Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

A vashiányos vérszegénység

Háziorvoslás - A vas a földön legnagyobb mennyiségben előforduló elemek egyike, ennek ellenére a vashiány világszerte a vérszegénység leggyakoribb oka. Rendszerint enyhe fokú, de kifejezetté, sőt, súlyossá is válhat.
A vas szervezetünkben elsősorban a vörösvérsejtek festékanyagának képzéséhez szükséges, mely a szövetek számára az oxigént szállítja. A szervezet teljes vastartalma 2–4 g között van, ennek túlnyomó többsége a keringő vörösvérsejtekben található, míg kisebb része a csontvelőben raktározódik. Táplálékkal naponta 10 mg-ot viszünk be a szervezetbe, ebből kb. 1 mg szívódik fel a bélrendszerben, a többi kiürül.

A vashiány okai

A vérszegénységet elsősorban a táplálékkal történő elégtelen vasbevitel, valamint vérzés formájában történő fokozott vasvesztés okozza.
A tápanyagok közül a húsfélék, különösen a máj tartalmaz sok vasat, ezért a táplálékkal történő kevés vasbevitel főleg vegetariánusoknál fordul elő. Terhességnél a kb. 35%-kal megnövekedett anyai vörösvérsejttömeg, a magzatba átkerülő vas, valamint a szülés vérvesztesége miatt növekszik a vasszükséglet. Ma már a kismamák vaskezelését rutinszerűen alkalmazzuk. Koraszülötteknél, pubertáskorban szintén megnő a szervezet vasszükséglete.

A vérszegénység másik fő oka a vérzés formájában történő vasvesztés. Ez történhet erős menstruáció miatt, amikor a vérvesztés az átlagosnak akár az ötszöröse is lehet. A vasraktárak feltöltéséhez az étkezéssel bevitt vasból naponta 3–4 mg felszívódására volna szükség. Ennyi vas a táplálékból felszívódni nem tud, ezért vaskészítmények szedésére van szükség.

A vérvesztés másik formája a gyomor-bél rendszeri vérzés. Ennek hátterében fekélybetegség, aszpirin vagy egyéb gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapítók szedése, a gyomor vagy a vastagbél daganata, aranyeresség állhat.

Tünetek

Vashiányos vérszegénység kifejlődése során először a vasraktárak ürülnek ki. Erre a laboratóriumi értékek utalnak, ilyenkor még nincsenek klinikai tünetek. A vérszegénység leggyakoribb tünetei a fáradékonyság, szapora szívverés, szívdobogásérzés, terheléskor nehézlégzés. A súlyos vashiány bőr- és nyálkahártya-elváltozásokat okoz, ezek közé tartoznak a töredező körmök, a szájzug berepedezése, kanál alakú körmök, hajhullás, nehezített nyelés. Sok vashiányos betegnél alakul ki szokatlanul erős sóvárgás bizonyos ételek után (pl. jégkocka, chips, saláta), melyek viszont gyakran nem tartalmaznak sok vasat.

Kezelés

A vashiányos vérszegénységre a tünetek alapján legfeljebb gondolunk, a kórisme csak laboratóriumi vizsgálattal állítható fel. Amennyire lehetséges, az alapbetegséget kell kezelni. Emellett a vérszegénység megszüntetésére és vasraktárak feltöltésére vaspótló tablettát adunk 3–6 hónapig. Fiatal nőknél vashiányos vérszegénységre utaló laboratóriumi értékek alapján a vaspótlást elkezdhetjük. Idősebb nőknél és bármilyen korú férfiaknál vasat pótolni előzetes kivizsgálás nélkül nem szabad!
(Szerzőnk belgyógyász szakorvos, győr-ménfőcsanaki háziorvos.)


Dr. Horváth Zsuzsanna
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Súlyosan bántalmaztak egy taxist Magyarcsanádon

Súlyos sérüléseket szenvedett az a makói taxis, akit szombaton rabolt ki két fiatal, a feltételezett… Tovább olvasom