Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Adómentes étkezési jeggyel nyerhet is a költségvetés

A kormány - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt pénteki szavaiból kikövetkeztethetően - újragondolja az adócsomagban a béren kívüli juttatások eltörlésének tervét.
Vagyis jó esély van arra, hogy mégsem lesz adó- és járulékköteles az étkezési jegy és az üdülési csekk. Az érintett szakmákban úgy vélik, hogy mindkét területen legalább nullszaldós a költségvetés számára a bevételkiesés és a többletbevétel egyenlege. A turizmusban nem készült erről felmérés, az étkezési jegyek esetében viszont egy kutatás alátámasztani látszik a vélekedést.

Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés megbízásából a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Szonda Ipsos piackutató hat éve készíti el felmérését az étkezési jegyek piacáról. A 2008-ban összesen körülbelül 240 milliárd forint forgalmú üzletágban valószínűsíthetően többlete keletkezik a költségvetésnek. Ennél fontosabb azonban, hogy mostanra vállalkozások tömege épít az étkezési jegyekre, bevételeik jelentős hányada ebből származik, és komoly hatása van a foglalkoztatottságra.

A most köztehermentesen 6 ezer forintig adható hidegélelmiszer-utalvány esetében a felmérés szerint 14,9 milliárd forint adóról és tb-járulékról mond le az állam, a forgalomból származó többlet áfa-bevétel viszont 15 milliárd. A 12 ezerig tehermentes melegétel-utalvány miatti költségvetési bevételi veszteség 19,3 milliárd, a vendéglátásban keletkező áfa-bevétel viszont itt is 100 millióval több ennél. Arra nincs adat, hogy a juttatást nyújtó vállalkozások csökkenő nyeresége miatt mennyivel kevesebb társasági adót fizetnek, de az utalványt forgalmazó három nagy külföldi érdekeltségű cég becslések szerint milliárdos nagyságrendben fizetne kevesebb járulékot és adót, ha megcsappanna forgalmuk.

A felmérésből kiindulva 10 ezerre becsülik a jegyelfogadásból származó közvetlen foglalkoztatotti többletet az éttermekben és a hozzájuk kapcsolódó területen. A minimálbér kétszerese után fizetett tb-járulékot alapul véve 12 milliárd szja- és járulékbevétele lehet a költségvetésnek.

Az éttermek esetében - a visszajelzésekből becsülten - a forgalomnak akár a 60 százalékát is elérheti a melegétel-utalványokból származó arány. A jegyet elfogadó vendéglátók 72 százaléka mondta azt, hogy megéri nekik beváltani, 31 százalékuk kész gépi beruházásra, fejlesztésre is. Minden második nyilatkozott úgy, hogy leginkább új főállású munkaerő felvételére lenne hajlandó, ha emelkedne az adómentesség határa.

Az étkezési jegy nemcsak az alkalmazottak bérébe épült be, bár ez önmagában is jelentős tétel. Egyedül a meleg étkezési utalvány 6,4 százalékot képez a bruttó átlagkeresetekből. A jegyek a foglalkoztatás meghatározó részei lettek: 2008-ban másfélmillióan kaptak hideg, 980 ezren meleg ételre szóló utalványt. A versenyszférában a dolgozók fele kapott hideg- és 32 százalék melegétel-jegyet. A munkáltatók lényegében teljesen kihasználják az adómentes 6, illetve 12 ezer forintos értékhatárt: átlagosan 5614, illetve 11.127 forintnyi bónt vásároltak dolgozóiknak.

Vélhetően ennek jelentős szerepe van abban, hogy a munkavállalók 65 százaléka eszik naponta meleg ebédet, s közülük csak minden ötödiknek van módja erre helyben, kétharmaduknak a környéken, nyilván jegy ellenében.

Az étkezési jegy egyébként svájci találmány, éppen gazdasági válság idején, a kereslet élénkítésére vezették be. A térség államaiban a krízis ellenére is emelték az adómentes összeghatárt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gémesi: az EU a magyar-magyar viszonyokat is megváltoztatta

Magyarország a végsőkig támogatja a határain túl felépített magyar intézményrendszert, mint a… Tovább olvasom