Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Ablakcseregondok

A győri Nádor aluljáró építése, a közelben lakóknak ígért ablakcsere nem először, s gyaníthatóan nem is utoljára téma

a Kisalföldben.
A győri Nádor aluljáró építésében mi is érintettek vagyunk, mivel a Szent István úton lakunk. A kapcsolódó ablakcsereprogram részleteiről többnyire a Kisalföld hasábjain értesültünk. Házunk most kerül éppen sorra, és a felmérés során számos kifogásolható dologgal találkoztunk. Először is csak annyit tudtunk a csere időpontjáról, amennyit az újságban olvastunk – 2006 3. és 8. hete közötti időszakot jelölték meg a Szent István útnak arra a részére, ahol mi lakunk. Ez egy elég tág intervallum, nehéz előre úgy készülni, hogy 5 héten keresztül az embernek bármikor jó legyen az ablakcsere időpontja.
Január 16-án minden előzetes bejelentés nélkül egyszer csak kopogtattak, jöttek felmérni az ablakokat. Három napot adtak meg a cserére, január 25–26–27., ebből lehetett „választani”. Mivel ez az év leghidegebb időszaka, és ráadásul két kisgyermekünk van (egy 2 éves és egy 7 hetes), megkérdeztük, nem lehetne-e később elvégezni a cserét, amikor már jobb idő lesz. Tisztában voltunk vele, hogy komoly nehézséget jelenthet egy ilyen nagy projektnél, ha kivételt kell tenniük, de a mi helyzetünk is érthető. Azt a választ kaptuk, hogy semmiképp nem lehetséges a halasztás, ebből a 3 napból kell választanunk. Ha esetleg mégis engedélyeznék a későbbi ablakcserét, azzal azt kockáztatnánk, hogy már nem férnénk bele a költségvetésbe, vagyis nálunk már nem tudnák kicserélni az ablakokat. Ez a válasz két szempontból is elég mellbevágó volt. Egyrészt hogyan várhatják el, hogy mindenkinek megfeleljen az egy héttel korábban megadott 3 nap, lehet, hogy valaki éppen elutazik, vagy egész egyszerűen nem tud szabadságra jönni. Másrészt pedig mi az, hogy „nem férünk bele a költségvetésbe”? A költségvetést elvileg az összes érintett lakás összes érintett ablakára kellett tervezniük. Voltak jó páran, akik nem is kérték a cserét,

vagyis ezzel még „spórolhatott” is a kivitelező. Elhiszem, hogy voltak előre nem tervezhető pluszköltségek, de nem tudom elfogadni, hogy valakinél azért ne valósulhasson meg a zajvédelem, mert mondjuk száz ablakra redőnyt is kellett készíteni. A környékünkön négy egyforma ház összesen 64 lakásának teljesen egyező nyílászáróinak cseréjéről van szó. Már az is egy elfogadható gesztus lenne, ha a végén cserélik a mi lakásunkét.
Azt is olvastuk, hogy az ablakcsere a Szent István útra néző, illetve a bemenő (merőleges) homlokzatok ablakait érinti, mert csak így valósulhat meg egy lakás tökéletes zajvédelme. A tavalyi előzetes felmérés során is így tájékoztattak minket. Konyhaablakunk egy ilyen merőleges homlokzaton található, ennek ellenére nálunk ezt már nem cserélik, ugyanis elfogyott a keret... Visszautalva az előbb leírtakra, szerintem ez szintén felháborító. Egyébként társasházunk tervezte ennek a homlokzatnak a hőszigetelését és felújítását, amit éppen azért halasztott későbbre, hogy az ablakcserét előtte elvégezhessék.
Mivel mi csak az alvállalkozó alvállalkozójának az alvállalkozójával találkozunk az ablakcsere során, nehéz megfelelő válaszokat kapni kérdéseinkre. Igazán sajnálatos, hogy egy ilyen óriási költségvetésű projektnél nem képesek olyan apró, pénzbe nem kerülő dolgokra ügyelni, amiknek köszönhetően az ember tiszta szívből örülhetne az új ablakai-

nak bosszúságok nélkül. Mondjuk eleve nem október és április közé kellett volna időzíteni az ablakok cseréjét, amikor a leghidegebb van. A nagyobb rugalmasság és a jobb tájékoztatás is csak némi plusz szervezőmunkát igényelne.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kezdődik a politikai plakátszezon

A közterületeken látható óriásposzterek után hamarosan megjelennek a helyi választási plakátok is. Tovább olvasom