Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Áder: megtartó erő az ´56-osok emléke

Gyászszertartást tartottak az 1956-os hősök új sírjainál hétfőn Budapesten.
Áder János szerint megtartó erő, erkölcsi mérce, a nemzet lelkiismeretének tükre azok emléke, akik 1956-ban életüket adták a szabadságért.

A köztársasági elnök az '56-os hősök új sírjainál tartott gyászszertartáson hétfőn Budapesten azt mondta: az első szabad választások alkalmával leáldozott azok csillaga, akik 1990 előtt az ország vezetői voltak és úgy gondolták, hogy Nagy Imre és társai újratemetésének ügye "politikai gondozást" igényel, mégis békében távozhattak, szemben azokkal, akik most kapnak végtisztességet.

"Demokratikus nemzetünk nagylelkű volt velük szemben, és jó lett volna, ha ezt a nagylelkűséget legalább egy bocsánatkéréssel viszonozzák" - fogalmazott a Rákoskeresztúri új köztemető 300-as parcellájában tartott megemlékezésen.

Az államfő emlékeztetett arra, hogy 25 évvel ezelőtt, 1989. február elején az MSZMP Központi Bizottságának egyik ülésén, amikor Nagy Imre és társai kihantolása és újratemetése volt a téma, Grósz Károly pártfőtitkár arra hívta fel a figyelmet: vigyázni kell, a kegyeleti gesztus nehogy tápot adjon a változást követelőknek, a demokratikus folyamatoknak. Hozzátette még, az akkori idők dohszagú, cinkos és sunyi szóhasználatával, hogy az esemény éppen ezért "politikai gondozást" igényel - idézte fel Áder János.

Papp Károly vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány, Latorcai János az Országgyűlés alelnöke és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke (b-j) virágot helyez el az ’56-os hősök új sírjaira
Papp Károly vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány, Latorcai János az Országgyűlés alelnöke és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke (b-j) virágot helyez el az '56-os hősök új sírjaira.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A köztársasági elnök szerint Magyarországot 1989-ben az újratemetés erkölcsi felelőssége, a nyilvánosan megélt gyász, a kimondott szó igazsága ébresztette föl több évtizedes tetszhalott állapotából. "Akkor értettük meg igazán, hogy nekünk azokért is, akik a halált választották miértünk, nekünk a szabadságot kell választanunk" - hangsúlyozta.

Áder János azt mondta, "emlékük megtartó erő, erkölcsi mérce, nemzetünk lelkiismeretének tükre. Olyan tükör, amibe újra és újra bele kell néznünk, ha szabad Magyarországot akarunk". Úgy folytatta, 1989-ban éreztük: ha ezen a kegyeleti úton végigmegyünk, az felér a megtisztulással, és a gyászmenet éppen oda visz, ahová 1956 óta igyekeztünk. "Oda, ahol már mindannyian úgy véljük, hogy a sírokat nem politikával kell gondozni, hanem emlékezéssel" - fogalmazott.

Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke elmondta, azok, akik itt nyugszanak, mindnyájunkból ki kell váltsák a tiszteletet. Közölte, a 300-as parcellában most az a nyolc mártír talált végső nyughelyet, akik eddig méltatlan körülmények között nyugodtak.

A volt kormányfő szerint a köztársasági elnök újévi köszöntőjében megjelölt egy célt és egyben feladatot azzal a szóval, hogy hazaszeretet. "Azok, akik itt nyugszanak, azok vezéreljenek bennünket és töltsön el emlékük ezzel a nemes érzéssel, ami ezer év óta megtartotta ezt az országot a mai napig" - mondta.

A gyászszertartáson áldást mondott Berta Tibor, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke, Jákob János protestáns tábori püspök, fejet hajtott az áldozatok sírhelye előtt Totha Péter vezető tábori rabbi, majd virágot helyezett el a nyolc mártír sírjánál az államfő és a megemlékezők is.

Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke virágot helyez el az ’56-os hősök új sírjaira Rákoskeresztúri új köztemető 300-as parcellában tartott gyászszertartás után
Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke virágot helyez el az '56-os hősök új sírjaira Rákoskeresztúri új köztemető 300-as parcellában tartott gyászszertartás után.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság honlapján az olvasható, hogy az 1956-os magyar forradalmat követő politikai megtorlás áldozatai közül Bartók János, Bencsik József, Dudás József, Léderer Jenő Tibor, Pintér József, Pólya Ferenc Sándor, Szabó János, Szívós Géza a temető 233-as parcellájában méltatlan körülmények között nyugodtak. A szabadságharc hőseinek hamvait a Szabadságharcosokért Közalapítvány és a Nemzeti Örökség Intézete január második hetében áthelyeztette társaik mellé, az ’56-os hősök 300-as parcellájába.

A www.magyarforradalom1956.hu adatai szerint a férfiak többségét fegyver- és lőszerrejtegetés miatt végezték ki; Dudás Józsefet, aki a Szabad Nép-székházban Magyar Függetlenség címmel indított lapot, szervezkedés vezetésének vádjával ítéltek halálra, ugyancsak ez volt a vád a Széna téri Szabó bácsiként ismert Szabó János ellen is, akit 1957. január 19-én végeztek ki.

A megemlékezésen részt vettek az 1956-os szervezetek képviselői, valamint Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Antall Józsefné, Antall József volt kormányfő özvegye, Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai államfő özvegye.

A gyászszertartást a Nemzeti Örökség Intézete szervezte.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Feljelentést tesz a TV2 eladása miatt az MSZP és az Együtt-PM

Jó okunk van gyanítani, hogy a TV2 tényleges tulajdonosai nem azok, akiket megneveztek - mondta… Tovább olvasom