Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 14°C Még több cikk.

A zene összetartásra, alázatra és az értékekre nevel Negyvennégy év múltán búcsúzik a kiváló mqvész-tanár

Győr Harcsás Judit A négyes amolyan bqvös számnak számít Nezvald Istvánné életében: négy iskolában összesen negyvennégy évig tanított ének-zenét. Az idei tanévzáróval ő is elbúcsúzott, ám a kajárpéci asszonykórusra – mint eddig is – a nyugdíjasévekben is lesz gondja.
Csodálatos orgonaszó, a Nádorvárosi Közoktatási Központ kis- és nagyobb diákjai, valamint a nevelőkből álló kórus búcsúztatta a kiváló mqvész-tanárt, aki az orsolyiták mellett nevelkedett, így aztán a hangszerek királynőjével örök barátságot kötött.
– Az énektanítás, a Kodály-módszer minden széppel és jóval megáldott engem – vallja Nezvald Istvánné, akit könnyekig meghatott a kisgyermekek kedvessége.
Nezvald Istvánné Kapuváron kezdte a pályáját, amit Péren, majd a Balassi-iskolában folytatott. Amikor a Nádorvárosi Közoktatási Központba hívták éneket tanítani, úgy érezte, nem mondhat nemet. Ezzel együtt mind a négy intézményben barátokra, segítőkre és – ahogyan ő tartja – értő és érző tanítványokra talált. Ma is visszajár az iskolai és osztálytalálkozókra.
„ Magának az eső nem esik, a nap se süt, Te sem vagy magadért, te is másért vagy itt” – írta Sziléziusz, s ez a gondolat vezette mindvégig pályáján a többszörös kórus- és zenekarvezető tanárnőt.
– A kórus rengeteg lemondással jár mind a vezető, mind pedig a gyerekek részéről, ugyanakkor hatalmas öröm, amikor a kórusmq felcsendül – mondja a búcsúzó nevelő. – A szülők részéről megértést és nagy szeretetet kaptam, több tehetséges tanítványom külföldi és hazai zenekarban muzsikál. Évekkel ezelőtt visszahívtuk őket az anyaiskolába: hát az valami csodás találkozó volt. Azt a napot ma is a szívemben őrzöm.
A Kodály-módszer, a napi ének-zene tanítás a magyar emberek adománya, a gyerekek Jutka nénije szerint ezt naponta mqvelnünk kellene, mert a miénk, s mert léleképítő. A legcsodálatosabb hangszer az ének, a gyerekek hangja pedig mással nem pótolható. Szomorú, hogy a tantervekben, órarendekben egyre kevesebb a mqvészeti, ezen belül pedig az énekóra. Ezért kellenek az olyan megszállott tanítók, akik megszerettetik az éneket, a muzsikát. – A búcsúval együtt nem vagyok szomorú, mert értelmes életet éltem, jó magot vetettem. Felpécen vettünk egy kis tanyát, azt rendezgetjük a férjemmel, a kajárpéci asszonykórus tagjai pedig tudom, a jövőben is számítanak rám.
Nemcsak a legkisebbek, az egész iskola kedvence volt a most nyugdíjba vonuló Nezvald Istvánné, akinek munkájában a Kodály-módszer jelentette az iránytqt.
Fotó: Harcsás Judit
A zene a megnyugvásra, a szeretetre, az alázatra és az összetartásra tanít, minden órámon ezt tapasztaltam. Aki muzsikál, észreveszi a másik értékét. Mindig sajnálom egy kicsit a szülőket, mert ők ugyanezt nem láthatják. A gyerekek áhítata az én jutalmam.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elektronikus lesz a kiviteli eljárás

A vám- és pénzügyőrség július 1-jén bevezeti az elektronikus kiviteli vámeljárást, ami jelentősen… Tovább olvasom