Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Áder: soha többé nemzetiszocialista, soha többé szocialista diktatúrát!

Felavatták Esterházy János bronzszobrát szerdán a fővárosban.
Felavatták Esterházy János egész alakos bronzszobrát szerdán a főváros XII. kerületében, a Gesztenyés kertben, ahol Áder János köztársasági elnök arról beszélt: a nemzet belső kiegyezését az szolgálja, ha a résztvevők nemcsak a néhai szlovákiai magyar politikus szobra köré gyűlnek, hanem kiállnak az elvei mellett is.

"Mellé állunk, hogy hazánk szabad és büszke polgáraiként kimondjuk, ami egyedül méltó hozzánk, magyar demokratákhoz: soha többé nemzetiszocialista, soha többé szocialista diktatúrát!" - hangoztatta az államfő.

Áder János az ünnepségen szólt arról: Esterházy János szobra arra figyelmeztet, hogy "nekünk, ma élőknek és az utánunk jövőknek dolgunk van azzal, amit ő hagyott ránk emberi példájával".

Az államfő szerint a nemzet egységét és békéjét szolgálja, "ha kimondjuk, aki az egyik diktatúra bűneit mentegeti, az a másik rémuralom bűneinek is erkölcsi engedményt tesz".

Kiemelte: nem lehet különbséget tenni az ártatlanul megalázottak és megszomorítottak, az ártatlanul meghurcoltak és elpusztítottak között. Senkitől sem lehet származása, vallása vagy nemzeti hovatartozása miatt az emberi méltósághoz való jogot elvitatni - tette hozzá.

Áder János kijelentette: "polgári szabadságjogainkhoz, európaiságunkhoz való hűségünk arra kötelez minket, hogy újra meg újra emlékeztessünk arra a történelmi tényre, hogy a nácizmus és a kommunizmus rémálma egyaránt ártatlan milliók véráldozatát követelte".

Az ünnepségen Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere azt mondta: Esterházy János példamutató politikai életműve válasz volt Trianon nemzeti traumájára.

"Cselekedeteiben egyszerre vezette a racionalitás és az anyaországtól elszakított magyarság iránt érzett érzelmi elkötelezettség, felelősségérzet" - jegyezte meg a kerületvezető, hozzátéve, hogy a politikus mindig kereste a cselekvés lehetőségét, megalkuvás nélkül képviselte a kisebbségi sorsra jutott magyarság érdekeit, küzdött a papíron meglévő jogaik valódi érvényesüléséért, de ugyanilyen elszántsággal hirdette a közös múltból fakadó egymásra utaltságát magyaroknak és szlovákoknak.

Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke szólt arról, hogy Esterházy János soha nem a könnyebbik utat választotta. Ezt rendkívül fontos üzenetnek nevezte napjainkra vonatkozóan is, amikor "épp azt várja szlovák hatalom, hogy a könnyebb utat válasszuk, cseréljünk nyelvet, identitást". Nem ezt kell választani - jelentette ki.

Utalt arra, hogy Esterházy János rehabilitációja elmarad, késik, s ugyanez igaz a szlovákiai magyarság rehabilitációjára is.

"Nem teljesedhet ki Szlovákia demokráciája és az emberi jogok érvényesülése az országban mindaddig, amíg ez a rehabilitáció nem történik meg, amíg a kollektív bűnösség eltörlése nem valósul meg" - fogalmazott a pártelnök.

Esterházy Alice, a mártír politikus lánya ünnepi beszédében hangsúlyozta: tanúságot jött tenni, mert megélte a zsidóüldözést, amikor magyarokat űztek el otthonukból nemzetiségi alapon és közben sokan életüket vesztették, amikor a faji üldözés osztályüldözésbe csapott át.

Kiemelte, arról is tanúságot tesz, hogy a helyes úton jár Magyarország, megvalósulni látja édesapja jelszavát: Isten, haza, család.

Az avatóünnepségen részt vett mások mellett Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, Mádl Dalma, a néhai köztársasági elnök felesége, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Erdő Péter bíboros.

Nagy János szobrászművész alkotását ökumenikus szertartás keretében áldották meg, a szobornál Orbán Viktor miniszterelnök nevében is koszorút helyeztek el.

Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként 1942. május 15-én nem szavazta meg a szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálását. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították, és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg.

Olvasóink írták

  • 2. pachakuti 2013. május 15. 21:14
    „A hungarizmus nem nemzetiszocializmus!

    Megjelent és kapható "A hungarizmus alapjai" című munka. "A Keresztény világnézet és Hungarizmus" című tanulmánnyal kiegészített könyvet megrendelhetik a ***** címen.”
  • 1. _csutak_ 2013. május 15. 20:19
    „Igaz van Ádernek.
    Nem szocialista diktatúrát akarunk hanem proletárdiktatúrát!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Wittner Mária képviseli a parlamentben a Hajdú-Bét károsultjait

A fideszes képviselő ígéretet tett, hogy minden lehetséges eszközzel kiáll a károsultak mellett. Tovább olvasom