Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Ab: A nőnek nem kell elmondania, ha várandós

Alkotmányellenes a munka törvénykönyvének kismamákra vonatkozó egyik rendelkezése.
Alaptörvény-ellenes a munka törvénykönyvének (Mt.) az a rendelkezése, amely szerint a várandós nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról még a felmondás közlése előtt beszámolt munkáltatójának - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab), és keddi határozatával megsemmisítette a kifogásolt rendelkezést.

Az ombudsman indítványára indult eljárásban az Ab megállapította, hogy a gyermekvállalás szándéka, az ennek érdekében vállalt emberi reprodukciós eljárással - lombikbébiprogrammal - összefüggő kezelés, illetve az ennek eredményeként vagy természetes úton bekövetkezett várandósság mindaddig, amíg annak nincsenek külső jelei, a gyermeket vállaló nő magán- vagy intimszférájába tartozó körülmény, és mint ilyen, ki van zárva minden állami beavatkozás alól. Az erre vonatkozó adatoknak a munkáltató részére történő kötelező kiszolgáltatásának törvényi előírása a magánszférába való beavatkozás.

MSZP: a kormány hátrányosan megkülönbözteti a kismamákat

Az MSZP szerint a kormány hátrányosan megkülönbözteti a kismamákat - reagált az ellenzéki párt kedden az Alkotmánybíróság döntésére, hangsúlyozva: a Fidesz-KDNP-nek meg kell változtatnia a vonatkozó szabályozást.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP Népjóléti bizottságának tagja közleményében emlékeztetett: az MSZP régóta kifogásolja, hogy az Orbán-kormány a kismamákat hátrányosan megkülönbözteti, szerintük a kormány intézkedései családellenesek.

"Orbán és csapata számtalanszor bebizonyította, hogy a nők számukra másodlagos állampolgárok: ült már a soraik közt nem egy asszonyverő vagy nőket durván szidalmazó politikus" - írta az MSZP-s politikus, hozzátéve: az Ab döntése nyomán a Fidesz-KDNP-frakciónak kötelessége megváltoztatnia a munka törvénykönyvének kismamákat érintő részét.


Az Ab indoklása kitér arra, hogy az adatszolgáltatás a munkaadó és a munkavállaló alá- és fölérendeltségen alapuló viszonyához kapcsolódik és - bár a munkáltató látszólag a munkavállaló hozzájárulásával nyer bepillantást a magánszférájába - az nyilvánvaló módon nem önkéntes.

Az Ab hangsúlyozta: a felmondási védelem arra irányul, hogy a munkaviszonyból származó fő kötelezettség, a munkavégzés teljesítésében való időleges, a munkavállaló önhibáján kívüli okok miatti akadályoztatás ne vezethessen ahhoz, hogy az érintettek elvesztik munkájukat, illetve hogy az ettől való félelem ne befolyásolja a nőket a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseik meghozatalánál.

Az Ab indoklása kitér arra is, hogy a bírói gyakorlat szerint ha a munkavállaló nem tudott várandósságáról felmondásának közlésekor, annak utólagos megállapítása azt jelenti, hogy a felmondás jogellenes. A felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat jelent. Ezért ha a munkavállaló a rendes felmondáskor nem tudott terhességéről, ezt követően még a felmondási tilalom alapján jogszerűen kérheti az intézkedés jogellenességének megállapítását. A várandósság első időszakában a nők nemegyszer maguk sem tudnak a várandósságukról. Az Mt. azonban attól függetlenül ír elő "a felmondás közlését megelőző" tájékoztatási kötelezettséget, hogy a munkavállaló nő tudomás szerzett-e a felmondási védelemre okot adó állapotáról.

"A jogalkotó azon munkavállalók számára, akik még nem szereztek tudomást a várandósságukról, lehetetlen feltételt szab a felmondási védelem érvényesítéséhez", ami az érintettek hátrányos megkülönböztetésével járt - áll az Ab indoklásában.

Az Ab kifejtette, hogy bár az állam alapvetően szabadságot élvez abban, milyen módon biztosítja a gyermeket vállaló nőknek a többletvédelmet a munka világában, a többletvédelem feltételei nem vezethetnek a munkavállaló alapjogainak szükségtelen és aránytalan korlátozásához. A magánszférába tartozó adatokról való tájékoztatás jelen esetben csak akkor szükséges, ha a felmondási védelem érvényesítése szempontjából releváns esemény, vagyis a felmondás közlése bekövetkezik. Ezzel szemben a kifogásolt rendelkezés alapján a munkavállaló arra kényszerülne, hogy a reprodukciós eljárás megkezdése napján, illetve a várandósságról való tudomásszerzést követően haladéktalanul megadja a munkáltatónak a felmondási védelem érvényesítéséhez előírt tájékoztatást.

Az Ab szerint az Mt. támadott rendelkezése alaptörvény-ellenesen korlátozza a gyermeket vállaló nők magánélethez és emberi méltósághoz való jogát, ezért azt megsemmisítette.

Az Ab arra is felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy a közszférában dolgozókra vonatkozó szabályozást is tekintse át, és mindazokban az esetekben, amelyekben a megsemmisített rendelkezéssel azonos tartalmú előírás található, szüntesse meg az alaptörvény-ellenességet.

A határozat rendelkező részével mind a 15 alkotmánybíró egyetértett, Juhász Imre, Salamon László és Pokol Béla azonban párhuzamos indoklásában kifogásolta, hogy az Ab indoklásában a közszférában dolgozókra vonatkozóan is előírta a jogalkotónak az alaptörvény-elleneség megszüntetését.

A határozat az Ab honlapján olvasható.

LMP: az Ab-döntés védi a nőket a Fidesztől

Az LMP szerint az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése után a Fidesz "eggyel kevesebb helyen alázhatja meg a nőket".

Szél Bernadett közleményében arra reagált, hogy az Ab határozatában kimondta: alaptörvény-ellenes a munka törvénykönyvének (Mt.) az a rendelkezése, amely szerint a várandós nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról még a felmondás közlése előtt beszámolt munkáltatójának. A testület egyúttal megsemmisítette a kifogásolt rendelkezést.

Az ellenzéki párt társelnöke azt írta: bár a Fidesz szereti magát családbarátnak nevezni, ha valóban az lenne, eszébe sem jutna olyan törvényeket alkotni, amelyek lehetetlen helyzetbe hozzák a nőket. Az Ab által most alaptörvény-ellenesnek nyilvánított rendelkezés például azt jelentette, hogy ha egy várandós nő csak az elbocsátásakor közölte a munkáltatójával, hogy gyermeket vár, akkor a főnöke minden további nélkül kirúghatta - közölte.

Szél Bernadett hangsúlyozta: az LMP már az új Mt. vitájában is kiállt a nőkért, és azóta is folyamatosan harcolnak a méltatlan szabályozások megváltoztatásáért. Javaslatok sorával fogják ráirányítani "Orbánék" figyelmét arra, hogy nem bánhatnak így a magyar édesanyákkal - fogalmazott.

Az LMP felszólítja a kormányt, hogy az alkotmánybírósági döntéssel összhangban módosítsa azokat a törvényeket is, amelyek a közszférában dolgozók jogviszonyát szabályozzák; azokat is meg kell, hogy illesse a felmondási védelem, akik nem az Mt. hatálya alá tartoznak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Itt a strandszezon: ezekre figyeljen fürdőzéskor!

A vízi balesetek veszélyeire hívta fel a figyelmet az Országos Mentőszolgálat szóvivője kedden. Tovább olvasom