Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

A szakma csúcsán

Nemcsak feminista vélemények szerint: tulajdonságaik alapján a nők jobb, alkalmasabb főnöknek bizonyulnak, mint a férfiak. Akik e vélemény mellett kardoskodnak, joggal hozhatják fel a győri Lajos Istvánné Erzsébet példáját, akit egy szakmai magazin által meghirdetett versenyen Magyarország legjobb hipermarket-vezetőjének választottak.

A győri TESCO áruház csinos igazgatónője szerint a hipermarketek működtetése a kereskedelem csúcsa, így ebben a kategóriában nyerni hatalmas elismerést jelentett számára. A díj értékét növeli, hogy a zsűri tagjai inkognitóban is vizsgálódtak a kereskedelmi egységekben, ahol a higéniától kezdve, a hűtők hőmérsékletén, a mérlegek pontosságán, az üvegvisszaváltáson át, az eladóknak a vevőkkel történő kommunikációjával bezárólag mindenre kiterjedt a figyelmük.

Nem feltétel a keménység

A vezető teljesítménye az általa irányított csapat munkáján keresztül
mérhető. A halpultban kiszolgáló eladó, a kasszánál udvariasan köszönő pénztáros mosolyukkal, segítőkészségükkel, szakértelmükkel járultak hozzá Erzsébet elismeréséhez. Vagyis a siker közös, részese a háromszáz fős kollektíva is. A kereskedelemben a vásárló a „császár", akinek igényeit leginkább elégedett és motivált munkatársakkal lehet
kiszolgálni. A vezetőnek úgy kell bánni a munkatársaival, ahogy azt fordított esetben ő is elvárná. Mivel Erzsébet tanulóként, a pult mögött állva kezdte pályafutást, minden szinten megtapasztalta a szakma nehézségeit. Tudja, mit várhat el jogosan a munkatársaitól, míg egy olyan vezető, akinek nincsenek hasonló tapasztalatai – szinte az egyetemi padból került vezetői beosztásba –, néha bizony nehezen teljesíthető
feladatokat helyez munkatársai elé. Erzsébet szerint nem biztos, hogy az a jó főnök, aki kemény. A következetesség sokkal fontosabb tulajdonság, a kiadott feladatokat mindenképpen ellenőrizni kell.

Új trendek a fogyasztásban

Erzsébet több mint 20 éve van a kereskedelmi pályán, így pontosan tudja, miként változtak meg vásárlási szokásaink az említett időszakban. A vásárlás főleg kisebb egységekben zajlott, személyes, baráti kapcsolat állt fenn az eladó és a vásárló között. A sarki fűszeres Pista bácsinak mondhatták a vevők, ha holnap nem tudnak bejönni, tegye félre nekik az árut. A boltvezető helyben mérte fel az igényeket, mit kell konkrétan
beszerezni. Anno a háziasszonyok otthon többet sütöttek-főztek, alapanyagokból jóval nagyobb arányban vásároltak. Az igény napjainkra eltolódott a kész és félkész termékek iránt, ami a mikrohullámú sütők nagyarányú elterjedésének is köszönhető, szinte minden háztartásban
található már. A készétel-konzervek esetén az értékesített mennyiségben jelentős változás nem állt be, de természetesen a választék többszörösére nőtt. Ugyanúgy mint korábban, a konzervek szezonális jellegűek, inkább a nyári utazások, kirándulások idején teszik le vevők mellettük a voksot. Régebben számos családnak megérte a kertben zöldséget és gyümölcsöt termeszteni, rohanó világunkban azonban már
kevés időnk van ezzel foglalkozni. Másrészt, olyan kedvező áron
lehet hozzájutni a termékekhez, ha az ember kiszámolja: megveszi az ültetéshez szükséges magot, locsolja, kapálja, permetezi a növényt, s ha a munkájának órabérét is szerényen hozzáadja a költségekhez, akkor jóval drágábbra jön ki az otthon a termesztett borsó. Így nem csoda, hogy a frissen fagyasztott termékek is nagyon népszerűek a vevők körében.

Családi program a vásárlás

A kilencvenes években jelentek meg a 8-15 ezer négyzetméteres alapterületű hipermarketek, s a ruházattal és műszaki termékekkel kiegészülve, 30-40 ezresre nőtt a termékválaszték. A hipermarketbe az emberek már nemcsak beugranak, hanem egy helyen veszik meg azt, amit korábban hat helyen tettek meg. Tanulmányok támasztják alá, átlagosan másfél órát töltünk el egy ilyen típusú üzletben. Míg korábban szinte naponta jártunk boltba, addig manapság szabadnapjaikon,
hétvégeken vásároljuk meg a heti szükségleteinket. Mivel nem öt percig tartózkodik az ember az hipermarketekben, így a nagymamával és az unokával kiegészülve közös családi programmá alakult át a bevásárlás. Így kulturális programok is egyre gyakrabban kerülnek megrendezésre az áruházak falai között.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A háború veszélyezteti a GPS-szolgáltatást

A mobiltelefon felhasználók, akik előfizettek egy GPS (Global Positioning… Tovább olvasom