Délmagyar logó

2017. 08. 24. csütörtök - Bertalan 13°C | 27°C Még több cikk.

A tőzsdebika ereje

Egy éve tombol a fellendülést hozó bika a tőzsdén. De vajon meddig tart még az ereje?

Egy éve tombol a fellendülést hozó bika a tőzsdén. De meddig tart az ereje? Elég-e ahhoz, hogy a kétkedőket is a hazai tőkepiacra vonzza? Lehet, hogy hamarosan már csak az rányéka vetül a rekordmagasságokban járt indexekre, de ha valamikor, akkor most érdemes megismerkedni a haszon reményében a részvények világával. 
 
Azért nevezik a tőzsdét a piacok piacán, mert az egyetlen hely a piacgazdaságban, ahol a termékek árát kizárólag a kereslet-kínálat viszonya határozza meg. Egy olyan tőkepiacot jelent, ahol mindenki jelen van, közvetve vagy közvetlenül. Mivel a „pénzből pénzt csinálni" elv misztikuma lengi körül, külön pszichológiája van, sajátos szakkifejezésekkel illetik. A tőzsde hol szárnyal, hol bezuhan: a hossz és a bessz hullámzik. A Budapesti Értéktőzsdén azonban a bika már hosszabb ideje maga alá gyűrte a medvét, azaz a rövidebb visszaesések ellenére az emelkedő trend a jellemző.


Múlik a rosszfiúimázs

A tőzsdeindex, a BUX az elmúlt időszakban többször is átlépte az álomhatárnak számító kerek ezres értékeket. Ennek ellenére nálunk a legtöbben idegenkednek tőle. Nem ismerik. Legfeljebb Charlie Sheen és Michael Douglas alakítása elvenedik meg bennük a Tőzsdecápák című filmből, ha a részvényekről hallanak, s csillogó részletekkel teli díszletet képzelnek maguk elé, ami számukra elérhetetlennek tűnik. Ha pénz, akkor bank – gondolják a legtöbben, s a börzét kikiáltják rosszfiúnak. Ezért Szalay-Berzeviczy Attila amikor a tőzsdeelnöki posztra került, szakítva elődei hagyományaival, szembe ment ezzel az előítélettel és azóta is igyekszik szerethetővé tenni a tőzsdét, ami meggyőződése szerint a hétköznapi ember életét is befolyásolja.

Több mint egy focimeccs

A magyar átlagember évente kilencven percet foglalkozik pénzügyeivel. Ez annyi idő, ameddig egy focimeccs tart. Az emberek hatvannyolc százaléka a párna alatt, azaz valahol otthonában vagy nem kamatozó számlán tartja a pénzét, ami szinte egyenlő az előzővel. A tőzsdeelnök szerint mindkettő nagy veszteséget jelent és még csodálkozunk azon, hogy nem élünk jól. Hogy elkerüljük a veszteséget, a kockázatosnak tartott tőzsdét, eleve vesztes helyzetbe menekülünk. Pedig a statisztikák azt mutatják, hogy ma a világon hosszútávon minden más befektetést megvernek egy jól működő vállalat részvényei.
Napjainkban a tőzsde gyakran kerül a kritikák keresztüzébe, mérete, az árfolyamok iránya miatt. Többen megkérdőjelezik, vajon szükség van-e rá, tényleg tükrözi-e a gazdaság helyzetét. Szalay-Berzeviczy Attila úgy gondolja, fontos eleme minden modern piacgazdaságnak, így Magyarország gazdaságának is. De tudja, ezt csak akkor lehet elhitetni a közvéleménnyel, ha közelebb viszi a tőzsdét a hétköznapi az emberekhez, a vállalatvezetőkhöz, a politikacsinálókhoz. 2004 júniusa óta, amióta átvette az elnöki széket, erősebben kommunikáló, agresszívabb tőzsdét formál a hazai részvénypiacból.

New Yorkra tekintve

– Milyen súlyt képvisel a BÉT a világ tőzsdéi közt? – tette fel a kérdést a Kamara Klubban tartott előadásában a tőzsdeelnök, hogy elmondhassa a 0,05 százalék a New York-i börze 36 százalékához képest ugyan jelentéktelennek tűnő szám, ám, ha azt nézzük, mekkora a magyar gazdaság súlya a világéhoz viszonyítva, akkor a tőzsde gyakorlatilag leköveti ezt az arányosságot. Ekkora hazánk és az Egyesült Államok közt a különbség. Ami számunkra fontosabb, hogy ha átmegyünk saját versenyzónánkba, Közép-Kelet-Európába, akkor kimutatható a magyar tőkepiac mérete, súlya. Az EU-hoz csatlakozott tizek tőzsdéi közt egyáltalán nem mellékszereplő. Igaz, hogy a varsói tőzsde a vezető, de ez nem meglepetés, hisz a miénknél négyszer nagyobb lakossággal rendelkező országban van. Tőkepiaca viszont csak kétszer nagyobb, mint a miénk. Tőzsdénk történelmi hátránya, hogy egyetlen olyan világszerte ismert vállalat sincs Közép-Kelet-Európában, mint például a Microsoft, a British Airwaves. Olyan sikeres vállalataink vannak, amelyek a saját környezetükben ismertek. Az is limitálja a növekedést, hogy a multinacionális cégek dominálnak a vállalati szektorban, azonban azok anyavállalatai nem a budapestin, hanem a székhelyük szerinti ország tőzsdéjén jegyeztetik magukat.

Ember és eb sétája

Ha az elmúlt tíz évre tekintünk vissza a Budapesti Értéktőzsdén, akkor bizony a BUX is jelzi, hogy a tőzsdézők a bőrükön érezték az orosz, az ázziai válságot. Voltak nagy esések, de Szalay-Berzeviczy e tekintetben az ismert tőzsdeguru, André Kostolany álláspontját vallja magáének: a tőkepiac olyan mint a kutyáját sétáltató ember, az eb elrohangál erre-arra, de végső soron arra megy, amerre a gazdája akarja. Hosszútávon szépen teljesítettek a papírok, a bevezetési árhoz képest megsokszorozták értéküket. Az EU-csatlakozás jótékony hatása érezhető a BÉT-en és ez még jó darabig eltarthat. Az árfolyamnyereségek, a forgalomnövekedés is ezt mutatja. Uniós tagállamról könnyebben elhiszik a külföldi befektetők, hogy biztonságos ország, a megnövekedett pénzmennyiség pedig, amit ide áramoltatnak, befektetésekre fordítható.
A tőzsdei árfolyam a vállalatvezetés sikerét tükrözi, a tőzsde sikerét a bevezetett cégek száma jelzi. A BÉT partnernek a bécsi tőzsdét választotta, gazdaságaink történelmi kapcsolata miatt. Emellett szólt az is, hogy közös a tulajdonosi struktúra és bankrendszerünkben dominás az osztrák érdekeltség. Az elnök szerint a tőzsde fontos gazdaságpolitikai eszköz, olyan finanszírozási forma, ami átláthatóvá teszi a cégeket a jelentési kötelezettségek által. Azok kénytelenek minél nagyobb nyereséget bevallani, így nő a költségvetés bevétele is. A kisbefektetőknek pedig nem kell irigyelniük, hogy mennyit keres a menedzsment, mert részvényesekként ők is jól járnak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ciprusi hangulatok Sopronban

Ciprusi hangulatok címmel nyílt látványos kiállítás a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális… Tovább olvasom