Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

A szenvedés értelme

„ Meg volt tehát írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell

és harmadnapon halottaiból föl kell támadnia.
Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni,
Jeruzsálemtől kezdve, minden népnek.” (Lk. 24/46b–47.)
A szenvedés elkerülhetetlen velejárója életünknek. Ám addig csak súlyos terhét érzi az ember, míg nem talál – vagy nem ad – neki értelmet. A keresztény ember mindig optimista, mert képes hittel és reménnyel a jövőbe tekinteni. Mert tudja, hogy minden türelemmel viselt betegség Krisztus szenvedéseivel egyesítheti, s a szeretettel felajánlott próbák mindig gyümölcsöt teremnek. Jézus kereszthalála nem brutális háború, bosszú vagy valamiféle rosszul értelmezett elégtétel kezdetét hozta, hanem – az isteni gondviselés szerint – a békesség és a kiengesztelődés lehetőségét nyitotta meg mindenütt a világon. A Feltámadott apostolaival történt első találkozásai egyikén még egyszer elmagyarázta a múltra utalva szenvedéseinek szükségességét, de aztán a jövőre irányította tanítványai figyelmét. Hiszen a végső célt, a boldog kiengesztelődést (ember és Isten, ember és ember kapcsolatában) csakis a Krisztus keresztjével való szembesülés: megtérés és bűnbánat, illetve -bocsánat képes megteremteni. S ez Jeruzsálemtől kezdve minden népnek nemcsak joga, de kötelessége is lesz egyben. (Vö. Lk. 24/44–49.)
S gyakorlatilag ezen áll vagy bukik a jövő. Létrejön-e a kiengesztelődés, azaz a megbékélés vagy nem? Lesznek-e közös célok, értékek, melyek összefogják a különböző nézeten lévőket, vagy sem. Végre megszületik-e az együttműködés vagy továbbra is a széthúzás lesz az úr, s a közös érdeket ismét legyőzheti az egyéni ambíció? – megannyi kérdés, melyek időről időre, újra és újra előjönnek.
Jézus húsvét után felkínálja keresztjének egyesítő s békességet szerző erejét. Értelmet kíván adni a sok-sok értelmetlennek tűnő nehézségnek, próbatételnek. Fel akarja oldani az emberi kicsinyesség, önzés és megátalkodottság fojtogató kötelékeit. Segítő, kegyelmes szeretetét azonban nem akarja egyikünkre sem rákényszeríteni. Mindig van másik út, mindig van másik lehetőség – nem szükségszerű a pusztulás –, azonban a következő lépést már nekünk kell megtennünk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

ma pápán az újpest

labdarúgás

A 25. forduló mérkőzéseit rendezik mától vasárnapig a labdarúgó Borsodi… Tovább olvasom