Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

A tőzsde mint tantárgy?

Noha a diákok a legfontosabb tárgyak közt említik és tanáraik is hasznosnak tartják, a pénzgazdálkodással kapcsolatos oktatás nem létezik alaptantervi szinten hazánkban. Ezért tőkepiaci szereplők kampányt indítottak a pénzre váltható tudás terjesztése érdekében.
A Budapesti Értéktőzsde alapította Öngondoskodás Alapítvány szemléletformáló kampányt kezd tavasszal a befektetési kultúra emelése érdekében. A cél, hogy a befektetési ismeretek oktatása bekerüljön az iskola falai közé – derült ki a lapunkhoz eljuttatott közleményből. A kampány nem a pénzügyi-befektetési eszközök, hanem a megtakarítási célok felől közelíti meg az öngondoskodás témáját. Azaz nem a portfólió vagy a likviditás fogalma áll a középpontjában, hanem a család, a tanulás, az egészség, az öregkor.

Részvény helyett párnában

Így jobban kihasználhatnánk a pénz- és tőkepiacok nyújtotta lehetőségeket. Ugyanis a magyarok megtakarítási és befektetési kultúrája a legelmaradottabb Európában. Míg korábban száz forint jövedelemből tízet félretettek, addig a fogyasztás felfutása, a hitelfelvételek következtében ma már csak három forintot takarítanak meg. A megtakarítások szerkezete is elavult: a hozamot, értékmegőrzést biztosító lehetőségek helyett a többség folyószámlán, vagy otthon, a párnacihában tartja a pénzét. De a megtakarítások ösztönzése a gazdasági szereplőknek is érdeke, mert ha a lakosság keveset tesz félre, az államháztartás hiányát külföldről kell finanszírozni. Ezért a legnagyobb hazai pénz- és tőkepiaci szereplők támogatják az alapítvány kampányát.

Új szemlélet, új generáció

A fiatalok körében hamar kultusszá vált az internet, a mobiltelefon. Az Öngondoskodás Alapítvány szeretné elérni, hogy néhány év alatt „menő dologgá" váljon a pénz ügyes kezelése, a tisztességes gazdagodás is. A kampány nem titkolt célja, hogy – a számítógépes ismeretekhez hasonlóan – a modern pénzügyi kultúra is a gyerekeken keresztül jusson el a családokba. Ezzel megyénkben is többen egyetértenek. Sej Attila, a Buda-Cash Brókerház fiókvezetője már korábban is több fórumon hangoztatta: ha az oktatásban, a médiában nagyobb teret kapnak a befektetési formák, a szükséges alapismereteket könnyen megszerezhetik az emberek.

Pénzre váltható tudás

– A hiányos tudás az oka a távolságtartásnak és a csalódásoknak. A legtöbben nem olvasnak utána a befektetési lehetőségeknek, a kockázatelemzéseknek, a részvénypiaci folyamatoknak, pedig kell némi felkészültség e téren annak, aki manapság boldogulni akar – állítja Sej. Szintén praktikusnak tartja a befektetési ismereteket Nagy Péter, a Jedlik-középiskola igazgatója, ezért szerinte elképzelhető az oktatása iskolai keretek közt. Úgy véli, pénzügyi alapismeretre minden mai diáknak szüksége lesz élete során, anélkül könnyen kár érheti.

Megemlítette, hogy az ingatlanszövetkezetek bukásakor milliókat vesztettek hiszékenyek. Szerinte mégsem egyszerű a „tőzsdetantárgy" bevezetése. Az óraszámcsökkentés és a meglévő tananyag mellett nem tudni, hol lehetne helyet szorítani neki és azt sem, ki vállalná oktatását.
Az igazgató szerint jó megoldás lenne, ha a népszerűsítésben érdekelt pénzintézetek oktató CD vagy folyamatosan frissített internetes – esetleg on-line válaszokat is adó – honlap elkészítését finanszíroznák. Azokat akár osztályfőnöki órán is használhatnák a tanulók.

Klasszikus műveltség helyett praktikus tudásra vágynak

Egy tavalyi középiskolai közvélemény-kutatásból kiderült: a diákok szívesen elsajátítanák a reális anyagi gyarapodáshoz szükséges alapismereteket. A felmérés szerint úgy látják: nem klasszikus műveltségre, hanem praktikus tudásra van szükségük. Egyre nagyobb az igény a közvetlenül pénzre váltható tudásra.

A legfontosabb tudásanyagot ma az idegen nyelv, az informatika, a matematika és a pénzügyi ismeretek jelentik. A gimnazisták hatszor annyian tanulnának pénzügyi ismereteket, mint földrajzot vagy biológiát. 63 százalékuk szerint a pénzügyi ismereteknek a legfontosabb öt iskolai tantárgy közt a helye, 61 százalékuk szeretné, ha iskolájában lenne pénzgazdálkodással kapcsolatos oktatás, 75 százalékuk elmenne olyan szakkörre, ahol a vállalkozásindításról tanulhatna. Megkérdeztünk győri középiskolásokat is.

Mindketten úgy vélik, jó lenne, ha saját iskolájukban tanulhatnák meg a befektetési alapismereteket. Farkas János azt se bánn á, ha egy ilyen tantárgyból számonkérés lenne és hogy ezáltal nőne a megtanulandók mennyisége. Ugyanis ő ezt nem az alapismereti tárgyak rovására valósítaná meg. Varga László viszont a biológia és a kémia helyett tanulna szívesen a tőzsdézésről, mert utóbbit hasznosabbnak, érdekesebbnek tartja.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Négyszázan az ovisfarsangon

A győri Magvassy-sportcsarnok szombat délelőtt kisgyermekektől volt hangos. A programon a szülők és… Tovább olvasom