Délmagyar logó

2017. 08. 16. szerda - Ábrahám 17°C | 31°C Még több cikk.

Ab: nem alkotmányellenes a semmisségi törvény

A 2006-os őszi tömegoszlatásokkal kapcsolatos semmisségi törvény alkotmányellenességére irányuló beadványokat elutasította a testület.
Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a 2006-os őszi tömegoszlatásokkal kapcsolatos semmisségi törvény alkotmányellenességére irányuló beadványokat - közölte a testület internetes oldalán kedden.

A vizsgált törvény szerint semmisek a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, garázdaság miatti, kizárólag rendőri jelentésre, tanúvallomásra alapozott ítéletek. A jogkövetkezményeket a bíróságoknak kellett megállapítaniuk.

A törvényt húsz ítélkező bíró támadta meg az Ab előtt, mert álláspontjuk szerint az sérti többek között a jogállamiság, a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elvét.

Az Ab korábbi gyakorlatával összhangban arra alapította döntését, hogy a törvényhozónak jogában áll politikai céljai megvalósítása érdekében az "igazságtételi" jogalkotás.

Az Ab szerint nem sérti a jogállamiság követelményét a "jogerő áttörése", azaz a jogerős bírósági döntések törvényhozás általi megváltoztatása, ha kizárólag az elítéltek javára történik.

Így tehát a jogalkotó nem sértette a hatalmi ágak megosztásának és a bíró függetlenségnek az elvét azzal, hogy a törvény erejénél fogva semmissé nyilvánította azok elítélését, akiket a 2006. őszi tüntetésekhez kötődő eljárásokban ítéltek el.

Ugyan az Országgyűlés a bíróságokra feladatot rótt, de ezzel nem csorbította azok alaptörvényben biztosított függetlenségét, önállóságát. A törvény bizonyos esetekben "méltányolható körülményekre" figyelemmel mérlegelést is lehetővé tett, a döntések ellen pedig jogorvoslatot biztosított.

Az Ab megállapította, hogy a semmisségi törvény nem okozta a jó hírnév sérelmét azzal, hogy csak a rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás alapján elítélteket kívánta jóvátételben részesíteni. Ezzel csupán behatárolta a semmisséggel érintett ügyek csoportját, ideértve a nem aggályos rendőri intézkedések eseteit is.

Az Ab rámutatott arra, hogy a jogalkotó más utat is választhatott volna - például törvényt alkot az amnesztiáról -, azonban más államok tapasztalatait is figyelembe véve, a többi lehetséges út bejárása sem garantált volna hatékonyabb, problémamentes megoldást.

"A rendkívüli és nem ismétlődő helyzetek kezelésekor a társadalmi megbékélés szempontjainak érvényre juttatása során a jogalkotónak kellő szabadsággal kell bírnia, feltéve, hogy az Alaptörvény rendelkezései nem sérülnek" - állapította meg a testület.

A döntésben nem vett részt Balsai István, a vizsgált törvény egykori beterjesztője. A 14 eljáró alkotmánybíróból három, Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt készített.

A hétfőn meghozott határozat teljes szövege az Ab honlapján olvasható.

Olvasóink írták

  • 2. DMagóg 2013. október 02. 08:19
    „Ha csak rendőrök vallanak az őket támadó csürhe ellen, akkor minden bizonyítás nélkül szavahihetetlenek.
    Ha csak a csürhék vallanak az őket "támadó" rendőrök ellen, akkor azok szavahihetők.
    Miért van olyan érzésem, hogy előre beígérték a csűrhének, hogy kimentik őket?
    Nem vitatom, hogy a szervezet elfogultan zár bármi áron, ám a másik fél ugyanúgy. Bizonyítás e lelke! Jogállam?”
  • 1. toyotayaris52 2013. október 01. 13:18
    „Ergo: lehet a csűrhének székházat szétverni,rendőrt verni,fosztogatni gyutogatni. Mert ezeket ítélték el nem?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fidesz: a nyugdíjasoknak a legnagyobb segítség a rezsicsökkentés

A Fidesz szerint erkölcsi kötelesség gondoskodni az idősekről, javítani életkörülményeiket, míg a… Tovább olvasom