Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 21°C Még több cikk.

Áder: Auschwitz Magyarország legnagyobb temetője

Ez a hely Magyarország legnagyobb temetője - mondta Áder János köztársasági elnök az auschwitzi munka- és megsemmisítő táborról az ott tartott Nemzetközi Élet Menete megemlékezésen, hétfőn.
Az államfő a lengyelországi eseményen arra emlékeztette a  jelenlévőket: mintegy félmillió honfitársa lelte itt halálát.  Auschwitzban minden harmadik áldozat magyar zsidó volt - idézte fel  Áder János -, azok, akiket Magyarország német megszállása után a  magyar állami szervek közreműködésével zártak gettóba, majd  deportáltak.   

Az emlékezés és az emlékeztetés fontosságára is figyelmeztetett  az államfő, "mert fokozhatatlan tragédiájukat nem tetézhetjük a  feledés bűnével" - mondta. Vértanúságuk örök időkre szóló tanulságot  jelent Európának és az emberiségnek - fűzte hozzá -, "1944  tragédiájának a megértéséhez önmagunkkal kell szembenéznünk" -  hangsúlyozta.  

Úgy fogalmazott: máig ható fájdalom, hogy a magyar állam nem  szegült szembe "a német megszállók ördögi tervével", a végső  megoldás kikényszerítésével, sőt annak kiszolgálójává vált. "Az  1944. március 19-én megszállt Magyarország nem védte meg polgárait"  - szögezte le. Áder János szerint erre sem mentségként, sem  magyarázatként nem szolgálhat, hogy ez Európa sok más országában is  így történt, az áldozatokat ugyanis senki nem adhatja vissza  nemzetünknek.  

A történteket a ma élő magyarok és az jövő nemzetékek közös  veszteségének, fájdalmának, közös gyászának nevezte, "közös a  sorsunk, közös a sorstalanságunk" - mondta. "Akik zsidó  honfitársainkat megalázták és halálba küldték, azok a magyar  nemzetet is megalázták" - hangsúlyozta.  

Mint fogalmazott, mindegy, hogy náci németként vagy a hitleri  ideológiákat kiszolgáló magyarként tették, amit tettek. Nincs  bocsánat arra, ha egy állam a saját polgárai ellen fordul - hangzott  el.   

Az Élet Menete Auschwiztban - az MTI felvételei.

Áder János arra kérte a jelenlévőket: egy perces néma csenddel  emlékezzenek az áldozatokra, felfoghatatlannak nevezve, hogy ha  Auschwitz minden egyes áldozatának egy perces néma főhajtással  adóznának, "a minden lelket megszólító csendnek három esztendőn át  kellene tartania".  

A köztársasági elnök emlékeztette a jelenlévőket a vasárnap  szentté avatott II. János Pál pápa tanítására is, arra, hogy Karol  Wojtyła több alkalommal hitet tett a zsidógyűlölet és a  kereszténység összeegyeztethetetlensége mellett. Felidézte: ő volt  az a pápa, aki a haláltáborokban történteket az ördög diadalának és  a történelem legsötétebb fejezetének nevezte, és ő figyelmeztetett a  rasszizmus, a kirekesztés az idegengyűlölet rémképének leküzdésére  is.  

Áder János szerint ezzel minden erkölcsös ember egyetért a  világon, a bűn mentegetését, relativizálását pedig  erkölcstelenségnek nevezte az államfő.  

A megemlékezést megelőzően ötvennégy ország képviselőinek  részvételével, a magyar zarándokokkal az élen vonult végig a  Nemzetközi Élet Menete az auschwitzi egykori haláltáborból a mintegy  három kilométerre lévő birkenaui emlékhelyre.


Magyar zarándokokkal az élen indult el az Élet Menete

A megemlékezésre Magyarországról hatszáz fős delegáció is érkezik, idén először ugyanis magyar zarándokok vonulnak majd a menet élén.

Ötvennégy ország képviselőinek részvételével, a magyar zarándokokkal az élen indult el hétfőn nem sokkal 13 óra után a Nemzetközi Élet Menete az auschwitzi egykori haláltáborból a mintegy három kilométerre lévő birkenaui emlékhelyre.

A szervezők mintegy 12-15 ezer ember részvételét jelezték - számolt be a helyszínről Kocsi Zsolt, a MTVA szerkesztője az MTI-nek.

A 26. alkalommal megrendezett menetben a nemzetek közül idén a magyar zarándokok haladnak az élen, emlékezve a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára. Köztük vannak holokauszt-túlélők, középiskolás fiatalok, zsidók és nem zsidók, valamint a roma holokauszt áldozataira emlékezők.

A menetben halad többek között Székely János esztergom-budapesti segédpüspük, valamint Israel Meir Lau, Izrael egykori főrabbija, jelenleg Tel-Aviv főrabbija.

A vonulók öltözete egységes: a több mint tizenkétezer zarándok mindegyike kék kabátot kapott, utalva a béke színére. Érkeztek zarándokok Kanadából, Dél-Afrikából és Brazíliából is, akik saját nemzetük zászlóját vitték magukkal.

Az Auschwitzba zarándoklók délelőtt az egykori haláltáborból kialakított múzeumot járták be. A nemzetközi Élet menetének elindulására az addigi esős idő után a nap is kisütött a dél-lengyelországi városba.

A magyarországi Élet Menete Alapítvány minden évben elzarándokol Auschwitzba, idén mintegy hatszázan érkeztek a megemlékezésre. Ők a magyarországi holokauszt 70. évfordulójának rendezvényei után különvonattal utaztak ide. A Budapestről indulókat diplomaták - mások mellett Ilan Mor izraeli és Karin Olofsdotter svéd nagykövet - is kísérik.

A zarándokok a hagyományok szerint gyalog teszik meg a két tábor közötti mintegy három kilométeres utat.

Az izraeli oktatási minisztérium és az Élet menete nemzetközi szervezet első ízben 1988-ban szervezte meg az Élet menetét. 1996 óta már minden évben, a holokauszt emléknapjához időzítve szervezik meg az eseményt, magyar csoport először tíz évvel ezelőtt vett részt rajta.

A lengyelországi Oswiecim - német nevén Auschwitz - külvárosában - a náci Németország 1940. május 20-án hozta létre az I-es tábort, amely az azt követő években gyors ütemben bővült. Az első - lengyel - áldozatok 1940. június 14-én érkeztek ide, az iparszerű népirtás 1942 elejétől folyt a holokauszt szimbólumává vált táborban. Különböző becslések szerint 1940 és 1945 között 1,1-1,5 millió embert deportáltak a nácik ide, túlnyomó többségük zsidó volt és a tábor gázkamráiban pusztult el. Magyarországról 1944. május 15. és július 9. között zajlottak a deportálások. Az emberek többségét Auschwitz-Birkenauba szállították, ahol legtöbbjüket megölték.

A lengyel parlament 1947 júliusában döntött arról, hogy a koncentrációs tábor fennmaradt részén, Auschwitz I és II. területén létrehozza az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeumot. Az UNESCO 1979-ben nyilvánította a világörökség részévé a helyet.

Áder János is részt vesz a Nemzetközi Élet Menete megemlékezésen

Áder János köztársasági elnök ma Lengyelországba látogat a Holokauszt Emlékév és a Nemzetközi Élet Menete alkalmából - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal az MTI-vel.

Áder János részt vesz az Auschwitzból Birkenauba tartó emlékmeneten, beszédet mond a Nemzetközi Élet Menete megemlékezésen, valamint megtekinti a birkenaui emlékhelyet.

Az államfőt útjára felesége, Herczeg Anita is elkíséri.

A megemlékezésre Magyarországról hatszáz fős delegáció is érkezik, idén először ugyanis magyar zarándokok vonulnak majd a menet élén. A magyarországi holokauszt 70. évfordulójára különleges programsorozattal készült Az Élet Menete Alapítvány. Ennek részeként a budapesti Élet menete szobor felavatása után, vasárnap egy menet a Keleti pályaudvarra vonult, ahonnan különvonat indult a résztvevőkkel Lengyelországba.

A Budapestről indulókat diplomaták, mások mellett Ilan Mor izraeli és Karon Olofsdotter svéd nagykövet is kíséri.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kósa Lajos: minden készen áll a debreceni stadionavatóra

A szombati halálos baleset áldozatának családjának gyűjtést rendeznek - erről is beszélt Debrecen polgármestere a stadionban tartott sajtótájékoztatón. Tovább olvasom