Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

A szülés ingyenegyetem a nőknek

A féléves kis Álmos pihenését csupán egy-egy dió koppanása zavarta meg az őszbe csavarodott termetes fa árnyékában.

Másfél évtizede fáradhatatlan harcot folytatnak a magyar nők az otthon szülésért, a dúlák elfogadtatásáért, a várandósok és a születendő kisbabák jogaiért. Biztos, hogy csak a körülményeken kell változtatni?

A féléves kis Álmos pihenését csupán egy-egy dió koppanása zavarta meg az őszbe csavarodott termetes fa árnyékában. A 250 éves győri parókia udvarán két édesanyával beszélgetünk. Tóth Andrásné Anna nyolc-, Auxner Bea pedig hatgyermekes anyuka. A csendes társalgás témája a női lélek ősi rejtélye, az asszonyok örök témája, a várandósság és a szülés.

Anna orvosi egyetemen tanult, praktizálni azonban nem praktizált soha, úgy döntött, az anyaságnak szenteli az életét. Első négy gyermekét kórházban, a fiatalabbakat pedig otthon hozta világra, a legkisebbet, Álmost Bea segítségével.

Bea képzett dúlaként és bábaként számtalan kismamának fogta már a kezét életük legfontosabb pillanatában. Már kislánykorában elhatározta, hogy nagy családja lesz, ami teljesült is, a várandósság és a születés élménye azonban örökre rabul ejtette.

Annának és Beának keserű tapasztalata, hogy anélkül nő fel manapság a kamaszlányok többsége, hogy tudná, milyen egy kisbaba, mit kell vele csinálni. Biológiai szempontból ugyan tisztában vannak mindennel, mert a felvilágosító órákon, kínok között, azzal, hogy ciki, de el kell mondani, valaki ledarálta nekik. De az anyaságról nincs képük. Huszonévesen, vagy később kapják magukat azon, hogy elérkezett az ismeretlen, és eluralkodik rajtuk a rettegés. Mi lehet mindennek az oka?

Egyrészt egyre kevesebb gyermek születik a magyar családokban, másrészt anyák és lányaik között alig esik szó a születésről. Így sem közvetlen, sem közvetett élményként nem élhetik át. Mindemellett vége szakadt egy évezredes hagyománynak, a második világháborút követő kórházi intézményesítés előtt ugyanis hazánkban is közösségi esemény volt a születés. A bába osztotta be, ki mit csinál, mire kell figyelniük a nőrokonoknak – a szülő nő édesanyjának, keresztanyjának, lánytestvéreinek, anyósának. A férfiaknak csak akkor volt feladatuk, ha tartani kellett az anyukát, vagy kihívni az orvost.

A nők számára ingyen egyetem a szülés – vallja Anna, aki számára valamennyi várandóssága újabb tapasztalattal szolgált  önmagáról, a férjéről, a gyerekeiről, a világ és a saját viszonyáról.

„Az első szülésre én is felkészületlenül mentem, mint az anyák többsége. Orvosi egyetemre jártam, így a folyamat biológiai részével tisztában voltam. De amikor odakerültem, tudati szinten minden ismeret megsemmisült és csak egy görcsös szorongás maradt bennem. Jóval később, a nyolcadik gyermekem érkezésére tisztázódott bennem maradéktalanul, mi történik bennem, hogy milyen erőket fogadok el, kire hagyatkozom. S ez az, aminek a hiányától a legtöbb kismama szenved. Nincs önbizalmuk, tekintélyelvű társadalmunk hagyományai szerint kivetítik a felelősséget az orvosra, vagy arra, aki a szülőszobában még jelen van. Vagyis minden problémára kívülről várnak megoldást: „Majd a doktor úr szól, a doktor úr tudja, ad egy pirulát vagy beköt egy infúziót"."
Anna szerint tudatosítaniuk kellene a kismamáknak magukban azt, hogy „én egyszeri, megismételhetetlen ember vagyok az univerzumban, aki kíváncsi arra, hogy mi történik benne, hogyan és miért". Vagyis bízni abban, hogy a dolgok természetesen, jól alakulnak és megoldódnak anélkül is, hogy valaki kívülről beleavatkozna.

Bea szerint erről tanúskodnak azok az internetes linkek is, amelyeken a zömmel értelmiségi kismamák arra kérnek másokat, adjanak tanácsot, ki a legjobb orvos, hogyan kérhetnének minél gyakrabban ultrahangos vizsgálatot. Vagyis nem természetes állapotként élik meg a várandósság hónapjait, hanem átrettegik. Félnek, hogy valami nincs bennük rendben, mindent elkövetnek, hogy kiderüljön hol a hiba, amit sürgősen ki kell javíttatni, különben nagy baj lesz.

Bea és Anna nem féltik a gyermekeiket. Tisztában vannak azzal, mi történik a szülésnél. Bea kamaszlánya édesanyjával maradt a szülőszobán, amikor egyik kistestvére született, Anna 13 éves lánya pedig segédkezett is Álmos érkezésénél. Anna elmesélte, hogy olyan volt az egész, mintha a lányban beindult volna egy ősi program. Szavak nélkül is megértette a kívánságait: vizet forralt, borogatást, illóolajat készített elő. Ez az élmény bizonyosan előnyére válik akkor, amikor majd ő készül az anyaságra.

Bea a kórházi szüléseknél gyakran segédkezik dúlaként. A dúla szülés körüli segítőt jelent, megyénkben is számtalan asszony tette fel erre az életét. A dúlák a kismamával a várandósság alatt, de utána is folyamatosan tartják a kapcsolatot, tanácsokkal segítenek a babavárásban, és a gondozásban. Jelenlétükkel és tanácsaikkal megóvják a mamákat attól, hogy elvárásaik legyenek a szüléssel kapcsolatban. Ezáltal elkerülhető, hogy ha valami nem a vártak szerint alakul, kudarcként éljék a legszebb pillanatokat.

Legközelebb október 5-8 között lesz dúlaképző megyénkben, a Napvilág Születésház négynapos, önköltséges, bentlakásos kurzusának helyszíne a győrújbaráti Sokoró Ökológiai Park (BM köz 1.). Témája: szülésfeldolgozás a szülész szemszögéből, az újszülött gyermekgyógyász és újszülött szemmel, dúlamesék, dúlapraktikák, (gát)rahangolódó, szülés körüli beavatkozások. Érdeklődni és jelentkezni Auxner Beánál lehet. Email: auxner@freemail.hu, telefonszám: 06-20/428-6747.

KIEGÉSZÍTÉSEK, NEM MINDEGYIK KERÜL BE:
Egy statisztika szerint a túlterhelt egészségügyi személyzet csupán tizedannyit törődik a vajúdó és szülőnők lelki gondjaival, mint amennyire igényük volna rá. Számos kórházban szívesen fogadják a dúla jelenlétét, hiszen sok terhet levesz az orvos és a szülésznő válláról. A fővárosi Szent István kórházban például az utóbbi négy évben félszáz baba jött világra dúlás segítséggel.

Mit csinál a dúla?
A dúla az anyát szülés közben (és ha igazán lelkiismeretes, akkor előtte és utána is) támogató társnő, nem szükségszerű, hogy egészségügyi végzettséggel rendelkezzen, de rendszerint maga is többször szült már. A dúla vajúdás közben segít, például ételt, italt készít a kismamának, vizet forral, borogatást készít, masszíroz. Érzelmi támaszt is nyújt: átsegíti a szülés nehezebb szakaszain, bátorítja, odafigyel a problémáira. A dúlának nem feladata és nem is felelőssége a szülés orvosi szempontból való "menedzselése". Nem végez vizsgálatokat, nem hoz az anya helyett döntéseket.

2001 tavaszán megalakult a Magyarországi Dúlák Egyesülete (MODULE). Az Egyesület jelenleg is azon fáradozik, hogy hogy elérje a magyar szülészeti gyakorlatban is a dúlák elismertetését, működésük elterjedését.

Mivel Magyarországon a dúlák kórházi működése csak mostanában terjed el, hazai adatok még nem állnak rendelkezésre. Az alábbi adatok külföldi (USA) statisztikára épülnek. (A statisztika mintegy 700 szülés figyelembe vételével készült, 6 véletlenszerűen kiválasztott dúla közreműködésével.)
Dúlás szüléseknél kevesebb volt a császármetszés 50%-kal, a vajúdás hossza  25%-kal, az oxytocin használata  40%-kal, a fájdalomcsillapítás 30%-kal, a fogó 30%-kal, a gerincközeli (epidurális) érzéstelenítés 60%-kal. Az anya ritkábban volt lázas, sikeresebben szoptatott és csökkent a gyermekágyi depresszió előfordulása.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy győzelem

Labdarúgás Bonyhád–Fészek Csempebolt Győr Kunsziget 0–4 (0–3)

NB… Tovább olvasom