Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

A vállalkozók zsebéből vesz ki legtöbbet az állam

A házipénztár-adó bevezetésével, az eva és a társasági adó, a járulékterhek és járulékminimum emelésével a vállalkozásokra hárul a legnagyobb teher. Különösen az egyéni vállalkozók és a kis családi vállalkozások járnak rosszul, akik egyszemélyben érzik a Gyurcsány-csomag magánszemélyeket és vállalkozásokat érintő intézkedéseit is.

Házipénztár-adó

Kedden este beterjesztette a kormány a parlament elé az adó- és járulékemeléseket tartalmazó törvényjavaslatokat is. Az országgyűlés június 20-án kezdi a jogszabálytervezetek általános vitáját. Aki nyomon követi az [origo] cikksorozatát, részletesen tájékozódhat az új adónemekről, az adóemelésekről és a járulékváltozásokról is. Először azt nézzük meg, hogy milyen pluszterhekkel kell számolniuk a vállalkozásoknak.

A "Gyurcsány-csomag" egyik meglepetése a társas vállalkozásokat terhelő, húszszázalékos házipénztár-adó, amelyet 2007-től kell fizetni. A házipénztárban öszegyűlt - és gyakran el is költött - készpénz nem adózik. Mi is a gond a házipénztárral? A vállalkozások jó része - az osztalékadót elkerülendő - nem veszi ki a házipénztárból a felgyülemlett összeget, hanem eredménytartalékba helyezi. Az más kérdés, hogy nem egy olyan vállalkozás van (főként kisvállalkozások), ahol a házipénztárban lévő pénz csak papíron van meg, ténylegesen már régen elköltötték, méghozzá nem a vállalkozás céljaira, hanem magáncélra - akár a családi kiadásokra, rezsire.

A házipénztár már az eva bevezetésekor előtérbe került, ugyanis a közkereseti és betéti társaságoknál az eva választásának feltétele volt, hogy aki bevételi nyilvántartásra akar áttérni, annak a házipénztárat vagy ki kell ürítenie, vagy három év alatt, 20 százalékos adót kell fizetnie a benne kimutatott pénzösszeg után. Aki nem választotta ezt a megoldást, evázóként is folyamatosan kétszeres könyvvitelt kell vezetnie.

A házipénztár rendeltetése, hogy a vállalkozás mindennapi működéséhez szükséges készpénz-állományt biztosítsa, ez azonban vállalkozásonként eltérő, ezért a tervezet indokolása szerint nem lehet olyan értékhatárt meghúzni, amely felett rendeltetés-ellenesnek tekinthető a házipénztár használata. A vállalkozások saját, átlagos napi készpénzforgalmát jelentősen és hosszú időn keresztül meghaladó nagyságú házipénztárat azonban a jogszabálytervezet már nem tekinti a működéshez szükséges készpénz-állomány elhelyezésének, sokkal inkább a vállalkozás vagyonának, illetve személyes célra felhasznált jövedelemnek. Ezért a javaslat csak az éves átlagban, a napi kézpénzforgalom kétszeresét meg nem haladó méretű házipénztárat tekinti a vállalkozás mindennapi működéséhez szükséges készpénz-állománynak, s ezt nem is adóztatja. Ezt meghaladóan azonban, a tervezet szerint adóköteles vagyonnak minősül a házipénztár.

Kinek és mikor kell fizetni?

Házipénztár-adóval a társas vállalkozásoknak kell számolni, kivéve a közhasznú társaságokat, illetve közhasznú jogállású, nonprofit gazdasági társaságokat. Nem vonatkozik ez a kötelezettség az alapítványokra, a társadalmi szervezetekre (például egyesületek, szakszervezetek), az egyházakra, a lakásszövetkezetekre, az iskolai szövetkezetekre, a szociális szövetkezetekre, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra és a felsőoktatási intézményekre sem. A 20 százalékos mértékű adót évente egyszer, az adóévet követő 45. napig (tehát február 15-ig) kell megfizetni, és a társasági adóval együtt kell bevallani.

Az adóalap meghatározása már nem ilyen egyszerű, és igényel némi adminiszrációt, ugyanis az adóévi könyvviteli nyilvántartás alapján kell megállapítani. A törvényjavaslat szerint az adó alapja az átlagos napi készpénzzáró-egyenlegnek az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresével csökkentett pozitív összege. Átlagos napi készpénzzáró-egyenleg alatt a házipénztár napi záróegyenlegei együttes összegének és a napi záróegyenlegek számításánál figyelembe vett napok számának a hányadosát kell érteni. A napi záróegyenleg azonban csökkenthető a pénzügyi szolgáltatási tevékenység (pl. hitelnyújtás, pénzügyi lízing) céljából tartott pénzkészlettel. Átlagos napi készpénzforgalomnak tekinti a tervezet a házipénztárba befolyt és a házipénztárból kifizetett összegek napi egyenlegei (a bevételezett összeg csökkentve a kiadott összeggel) előjeltől független együttes összegének és a napi egyenlegek számításánál figyelembe vett napok számának a hányadosát. Remélhetőleg a könyvelők értik ezt a számítási módot.

Az elkövetkező hónapokban a vállalkozások még törekedhetnek arra, hogy csökkentsék a házipénztárban kimutatott összeget. Akinek nem sikerül elkölteni, az év végéig felhalmozódott összeget még felveheti osztalékként, kedvezményes - 10 százalékos adó megfizetése után. Jövőre pedig akinek van rá lehetősége, annyi pénzt tart a házipénztárban, hogy az éves átlagban ne haladja meg a napi kézpénzforgalom kétszeresét. Ezt persze elég nehéz megvalósítania egy olyan vállalkozásnak, amelynek viszonylag kevés költsége van, illetve évek óta halmozza a házipénztárban lévő összeget. Némi öröm az ürömben, hogy az adó mértéke kevesebb a 35 százalékos osztalékadónál.

Társasági adó, eva

A társasági adókötelezettség alapja az eddigiektől eltérően nem a jövedelemszerző vagy azt eredményező tevékenység lesz, hanem maga a gazdasági tevékenység. A módosítást az indokolja, hogy bevezetik az úgynevezett elvárt jövedelem alapján történő adózást.

Elvárt adó

Az államháztartási egyensúly megteremtésével indokolja a javaslat az elvárt jövedelem utáni adózást, illetve azt, hogy a gazdálkodói szféra valamennyi szereplője járuljon hozzá a közterhekhez. Ezért a tervezet - függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás - 2007-től legalább egy minimális nagyságrendű, elvárt jövedelmet adóalapnak tekint. Ez az adóévi összes bevétel (csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével) 2 százaléka, amennyiben a társasági adóalap egyébként nem éri el ezt a mértéket. Az adó kulcsa a társasági adó szabályainak megfelelően, 5 milliós adóalapig 10 százalék, a felett 16 százalék. Néhány kivételezett adóalany mentesülhet csak, például az alapítványok, a társadalmi szervezetek, a köztestületek, az egyházak, a lakásszövetkezetek, felsőoktatási intézmények. Mentesülhetnek az újonnan alakult vállalkozások is az első adóévben, azok a cégek, amelyeknek jövedelme, piacvesztés miatt marad el az elvárt mértéktől (árbevételük a megelőző évhez képest, legalább 25 százalékkal csökkent) illetve azok, akiket az adóévben vagy a megelőző évben elemi kár (árvíz, jégverés) sújtott.

Különadó

Az arányos közteherviseléssel indokolja a kormány a nyereséges vállalkozásokat terhelő, plusz társasági adót is, amit már szeptember 1-jétől fizetni kell. A különadókról szóló törvényjavaslat szerint az adó alanyai a társaságiadó-alanyok (kivéve többek között az alapítványt, a társadalmi szervezetet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet). Az adó alapja pedig az adózás előtti nyereségnek, az adott támogatással növelt (függetlenül attól, hogy pénzben vagy más formában történik az ellenérték nélküli átadás), a kapott támogatással és a kapott osztalékkal csökkentett összege. Az adó mértéke az adóalap 4 százaléka. A különadóra háromhavonta adóelőleget kell fizetni, és az adóév végén fel kell tölteni a várható szintre.

Egyszerűsített vállalkozói adó

Már október 1-jétől emelkedik az eva, bár az előzetesen bejelentett 25 százalékhoz képest a törvényjavaslat nem tartalmaz konkrét számot. Az evás vállalkozóknak a járulékváltozásokkal is számolniuk kell (ezeket külön cikkben részletesen ismertetjük majd). Egyrészt az egészségbiztosítási járulék 3 százalékos emelkedésével, másrészt - és ez az igazán húsbavágó - a minimálbér kétszerese (125 000 Ft) utáni járulékfizetési kötelezettséggel. A járulékváltozások legalább havi, nettó 30 ezer forint mínuszt jelentenek majd.

Mindezekre tekintettel szeptember 15-ig ki lehet jelentkezni az eva hatálya alól. Aki az utolsó negyedévben is eva-alany marad, választhat, hogy az utolsó negyedévben realizált, tényleges bevétele után fizet 25 százalék adót, vagy arányosít és az egész éves pozitív adóalapjának egynegyede után fizet 25 százalékos adót. Ez utóbbit annak érdemes választania, aki az utolsó negyedévben jóval nagyobb bevételt realizál, mint az első három negyedévben. December 20-ig azonban mindenkinek feltöltési kötelezettsége lesz, az addig befizetett adóelőleget ki kell egészítenie a várható fizetendő adó összegére.

Azok a betéti és közkereseti társaságok, akik mindezek ellenére az eva szerinti adózást kívánják választani, ahhoz, hogy az egyszerű bevételi nyilvántartásra térhessenek át, házipénztáruk után 25 százalékos adót kötelesek megfizetni az eddigi 20 százalék helyett.

Váci Tímea

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pisilő szobrok – az egyenjogúság jegyében

Brüsszel jelképét, a pisilő kisfiút 1619-ben helyezték el a Grand Place-tól két sarokra. A… Tovább olvasom