: nehezményezi és a parlament lebecsülésének tartja, hogy a javaslatot kezdeményező Bánki Erik - aki egyes vélemények szerint "élet-halál ura" ma a sportban - arra sem méltatja az Országgyűlést, hogy eljöjjön a vitára.

Az ellenzéki képviselő helyesnek tartotta, hogy a sportingatlanokat a korábbi szabályozás és a mostani javaslat is védeni is akarja, de szerinte arról már érdemes vitatkozni, hogy hogyan fogják ezt a jogi védelmet biztosítani. Lamperth Mónika olyan jogi normát javasolt, ami a korábbinál nagyobb garanciát ad és még szigorúbbá teszi annak a leírását, hogy milyen körülmények között lehet méltányosságot gyakorolni a sportcélú ingatlanok elidegenítése esetén.

Az MSZP-s Pál Béla vitatta a kormánypárti bírálatokat, miszerint a korábbi kormányok idején ne lett volna sportfejlesztés az országban, bár elismerte, hogy ezek jelenleg nagyobb ütemben zajlanak.

A politikus későbbi felszólalásában szintén a méltányossági eljárás szabályainak pontosítását kérte.

KDNP: új sportlétesítmények jöhetnek létre

Hoffmann Pál, a KDNP képviselője azt mondta, a javaslat jó lehetőség arra, hogy új sportlétesítmények jöjjenek létre, és régiek újuljanak meg.
Szerinte az MSZP-SZDSZ sportpolitikája nem egyszerűen kudarc volt az elmúlt években, hanem tényszerű károkozás, miközben tilos volt sportingatlant értékesíteni, szemet hunytak a jogszabályellenes gyakorlat felett.

Hadházy Sándor az előterjesztő nevében, a vitában elhangzottakra adott válaszában azt hangsúlyozta, hogy a méltányossági eljárással kapcsolatban a javaslat célja az, hogy ha van lehetőség uniós támogatás igénybe vételére a sportcélú ingatlan fejlesztésére, viszont az önrészhez szüksége van hitelre, akkor legyen lehetőség az ingatlan megterhelésére.
Az elnöklő Latorcai Sándor lezárta a javaslat általános vitáját, majd az Országgyűlés ülését is. A parlament következő ülését hétfőre hívta össze.

11:45 - Határozathozatalokkal folyatta munkáját az Országgyűlés pénteken. Elsőként a médiaszabályozás változtatásához benyújtott módosító javaslatokról döntöttek, majd elfogadták a távközlési adó bevezetését is. Ezt követően a CERN Magyarországra tervezett informatikai adatközpontjának megvalósításához szükséges költségvetési módosítás általános vitájával folytatódott az Országgyűlés pénteki ülése.

Médiaszabályozás

Egy elfogadott módosító javaslat értelmében a jövőben nem terheli szerződéskötési kötelezettség egy lezárt pályázat végén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsát. A változtatás értelmében a jövőben rádiót üzemeltetni kizárólag a médiatanáccsal kötött, hatósági szerződés alapján lehet, a korábbi törvény szerinti műsorszolgáltatási szerződések az év végén megszűnnek. A képviselők döntöttek arról is, hogy megszűnik a médiatanács elnökének megbízatása, ha az Országgyűlés a kinevezése után 30 napon belül nem választja meg a médiatanács elnökévé.

Távközlési adó

Hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó bevezetéséről döntött a parlament pénteken. A július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatónak minden elküldött üzenet után is. Az új adót augusztustól szedik be a szolgáltatóktól. Az adó - amelynek alapja az indított hívások időtartama és az elküldött üzenetek száma - havonta magánszemélyeknél legfeljebb hétszáz, a cégeknél kétezer-ötszáz forint lehet. Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc megkezdett beszélgetés adómentes. Szintén mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása. A szolgáltatóknak az adót havonta kell megállapítaniuk, valamint az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallaniuk és megfizetniük. A kormány az adóból évi 44,4 milliárd forint bevétellel számol. Az előterjesztést a parlament név szerinti szavazással 247 igen és 82 nem szavazat mellett fogadta el.

Költségvetési módosítás

Fidesz: cél a CERN beruházásának támogatása


Koszorús László (Fidesz) a javaslat előterjesztőjeként ismertette, hogy a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) külföldi helyszínre kívánja helyezni informatikai adatközponti kapacitásának döntő részét. Az új központnak (Tier-0) 2013 január 1-től kell üzemelnie, így a beruházásnak 2012 végére meg kell valósulnia. Az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóintézet által összeállított pályázat a 28 beadott pályázat közül (megelőzve Svédországot, Norvégiát és Svájcot is) megnyerte a pályázatot, így Csillebércen, állami tulajdonban lévő területen, világszínvonalon is egyedülálló csúcstechnológia valósulhat meg.

A bruttó 8,5 milliárd forintos beruházáshoz ugyanakkor a kormánypárti politikus szerint nélkülözhetetlen az állami szerepvállalás, költségvetési támogatás annak érdekében, hogy a nyertes Wigner Fizikai Kutatóintézet sikeresen, határidőre teljesítse a CERN által meghatározott feltételeknek megfelelő beruházást. Ezen összeget a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2012-es forrásai terhére biztosítaná a Fidesz, ezért szükséges a 2012-es költségvetési törvény módosítása.

Koszorús László hangsúlyozta: a beruházás munkahelyet teremt, ösztönzi a kutató-fejlesztő tevékenységet Magyarországon, valamint a rendszer üzemeletetése - ami évi 25 millió euróba kerül az üzemeltető CERN-nek - hozzájárul a magyar költségvetés bevételeihez is.

Az MSZP, a Jobbik, és a DK is támogatta az előterjesztést

Szekeres Imre (MSZP) felszólalásában elmondta: az MSZP megszavazza az előterjesztést, amely komoly technológiai beruházás. Ugyanakkor hozzátette: "a történet nem ilyen szép". Az előterjesztés szerint ugyanis az innovációs alapból fedezné a Fidesz a beruházást, holott az MSZP szerint ez a forrás nem erre szolgál. Éppen ezért az MSZP azzal a feltétellel szavazza meg az előterjesztést, hogy a kormány visszatáplálja az alapba a most elköltendő összeget.

Emellett hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország - azon belül Budapest és Debrecen - alapvetően nem csak az informatikai adatközpont Magyarországra telepítésére, hanem ennél komolyabb beruházásra pályázott, ezt azonban nem nyerte el.

Bana Tibor (Jobbik) is arról beszélt, hogy pártja támogatja a javaslatot, azonban több kritikai megjegyzést is tett. Lényegében egy számítástechnikai szolgáltatóház jön létre, amely innovációs feladatot egyáltalán nem fog végezni. Hozzátette: a beruházás ráadásul mindössze 25 új munkahelyet teremt majd, aminél a kormány "jóval nagyobb sikertörténetnek adta elő a történetet".

Kolber István független képviselő elmondta, hogy a Demokratikus Koalícióhoz tartozó 10 független képviselő megszavazza a javaslatot, mivel az a gazdaság növekedését szolgálja egy új, innovációhoz kötődő beruházáson keresztül. Az ellenzéki politikus elismerte, hogy nem túl nagy volumenű ez a beruházás, de a DK szerint helyes irányba mutat és arra biztatta a kormányt, hogy folytassák a hasonló projektek felkutatását és Magyarországra csábítását.

Csizi Péter (Fidesz) szintén előterjesztőként megköszönte a parlamenti pártok támogatását és reményét fejezte ki, hogy a pénteki üléstől távolmaradó LMP is igennel szavaz majd a javaslat zárószavazásán.

11:05 - Az új adók bevezetéséről, a sport és a politika kapcsolatáról, Nyirő József erdélyi író újratemetéséről és az új Nemzeti alaptantervről beszéltek a képviselők pénteken napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: az új adók megfojtják a gazdaságot

Vágó Gábor, az LMP képviselője arról beszélt, hogy a Fidesz-kormány adócsökkentést, növekedést és egymillió új munkahelyet ígért. Ehelyett 30 új adónemet vezettek-vezetnek be, többek között a rezsiadót, a biztosítási adót, a sárgacsekk-adót, a telefonadót és az értéknövekedési adót, miközben a GDP csökkent, a munkanélküliség pedig 11,8 százalékos szinten áll - tette hozzá. Úgy fogalmazott: a háztartások "legatyásodtak", a gazdaságot pedig megfojtják az adóterhek.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság tavaszi prognózisa szerint Magyarországon 2013-ban az újraelosztás mértéke 50 százalék alá, az uniós átlag alá megy. Hangsúlyozta: az adók száma a mostani változásokkal együtt is csak 51 lesz, a kormányváltás előtti 58-hoz képest. Kiemelte azt is, hogy a jövedelemadók aránya a 2007-es 25,6 százalékról 2012-ben 20 százalékra, 2013-ra pedig 19,5 százalékra csökken, ezzel párhuzamosan, az egyensúly érdekében a fogyasztást terhelő adóknál van változás, esetleg növekedés.

Plenáris ülés az Országházban - május 18. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

MSZP: komolyan összefonódik a sport és a politika

Varga László, az MSZP politikusa arról beszélt, hogy a szakszövetségek, sportklubok attól remélik a boldogulásukat, ha fideszes politikusok patronálják őket, mert akkor forráshoz juthatnak. Hozzátette: sajtóhírek szerint a Magyar Diáksport Szövetséget is elérte ez a folyamat, hiszen a miniszterelnök főtanácsadója, Balogh Gábor világbajnok öttusázó lesz a szövetség elnöke, akit egyébként nagyon tisztel. A szocialista politikus Czene Attila sportért felelős államtitkártól azt kérdezte, helyesnek tartja-e hogy nagyon komolyan összefonódik a politika és a sport.

Czene Attila válaszában hangsúlyozta: a sportpolitikának sokat kell segítenie nem csak a szabályozás, hanem a finanszírozás területén is. Hozzátette: élsportolóként sokat segítettek neki a civil szervezetek, a szponzorok, ugyanakkor a gazdasági helyzet miatt ennek hiányában most a politika próbálja egy picit segíteni a sportot. Balog Gábor megválasztásával kapcsolatban azt mondta, sportolóként letett annyit azt asztalra, hogy büszkén lehet a diáksportolók példaképe.

KDNP: van új Nemzeti alapterv

Michl József, a KDNP képviselője arról beszélt, hogy a kormány elfogadta a Nemzeti alaptanterv (NAT) végső változatát, amely 2013-ban lép hatályba. Mint mondta, az új NAT megalkotása során sok szervezetet, véleményt hallgattak meg, volt sok "állandósult kritizáló", de sok jó szándékú, hozzáértő hozzászólást is kaptak.

Plenáris ülés az Országházban - május 18. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt hangsúlyozta, hogy értékalapú tanterv született, amely szakított oktatásirányításban az értéksemleges megközelítéssel. Visszatértünk a tartalmi szabályozáshoz, az új tantervet a korszerűség, a modernség és a gyakorlati élettel való összehangolás jellemzi - tette hozzá az államtitkár, aki szerint az új NAT sokkal jobban fogja szolgálni az esélyegyenlőséget.

Fidesz: bármi is történik, eltemetjük Nyirő Józsefet

Varga István fideszes képviselő Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író május 27-i, székelyudvarhelyi újratemetése kapcsán kijelentette: "meggyőződésem, hogy bármi is történik a következő napokban, Nyirő Józsefnek, mi magyarok és székelyek, pünkösd vasárnapján megadjuk a végső tisztességet és eltemetjük abba a földbe, amelyből vétetett".

Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a napokban Magyarország nagykövetét bekérették a román külügyminisztériumba, ahol közölték, hogy az újratemetés kapcsán tartalmi és szervezési kifogást emel Románia; a magyar ügyvivő viszont azt jelezte a román félnek, hogy a magyar kormány az erdélyi író újratemetését kegyeleti és kulturális eseménynek tekinti. Németh Zsolt hozzátette: értetlenül állnak az előtt, hogy a budapesti román nagykövet közlése szerint megtagadják a halotti szállítási engedély kiadását a magyar Országgyűlés számára.

Plenáris ülés az Országházban - május 18. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

Szerinte nem véletlen, hogy Nyirő József újratemetése akkor lett politikai ügy, amikor számos kérdés átpolitizálódott az erdélyi magyarság viszonylatában, például akadályt gördítettek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának megalakulása útjába.
Kijelentette: Magyarország részéről adott a politikai akarat, hogy folytatódhasson Magyarország és Románia együttműködése a két nép és a térség érdekében, és bízik abban, hogy a román kormány megfontolja, hogy érdemes-e veszélyeztetni ezt a lehetőséget.

Jobbik: mit visz a Széll Kálmán-terv?

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a kormány ugyan "kiirtotta a szótárból" a megszorítás szót, de a Széll Kálmán-tervvel most a Bokros-csomagnál is súlyosabb, 600 milliárd forintos csomagot alkotott, amely 240 ezer forintos terhet jelent egy átlagos magyar család számára.

Cséfalvay Zoltán szerint ugyanakkor nem az a kérdés, hogy mit visz, hanem, hogy mit hoz a Széll Kálmán-terv megvalósítása. Hoz egy nagyon erős bizalmat a magyar gazdaságpolitika iránt, valamint trendfordulót hoz az államadósságban és a GDP-arányos hiányban is - tette hozzá az államtitkár. Hangsúlyozta azt is, hogy az új adóknál minden esetben rendkívül széles adóalapról, rendkívül alacsony adókulcsról van szó, valamint méltányossági szempontokat is figyelembe vesznek.

Plenáris ülés az Országházban - május 18. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

Korábban

A médiaszabályozás változtatásáról szóló kormányzati javaslat esetében várhatóan csak a benyújtott módosító indítványokról határoznak. A Ház emellett ma kezdhet tárgyalni a svájci CERN kutatóintézet Csillebércre tervezett új adatközpontjának állami támogatásáról, valamint a Budapesti Olimpia Központ rekonstrukciójáról.

A parlament mai egynapos ülésén a házelnök napirendi javaslata alapján nem hangzanak el interpellációk, azonnali kérdések és kérdések a napirend előtti felszólalásokat követően.

A képviselők így elsőként a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő törvénymódosításhoz benyújtott módosító javaslatokról dönthetnek. Az előterjesztés zárószavazását ezt követően csak abban az esetben tarthatják meg, ha nem változik az eredeti javaslat, erre azonban kevés esély van, mivel az indítványhoz kormánypárti és bizottsági módosító javaslatok is érkeztek. Az MSZP és az LMP úgy értékelte, a fideszes módosító indítványok a Klubrádió ellen születtek.

Az Országgyűlés ezt követően határoz a távközlési adó bevezetéséről. A parlament elsőként a módosító javaslatokról szavaz, ám ezúttal várhatóan nem változik a kormány eredeti előterjesztése, így a képviselők elfogadhatják az indítványt. Ez alapján a távközlési adót július 1-jétől vezetik be, ténylegesen pedig augusztustól szedik be a vállalatoktól, úgy, hogy a telefonálások után havonta az első 10 perc adómentes lesz, efölött azonban minden perc 2 forinttal adózik, hasonlóan az SMS-ekhez és MMS-ekhez. A kormány tervei alapján az adó a magánszemélyekre vetítve havonta legfeljebb 700 forint, a cégeknek pedig maximum 2.500 forint lehet. A távközlési cégekre kivetett adótól évi 44,4 milliárd forintos bevételt vár a kormány.

A határozathozatalok követően négy új előterjesztés részletes vitájával folytatódik a parlamenti ülés a napirendi javaslat szerint. Elsőként a fideszes Koszorús László idei költségvetéshez benyújtott módosító javaslatát kezdhetik tárgyalni, amely a genfi székhelyű CERN részecskegyorsító kutatóintézet informatikai adatközpontjának, az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet 8,5 milliárd forintos beruházásának szán állami támogatást. A magyar pályázat 28 jelentkező közül került ki nyertesként, így az új központ Csillebércen épülhet fel 2013 elejére, és ultra szélessávú hálózati kapcsolatot hoz létre Genf és Budapest között.

Később két sportcélú törvénymódosítás általános vitáját bonyolíthatja le a Ház. Mindkét javaslatot a fideszes Bánki Erik jegyzi, előbbi a Budapesti Olimpiai Központ, vagyis a Puskás Ferenc Stadion környékének rehabilitációjáról rendelkezik úgy, hogy egy a "sport- és kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat nyújtó épületegyüttes" jöhessen létre. A kormánypárti politikus egyebek mellett kezdeményezi, hogy a beruházáshoz ne kelljen kikérni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hozzájárulását, engedélyét; az elkészült építmények pedig a magyar állam tulajdonába és az építtető vagyonkezelésébe kerüljenek.

Bánki Erik javaslata alapján az építkezés során nem kellene majd alkalmazni például a kulturális örökség védelméről szóló törvényt, továbbá az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló jogszabály településrendezési eszközökre vonatkozó rendelkezéseit. A politikus szorgalmazza továbbá, hogy az épületek akkor is elkészülhessenek, ha azok nem felelnek meg az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló belügyminisztériumi rendelet épületek közötti távolságra vonatkozó előírásainak. Bánki Erik emellett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet úgy alkalmazná, hogy a beruházás megengedett legkisebb zöldfelülete húsz százalék, a megengedett legnagyobb építménymagasság ötven méter, az épületek legmagasabb pontjára vonatkozó megengedett legnagyobb érték pedig nyolcvan méter lehessen.

Olvasóink írták

  • 1. kilo 2012. május 18. 08:33
    „"szorgalmazza továbbá, hogy az épületek akkor is elkészülhessenek, ha azok nem felelnek meg az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló belügyminisztériumi rendelet épületek közötti távolságra vonatkozó előírásainak"

    Az fáin. Majd rendeznek talán egy meccset, sok ember ott lészen, s ha tűz üt ki, akkor agyontapossák azt, aki éppen még nem égett meg. A lángok elkapják a szomszédos épületeket is, oszt lesz olyan tűz Zuglóban, mint anno Rómában. Gratulálok, felcsúti Néró!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

LMP: a médiatanács nem végrehajt hanem változtat

Karácsony Gergely szerint médiatanács nem végrehajtatni, hanem megváltoztatni akarja a törvényeket. Tovább olvasom