Délmagyar logó

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 20°C

A világhálón is tanítják a bankkártya használatát

„Pénzforgalomról mindenkinek" címmel új on-line tájékoztató sorozatot indított a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek első része a bankkártyákról szól – jelentette be Bartha Lajos, a jegybank pénzforgalomért és értékpapír-elszámolásért felelős igazgatója.
A jövőben félévente új ismeretterjesztő on-line kiadványokkal jelentkezik az MNB. A következő az átutalásokról szól, azt követően pedig a beszedésekkel, az elektronikus fizetési eszközökkel (internetes bankolás, mobilfizetés) és az értékpapír-elszámolásokkal kapcsolatos ismereteket szeretnék bővíteni.

Az MNB adatai szerint Magyarországon 2007 végén 8,5 millió bankkártya volt, a forgalom tavaly elérte a 6500 milliárd forintot.

A www.mnb.hu honlapon, a Pénzforgalom/Kiadványok menüpont alatt található anyag 58 kérdést és választ tartalmaz, témánként hat fejezetben. Ebből egyebek mellett megtudható, mi a különbség az előre fizetett, a betéti, a hitel- és a terhelési kártya között, s mit jelent a kártya aktiválása. Kiderül belőle az is, hogyan számítják ki a hitelkártyáknál a hitel kamatát, mit jelent a kamatmentes hitelperiódus, milyen árfolyamon számolják el a külföldi tranzakciókat vagy például mi a teendő a kártya elvesztése, ellopása esetén.

A kiadványt összeállító Keszy-Harmath Éva, az MNB szakértője felhívta a figyelmet: a jogosulatlan kártyahasználat miatt a bejelentést megelőzően bekövetkezett kárt a kártyabirtokos legfeljebb 45 ezer forintig viseli, az ezen felüli összeg a kibocsátó vesztesége. Amennyiben pedig a kártyát annak fizikai jelenléte (postai, elektronikus, internetes fizetések) vagy elektronikus azonosítás nélkül használják (az elfogadóhelyen kézi nyomtató üzemel), a visszaélésből eredő teljes kár a kibocsátót terheli.

Túl magas a jutalék?

A kereskedőket a bankkártya-elfogadás kapcsán kétféle költség terheli: a POS terminálok telepítésének és üzemeltetésének költsége, valamint a fizetési műveletek után felszámított jutalék. Az utóbbi mértéke Magyarországon 2-4 százalék, ami jóval magasabb az EU-átlagnál.  
Számos hasznos információval szolgál a kiadvány a bankkártyák külföldön történő használatával kapcsolatban is. Mint Keszy-Harmath Éva elmondta, amennyiben a külföldi vásárlás valamint a bankok közötti elszámolás pénzneme megegyezik a kártya mögött álló számla pénznemével (például mindhárom EUR), a vásárlási bizonylaton szereplő összeget terhelik a számlára.

Külföldi vásárlás esetén egyre gyakrabban lehet találkozni a helyszíni konverzióval, amikor a kereskedő saját árfolyamán felajánlja a forintban való fizetést, s a vásárlási bizonylaton is a forint összeg jelenik meg (ez Spanyolországban gyakori). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a számlánkat is ugyanezzel a forintösszeggel terhelik meg, a kártyatársaságok ugyanis az összeget ugyanúgy átszámítják az elszámolás pénznemére, mintha helyi valutában fizettünk volna.

Olvasóink írták

  • 1. Kolompár Rómeó 2008. február 04. 09:12
    „Aki az internetet tudja használni, az a bankkártyát is. Remélem, ismét sok pénz vándorol cimborák cégeibe az adófizetők pénzéből.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kornai János nyolcvanéves

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 80. születésnapja alkalmából Közgazdász Életműdíjat adott… Tovább olvasom